Iparűzési adó 2026-ban: hogyan működik, mennyi az adó és hova kell fizetni?

Ez az a helyi adónem, amelyet az önkormányzatok szednek a cégektől és vállalkozóktól, és amely sokaknál minden évben visszatérő kérdés: mennyi lesz, hogyan kell kiszámolni, hova kell utalni, és mikor kell befizetni.

Az iparűzési adó 2026-ban is a vállalkozások egyik legfontosabb kötelezettsége. A szabályok egy része már 2023-ban megváltozott: ekkor vezették be az egyszerűsített adóalap-megállapítást, és ekkortól két részletben kell fizetni az iparűzési adóelőleget (március 15. és szeptember 15.), miközben az éves bevallás és az elszámolás határideje május 31. Emellett továbbra is jelentős különbségek lehetnek abban, hogy a helyi iparűzési adó mértéke településenként pontosan mennyi; vannak települések, ahol a maximum 2%-os kulcsot alkalmazzák, máshol kedvezőbb kulccsal számolhatsz, sőt, olyan települések is vannak, ahol 0% az iparűzési adó.

Ebben a cikkben végigmegyünk azon, hogy mi az iparűzési adó lényege, kinek kell fizetni, hogyan történik az iparűzési adó számítása, hogyan néz ki az egyszerűsített adóalap rendszere 2026-ban, mikor és hova kell fizetni az iparűzési adót, hogyan tudod lekérdezni az egyenlegedet, és milyen lehetőségek vannak a legális adócsökkentésre. A gyakori kérdéseket is összefoglaljuk a cikk végén, hogy egy helyen lásd a legfontosabb tudnivalókat.

Mi az iparűzési adó, és kinek kell fizetnie?

A helyi iparűzési adó (HIPA) egy helyi adó, tehát nem központi, országos adóformáról van szó, hanem arról, hogy az önkormányzatok vetik ki és szedik be a saját rendeleteik alapján. A keretet a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény adja, de a konkrét adókulcsot és szabályokat mindig az a település határozza meg, ahol a vállalkozás székhellyel vagy telephellyel rendelkezik.

Az iparűzési adó lényege, hogy a vállalkozás által végzett jövedelemszerző tevékenység után kell megfizetni egy meghatározott mértéket. Az adó alapja általában a vállalkozás éves nettó árbevétele, amit bizonyos tételekkel csökkenteni lehet, majd az így kapott adóalapot szorozzák fel az adott önkormányzat által meghatározott kulccsal.

Fizetésre kötelezett gyakorlatilag minden olyan szereplő, aki vállalkozási tevékenységet folytat:

• egyéni vállalkozók,
• a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelők, ha vállalkozásszerűen tevékenykednek,
• jogi személyek (például Kft., Bt., Zrt.), ideértve azokat is, amelyek felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak,
• egyéni cégek és egyéb szervezetek, akkor is, ha éppen valamilyen eljárás alatt állnak.

Az iparűzési adó rendszere nemcsak a klasszikus vállalkozásokra, hanem a különböző adózási formákra is ráépül. A katás adóalanyok az új szabályok értelmében jogosultak lehetnek az egyszerűsített adóalapra vonatkozó tételes rendszer választására, a bevételük nagyságától függően. A kivás vállalkozások esetében külön szabály, hogy az iparűzési adó alapja nem a hagyományos adóalap, hanem a KIVA-alap 20%-kal növelt értéke.

Ami minden esetben közös: ha céget viszel, vagy egyéni vállalkozóként számlázol, jó eséllyel érint az iparűzési adó. A kérdés az, hogy milyen kulccsal, milyen adóalap után és hova kell fizetni az iparűzési adót – ez utóbbi mindig a székhely és telephely szerinti önkormányzatot jelenti.

Mennyi az iparűzési adó mértéke 2026-ban?

