Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A nyarat immár magunk mögött hagyva lassan ismét fejest ugrunk az őszbe, egyszersmind a dolgos hétköznapokba. Különleges időszak ez – egyszerre ösztönöz minket az év végi hajrára, ugyanakkor a lassításra, befelé fordulásra is. Sokunk számára az ősz egyet jelent továbbá az újratervezéssel, a számvetéssel – ehhez pedig jól jön érzéseink, élményeink papírra vetése! Töltekezzünk fel mi is pozitív energiákkal, és helyezzük új alapokra a munkánkhoz fűződő viszonyunkat a hálanaplózás segítségével, melynek rejtelmeiről Ujvári Nikoletta life és mindfulness coach mesél nekünk.

Áldásos hatások

„A hála rendszeres gyakorlásával megtanulhatjuk áthelyezni a fókuszunkat a pozitív oldalra, hogy más szemszögből láthassunk rá az életünkre. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem veszünk tudomást a negatív dolgokról – sokkal inkább azt, hogy könnyebben tudatosítjuk és jobban megbecsüljük azokat az akár apró, ám fontos mozzanatokat, értékeket, amelyek mindig is jelen voltak az életünkben, a munkánkban és a környezetünkben – csak eddig valahogy nem tulajdonítottunk (elég) nagy jelentőséget nekik” – kezdi Nikolett. Ha mi azok közé tartozunk, akik nem szívlelik sem a hétfőket, sem a motivációs előadókat, és már most görcsben áll a gyomrunk az előttünk tornyosuló, év végéig esedékes teendőinkre gondolva, akkor mindenképpen érdemes tennünk egy próbát – szkepticizmusunk ugyanis jó eséllyel elillan, amint megtapasztaljuk a naplóírás megannyi jótékony hozadékát.

„Kutatások kimutatták, hogy a hála rendszeres gyakorlása amellett, hogy csökkenti a stresszt és a szorongást, valamint pozitív hatással van az alvásra és a társas kapcsolatainkra, javítja az általános közérzetünket és a hangulatunkat is – ezáltal pedig teljesítményünknek is új löketet adhat. A naplóvezetés emellett tudatosságra ösztönöz minket: ráirányítja a figyelmünket a számunkra igazán fontos dolgokra, és általa megtanulhatjuk jobban kezelni a kihívásokat, hullámvölgyeket is” – hangsúlyozza interjúalanyunk.

A szakértő szerintnem árt olykor emlékeztetnünk magunkat arra, mennyi mindennek örülhetünk azokon a fárasztó munkanapokon is, amelyeken a negatív gondolatok kerülnek túlsúlyba. De mi minden kerülhet a naplónkba?

Hálásnak lenni – de miért? 

A szakértő szerint, ha még sosem vezettünk hálanaplót, akkor érdemes általánosabb dolgokkal kezdenünk. „Csoportosíthatjuk mindazt, amiért hálásak lehetünk egy-egy életterületünk szerint (például munka/karrier, párkapcsolat/család, barátok, egészség, szabadidő/hobbi, személyes fejlődés, stb. terén), de írhatunk akár arról is, hogy az elmúlt napokra vagy hetekre visszatekintve milyen apró pillanatokat, élményeket tudunk felidézni, amelyekre gondolva öröm, hála önti el a szívünket.” Ha úgy gondoljuk, a munkanapjaink nem bővelkednek ilyen eseményekben, akkor addig keresgéljünk az emlékeink között, amíg meg nem cáfoljuk első, zsigeri gondolatunkat! Az éremnek ugyanis mindig két oldala van: a napunk sosem kizárólag jó vagy rossz, csupán ilyen-olyan tapasztalatok, történések összessége. 

„Eszünkbe juthat például egy kollégánk vicces megjegyzése, amin akkorát nevettünk, hogy a könnyünk is kicsordult, vagy az a reggel, amikor épp feldúltan araszoltunk a dugóban a munkába, ám a rádióban egyszercsak megszólalt a kedvenc számunk” – mondja Nikolett. Nincsenek tehát szigorú szabályok, bármiről írhatunk, ami összekapcsolódik a hála érzésével – akár egészen apró, jelentéktelennek tűnő dolgokról is: „Lehet ez egy izgalmas, kihívást jelentő projekt, egy felelősséggel járó megbízatás, esetleg egy apró, az asztalunkon hagyott köszönő cetli egy gyorsan elvégzett feladatért, vagy épp egy finom kávé, esetleg ebéd egy számunkra kedves munkatársunkkal, ügyfelünkkel.”

Ha idegenkedünk az írástól vagy attól tartunk, hogy semmilyen pozitív megélés nem jut majd az eszünkbe, akkor vessünk be különféle gondolatindítókat. Ezek olyan ötletadó kérdések vagy kiegészítendő állítások, amelyek segítenek megolajozni agyunk fogaskerekeit, így nem nekünk kell kitalálnunk, miről írjunk. Például: „A mai napomban az volt a legjobb, hogy…Munka közben mindig felvidít, ha …” – ad némi kapaszkodót interjúalanyunk.