A helyi iparűzési adó mértéke településenként jelentősen eltérhet, de a törvény egy fix keretet ad: az adókulcs 0 és 2% között mozoghat. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat dönthet úgy, hogy egyáltalán nem vet ki iparűzési adót, de akár a felső, 2%-os határig is elmehet.

Volt olyan időszak, amikor a koronavírus-járvány hatására országosan átmenetileg 1%-ban maximalizálták az iparűzési adó mértékét, hogy segítsék a cégek túlélését. 2026-ban azonban ismét a klasszikus 0-2% közötti sáv az érvényes, azaz az egyes önkormányzatok rugalmasan állapíthatják meg saját kulcsukat.

Összesen 2991 magyar településen van iparűzési adó, és 164 önkormányzatnál továbbra is 0% az adókulcs. Ezek a jellemzően kisebb, kevésbé frekventált falvak sokszor éppen ezzel a kedvező adózási feltétellel próbálják magukhoz vonzani a vállalkozásokat. A vállalkozói döntéshozatalnál tehát egyre inkább számít az is, hogy a helyi iparűzési adó mértéke településenként hogyan alakul.

Az iparűzési adó körül az elmúlt években több szerkezeti változtatás is történt. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium például szigorította az önkormányzatok gazdálkodását, megtiltotta a faktorálást, módosította a kincstár felé teljesítendő adatszolgáltatás feltételeit, és előírta, hogy az 50 millió forint feletti fejlesztési célú támogatásokat a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára kell folyósítani. Emellett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége meghirdette a Versenyképes Járások programot, amelynek lényege, hogy az iparűzési adótöbblet egy területfejlesztési alapba kerül, és a járások ezen keresztül pályázhatnak vissza a fejlesztési forrásokra.

Mindezek a háttérben zajló változások ugyan inkább az önkormányzatok gazdálkodását érintik, de a vállalkozások szempontjából annyi biztosan látszik, hogy a HIPA-t továbbra is kiemelt bevételi forrásként kezelik, és a keretek között nagy mozgástér marad abban, hogy a helyi iparűzési adó mértéke településenként pontosan mennyi.

Hogyan kell kiszámolni az iparűzési adót?

Az iparűzési adó számítása első ránézésre bonyolultnak tűnhet, de a logikája jól követhető. A hagyományos, nem egyszerűsített rendszerben az adóalapot a következőképpen határozzák meg: a vállalkozás árbevételéből levonják azokat az összegeket, amelyek jogszabály alapján csökkenthetik a HIPA alapját.

Ilyen levonható tételek például:

• az anyagköltség,
• az eladott áruk beszerzési értéke,
• az alvállalkozói teljesítések ellenértéke,
• a közvetített szolgáltatások árréssel növelt összege,
• valamint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés meghatározott költségei.

A gyártó cégek esetében ez tipikusan az alapanyag és csomagolóanyag, illetve a nem tárgyi eszközként használt eszközök költsége. Szolgáltatásoknál az anyagköltség korlátozottabban érvényesíthető, például tisztítószerek vagy irodaszerek formájában. Kereskedelmi tevékenységnél az eladott áruk beszerzési értéke a meghatározó.

Az így kiszámolt adóalapot kell megszorozni az adott településen érvényes iparűzési adókulccsal. Ha az adókulcs 2%, akkor az adóalap 2%-át kell befizetni, ha 1%, akkor az adóalap 1%-a lesz az iparűzési adó.

Külön szabály vonatkozik a kivás vállalkozásokra. Náluk az iparűzési adó alapja a KIVA-alap 20%-kal növelt értéke. Emellett 2023 óta a transzferár-korrekciós tétel is alkalmazható az iparűzési adóalap megállapításánál bizonyos feltételekkel, például ha az ügylet értéke a kapcsolt vállalkozásnál nem számít be a helyi adó alapjába.

Speciális szabályok jelentek meg a légi személyszállítást végző vállalkozások esetében is: telephelynek minősül az a repülőtér, ahonnan a járataik indulnak, és itt a HIPA-alap megosztás speciális előírásai érvényesek. Ugyanakkor 2025-től nem keletkezik sem telephelye, sem HIPA-fizetési kötelezettsége annak a külföldi légitársaságnak, amelynek állama részese a Chicagói Egyezménynek.

Megjelent az iparűzési adó szabályozásában az új PET-palack visszaváltó rendszer is. Az árbevételt csökkenteni kell a visszaváltási díj árbevételként elszámolt összegével. A vállalkozásoknak arra is figyelniük kell, hogy a szüneteltetés időtartama hogyan hat az adóalanyiságra; ha a szüneteltetés nem éri el a 181 napot, akkor a HIPA szempontjából nem szűnik meg az adóalanyiság.

Látszik, hogy az iparűzési adó számítása nem csak egy egyszerű szorzási feladat. A levonható tételek köre, a speciális szabályok és az esetleges kapcsolt vállalkozásos ügyletek mind árnyalják a képet, ezért különösen fontos, hogy a vállalkozások pontos könyvelést vezessenek, és szükség esetén adótanácsadóval vagy könyvelővel egyeztessenek.

Egyszerűsített adóalap 2026-ban

Az iparűzési adó rendszerében az egyik legjelentősebb változás 2023-tól lépett életbe. Ekkor szüntették meg a korábbi háromféle egyszerűsített módszert, és vezettek be egyetlen új rendszert, amely bevételi sávokon alapuló, tételes adóalap-meghatározást alkalmaz.

Az új rendszer a kisvállalkozókat érinti: minden olyan vállalkozót, akinek az éves bevétele legfeljebb 25 millió forint, illetve átalányadózó kiskereskedőként legfeljebb 120 millió forint. Ha ez teljesül, választható az egyszerűsített adóalap, amelynél nem a tényleges költségekkel csökkentett árbevétel, hanem a bevételi sávhoz rendelt fix adóalap az irányadó.

A három fő sáv a következő:

• 12 millió forint alatti bevétel: a vállalkozó székhelyére és minden telephelyére 2,5-2,5 millió forint az adóalap,
• 12 és 18 millió forint közötti bevétel: 6-6 millió forint az adóalap,
• 18 és 25 millió forint közötti bevétel (120 millióig az átalányadózó kiskereskedőknél): 8,5-8,5 millió forint az adóalap.

Az egyszerűsített rendszer lényege, hogy az egész adóévre választható, a döntés visszavonásig érvényes, és minden telephelyre egységesen kell alkalmazni; nem lehet telephelyenként más-más módszert választani.

A könnyítés az is, hogy a kisvállalkozók egyszerűsített adóalap esetén évi egyszeri iparűzési adófizetési kötelezettséggel számolhatnak, és jellemzően HIPA-bevallást sem kell benyújtaniuk, kivéve speciális esetekben. Fontos viszont, hogy ha valaki ezt az új módszert választja, a helyi iparűzési adó tekintetében adómentességre, adókedvezményre, adócsökkentésre a továbbiakban nem jogosult.

Ha a bevétel átlépi a meghatározott küszöböket, vagy meghaladja a felső sáv határát, akkor vissza kell térni a normál, bevallás alapú HIPA-fizetésre, és az érintett önkormányzat felé már a hagyományos szabályok szerint kell elszámolni.

2026-tól a vállalkozók adótervezését annyiban érinti az általános adóváltozás, hogy az alanyi áfamentesség bevételi határa 20 millió forintra nő, így a 18-20 millió Ft bevétel között működő mikrovállalkozások nagyobb része lehet áfamentes, miközben HIPA-szempontból továbbra is beleférnek az egyszerűsített sávokba.

Mikor kell befizetni az iparűzési adót 2026-ban?

Az iparűzési adó rendszere nemcsak az adóalap-megállapításban, hanem a határidőkben is átalakult az elmúlt években. 2023-ban vezették be az iparűzési adóelőleg két részletben történő befizetését.