A szürke hétköznapok színei

Természetesen mindannyiunk életében vannak olyan időszakok, amikor az a bizonyos pohár csak félig van tele. Még akkor is, ha egyébként élvezettel végezzük a munkánkat, és többé-kevésbé elégedettek vagyunk a karrierünkkel, lehetnek rosszabb napjaink, heteink, amelyeken nehezünkre esik tudatosan keresni vagy épp meglátni a jót – kiváltképp az őszi időszakban, amikor a legtöbben fokozott terhelésnek és stressznek vagyunk kitéve. Mit tehetünk ilyenkor? 

„Lejegyezhetjük például a korábbi munkahelyünkön átélt sikerélményeinket, illetve azokat a tulajdonságainkat és készségeinket, amelyek a leginkább segítettek minket az adott napon vagy héten. De megemlékezhetünk akár arról is, milyen jót beszélgettünk egy kollégánkkal, aki eddig eléggé távolságtartónak tűnt, vagy arról, milyen flottul oldottunk meg egy váratlan feladatot, problémát” – tanácsolja a coach, majd így folytatja:

„Próbáljunk a lehető legkonkrétabban fogalmazni! Írjuk le például, hogy pontosan mik azok a tevékenységek, illetve értékek a munkánkban, amelyekért hálásak vagyunk, amelyek miatt holnap is megbirkózunk a nehézségekkel. Az anyagi biztonság, amit nyújt? A folyamatos fejlődési lehetőség? Vagy az, hogy rendszeresen kapunk visszacsatolást a teljesítményünkről, és megbecsülve érezzük magunkat? Esetleg az érdekes, kihívást jelentő feladatokért vagyunk hálásak, amelyekben nemcsak a szakmai tudásunkat, hanem az önállóságunkat és a kreativitásunkat is megcsillogtathatjuk?” 

Ha viszont olyannyira kevés a pozitívum a jelenlegi munkakörünkben, hogy már a munkahelyváltást fontolgatjuk, akkor bekerülhet a naplóbejegyzésünkbe például az, hogy hálásak vagyunk magunknak, amiért felismertük, változásra van szükségünk. „A konkrét megfogalmazás nemcsak abban segíthet, hogy írás közben még intenzívebben éljük meg a hála érzését, hanem abban is, hogy hosszú távon se érezzük repetitívnek vagy unalmasnak a naplózást” – teszi hozzá interjúalanyunk. 

A kulcs: a rendszeresség

A hálanapló pozitív hatásait hosszú távon akkor érezzük majd igazán, ha rendszeresen vezetjük, és mindennapi rutinunk szerves részévé tesszük. „Érdemes olyan időpontot választanunk, amikor nyugodtan tudunk néhány percet a naplóírásra szánni – például a reggeli kávénk kortyolgatása közben vagy este, lefekvés előtt. Gondoljuk végig, hogy napunk mely részébe tudnánk a legkönnyebben beilleszteni a napló kitöltését igénylő 5-10 percet, és addig kísérletezzünk, amíg meg nem találjuk a számunkra legmegfelelőbb napszakot” – javasolja a szakértő.

Akkor sem kell lemondanunk a naplózásról, ha a napi szintű írást tehernek érezzük – kinevezhetünk hetente mindössze egy-két napot is a tevékenységre. „A hangsúly sokkal inkább a rendszerességen, mintsem a mennyiségen van. Amennyiben pedig egy-egy kimerítő munkanap végeztével végképp semmi kedvünk a körmöléshez, tekintsünk a hálanaplónkra az öngondoskodás eszközeként: lapozzuk fel, és olvassuk át néhány korábbi bejegyzésünket – azt követően pedig figyeljük a hatást!”  

És mit tegyünk a negatív élményekkel? „Jegyezzük le bátran azokat is, külön füzetbe, és igyekezzünk meglátni a bennük rejlő tanulságokat, lehetőségeket. Minden nehézség és konfliktus tanító erővel bír, ha képesek vagyunk reflektálni önmagunkra, és az események alakulásában játszott – tudatos vagy öntudatlan – szerepünkre” – véli a szakértő. Az egyensúly tehát elérhető – csupán napi vagy heti néhány percre van szükségünk, hogy elkezdjünk megdolgozni érte. Amennyiben azonban az egyensúlyvesztés elviselhetetlen méreteket ölt, és csakis egy új pozíció vagy munkahely jelenthet megoldást, ne habozzunk – frissítsük vagy egészítsük ki önéletrajzunkat, majd töltsük fel ide, hogy személyre szabottan válogathassunk a több ezer nyitott álláslehetőség között! Maradjunk mindig naprakészek, kérjünk  hírlevelet és Facebook értesítést is!

 

 

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, karrier, önismeret, hálanapló, egyensúly