A klasszikus rendszerben a határidők a következők:

• az első félévi iparűzési adóelőleg határideje március 15.,
• a második félévi iparűzési adóelőleg határideje szeptember 15.,
• a tényleges éves iparűzési adó megállapítása és befizetése, valamint a bevallás határideje az adóévet követő év május 31.

Az előlegek megállapítása az adóbevallás során történik. A tárgyév első félévi előleg összege a két évvel korábbi ténylegesen befizetett iparűzési adó 50%-a, a hatályos adókulccsal számolva. A második félévre jutó előleg pedig az előző évi adóalapra számított tárgyévi HIPA és az első félévre befizetett előleg különbözete.

2023-tól az egyszerűsített adóalapnak köszönhetően a vállalkozások adminisztratív terhe csökken. Ebben a rendszerben már csak egyetlen, május 31-i határidőt kell szem előtt tartani a HIPA-fizetés tekintetében, szemben a korábbi két befizetési dátummal. Ez a könnyítés azonban kifejezetten azokra a vállalkozókra vonatkozik, akik az egyszerűsített adóalap-megállapítást választják, és beleférnek a bevételi sávokba.

Ha egy vállalkozó úgy dönt, hogy kilép a sávos módszerből, a bejelentést a bevallás benyújtásáig, vagyis szintén május 31-ig teheti meg. Fontos, hogy ha elhagyja az egyszerűsített rendszert, az iparűzési adókötelezettséget az adott adóév egészére már más módszer alapján kell teljesítenie.

Hogyan lehet lekérdezni az iparűzési adó egyenleget?

Mielőtt eldöntenéd, hogy mennyit és hova fizetsz, érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen az aktuális iparűzési adó egyenleged, van-e hátralék, túlfizetés vagy olyan előleg, amelyet már befizettél, csak még nem számoltak el.

Az iparűzési adó egyenleg és más HIPA-hoz kapcsolódó információk egyszerűen lekérdezhetők az E-Önkormányzati Portálon keresztül. Ehhez Ügyfélkapu+ vagy Digitális Állampolgár (DÁP) regisztrációra van szükség. A portálon való belépés után ki kell választani az érintett önkormányzatot, és a helyi adók menüpontban már láthatók az iparűzési adóval kapcsolatos adatok: egyezik-e a nyilvántartásban szereplő összeg azzal, amit a könyvelésed mutat, milyen befizetéseket rögzítettek, és pontosan mennyi az aktuális egyenleg.

Ez különösen fontos a bevallási időszakban, illetve akkor, amikor a vállalkozás telephelyet, székhelyet vált vagy megszüntet, mert ilyenkor sokszor az a kérdés, hogy maradt-e bármilyen elmaradás vagy túlfizetés az adott önkormányzat felé.

Hogyan lehet csökkenteni az iparűzési adó összegét?

Az iparűzési adó esetében a csökkentés mindig a jogszabályok adta kereteken belül értendő, vagyis nem trükközésről, hanem tudatos tervezésről és pontos adminisztrációról van szó.

Lássuk, az adóalap legális csökkentésére mely költségkategóriák jöhetnek szóba! Gyártó cégeknél ide tartoznak az alapanyagok és csomagolóanyagok, illetve a nem tárgyi eszköznek minősülő eszközök költségei. Szolgáltatók esetén szűkebb a kör, de a tisztítószerek, irodaszerek és más, a szolgáltatás nyújtásához szükséges anyagok is anyagköltségként kezelhetők. Kereskedőknél az eladott áruk beszerzési értéke a kulcstényező. Az alvállalkozói teljesítéseknél és közvetített szolgáltatásoknál a kiszervezett munka és a közvetített szolgáltatások árréssel növelt összege vonható le, de itt különösen fontos, hogy a vállalkozási szerződés írásban is rögzítve legyen, megfelelve a jogi követelményeknek.

A helyi iparűzési adó mértéke településenként nagyon eltérő lehet, és vannak olyan települések, ahol 0% az adókulcs, ami azt is jelenti, hogy a telephely megválasztása önmagában is az adóoptimalizálás része lehet. Nyilvánvalóan nem minden vállalkozás tud egyik napról a másikra más településre költözni, de új cég alapításakor, vagy telephely nyitásakor érdemes az adózási szempontokat is mérlegelni.

A harmadik fontos tényező maga az egyszerűsített adóalap választása. Ha a vállalkozás bevétele belefér a sávokba, adminisztratív könnyítéshez jutsz, és az is előfordulhat, hogy az éves iparűzési adó összege is kedvezőbben alakul, mint a hagyományos számítás szerint. Ugyanakkor ellenpélda is könnyen elképzelhető: ha például kevés levonható költséged volt, a hagyományos rendszer is alacsony adót hozott, az egyszerűsített fix adóalap pedig akár magasabb fizetendő HIPA-t eredményezhet. Emiatt célszerű könyvelővel átszámoltatni mindkét verziót, mielőtt döntesz.

Gyakran ismételt kérdések az iparűzési adóról

Mennyi az iparűzési adó mértéke 2026-ban?
Az iparűzési adó kulcsa 0 és 2% közötti lehet, a konkrét értéket az önkormányzat rendelete határozza meg. Volt olyan időszak, amikor a járvány miatt átmenetileg 1%-ban maximalizálták, de 2026-ban ismét 0-2% közötti kulcsokról beszélhetünk.

Kinek kell iparűzési adót fizetni?
Egyéni vállalkozóknak, mezőgazdasági őstermelőknek, jogi személyeknek, egyéni cégeknek és más szervezeteknek, ha vállalkozási tevékenységet folytatnak. A katás és kivás adózási formák esetében is létezik iparűzési adó, csak más módon számítják az adóalapot.

Hova kell fizetni az iparűzési adót?
Mindig annak az önkormányzatnak, amelynek területén a vállalkozás székhelye vagy telephelye található. Ha több telephelyed van, az adóalapot meg kell osztani, és minden település felé külön-külön kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget.

Mikor kell befizetni az iparűzési adót?
A klasszikus rendszerben március 15-én és szeptember 15-én esedékesek az adóelőlegek, a tényleges éves adó és a bevallás határideje pedig a következő év május 31. Az egyszerűsített adóalap-megállapítást választó kisvállalkozóknál jellemzően évi egy határidő, május 31. köré szerveződik a fizetés és az elszámolás.

Hol nincs iparűzési adó Magyarországon?
Jelenleg több olyan település is van Magyarországon, ahol 0% a helyi iparűzési adó mértéke, vagyis gyakorlatilag nem kell iparűzési adót fizetni. Ezek jellemzően kisebb, kevésbé frekventált falvak, amelyek a kedvező adózási környezettel próbálják vonzóbbá tenni magukat a vállalkozások számára. A konkrét településlistát mindig az adott önkormányzat helyi adórendeletében, illetve az E-Önkormányzati Portálon vagy a Magyar Államkincstár felületein érdemes ellenőrizni, hogy az adott helyen ténylegesen van-e iparűzési adó, és ha igen, milyen kulccsal.

Mi történik, ha hibásan vagy késve fizetem be az iparűzési adót?
Az elmulasztott vagy hibás iparűzési adófizetés súlyos következményekkel járhat, ideértve a késedelmi pótlékot és különböző büntetéseket. Emiatt kiemelten fontos, hogy a bevallás és az adóelőlegek határidejét komolyan vedd és szükség esetén időben egyeztess a könyvelőddel vagy az önkormányzattal.

Ha szeretnél még több vállalkozói tudást, adózási útmutatót vagy friss munkaerőpiaci információt olvasni, látogass el a Profession.hu Álláskeresési Tanácsok oldalára!

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala