Nem tudsz teljes munkaidőben dolgozni, de nem tudod, hova fordulj? A munkaképesség-csökkenés, vagyis a köznyelvben ismert leszázalékolás sajnos sokakat érint, legyen szó krónikus betegségekről, balesetekről vagy hosszabb távú egészségkárosodásról. Cikkünkben bemutatjuk, mit jelent a megváltozott munkaképesség, hogyan zajlik a minősítési folyamat, és milyen támogatások érhetők el.

Mi az a leszázalékolás és mit jelent ma?

A „leszázalékolás” kifejezés mára elavult, helyette a jogszabály a „megváltozott munkaképességű személy” fogalmát használja. A lényeg azonban változatlan: az egészséges ember 100%-os egészségi állapottal rendelkezik, de bizonyos betegségek, fogyatékosságok vagy balesetek következtében ez az érték tartósan csökkenhet. Ekkor kerülhet sor az állapot hivatalos megállapítására.

A korábbi „rokkantnyugdíj” és más hasonló ellátástípusok (például baleseti rokkantsági nyugdíj, átmeneti járadék, rendszeres szociális segély) 2012-ben megszűntek. Helyettük ma két fő pénzbeli ellátás érhető el:

• Rehabilitációs ellátás: azok számára, akiknél az állapot javítható, és foglalkoztathatóságuk megfelelő rehabilitáció mellett helyreállítható.
• Rokkantsági ellátás: azoknak jár, akiknél a rehabilitáció nem javasolt, és az állapotuk tartós vagy súlyos mértékben akadályozza a munkavégzést.

Ki jogosult leszázalékolásra?

A jogosultság komplex minősítési eljárás alapján dől el. Általánosságban akkor kérhető a leszázalékolás, ha tartós egészségkárosodás áll fenn. Például sokan keresnek választ arra, hogy szívbetegség vagy daganat esetén jár-e leszázalékolás, szintén gyakori téma a gerincbetegség leszázalékolás, illetve hogy a magas vérnyomás leszázalékolás szempontjából mennyire számít súlyosnak. A vizsgálat során nemcsak az egészségi állapotot nézik, hanem a foglalkoztathatóságot, az önellátási képességet és a szociális helyzetet is.

Általánosságban akkor válhat valaki megváltozott munkaképességű személlyé, ha:

• tartós egészségkárosodása, rokkantsága van vagy csökkent munkaképességgel rendelkezik
• az egészségkárosodás miatt tartósan vagy részben akadályozott a munkavégzésben
• rendelkezik a szükséges orvosi dokumentációval

A folyamatot és a kategóriákat a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet szabályozza.

A komplex minősítés folyamata – lépésről lépésre

1. Kérelem beadása

Hol kell beadni a kérelmet? Az első lépés, hogy a kérelmező a háziorvosánál kezdeményezi a minősítési eljárást. A háziorvos a megfelelő dokumentumokkal együtt továbbítja a kérelmet a kijelölt hatósághoz.

2. Szükséges dokumentumok

A vizsgálathoz a kérelmezőnek be kell nyújtania:

• korábbi és aktuális egészségügyi leleteit
• TAJ-kártyáját
• személyi igazolványát
• lakcímkártyáját

Ezek nélkül a bizottság nem tudja teljeskörűen elvégezni a minősítést.

3. Szakértői bizottsági vizsgálat

A kérelmezőt a komplex szakértői bizottság vizsgálja, amely négy tagból áll: orvosszakértő elnök, vizsgálatot végző orvosszakértő, foglalkoztatási rehabilitációs szakértő és szociális szakértő.

A vizsgálat történhet:

• beküldött dokumentumok alapján
• személyesen, kijelölt vizsgálóhelyen (általában a megyei vagy fővárosi kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervénél)

A Rehabilitációs Hatóság 60 napon belül hoz döntést a minősítésről, és arról, hogy a kérelmező milyen típusú ellátásra jogosult.

Milyen ellátásokra lehetek jogosult?

A komplex minősítés eredményétől függően többféle ellátás igényelhető. A rehabilitációs és rokkantsági ellátás mellett létezik a speciális rokkantsági járadék is. A rokkantsági ellátások között például a C2 rokkantsági ellátás azok számára biztosít pénzbeli támogatást, akik 31-50%-os egészségi állapotban vannak, de a körülményeik miatt nem rehabilitálhatók.

Rehabilitációs ellátás

Akkor jár, ha az egészségi állapot 60%-os vagy annál alacsonyabb, de a foglalkoztathatóság megfelelő rehabilitációval helyreállítható. A támogatás célja, hogy a kérelmezőt felkészítse a munkavégzésre, és segítse őt az álláskeresésben, képzésben. Pénzbeli juttatásként a bizottsági döntéstől számított legfeljebb három évig jár.

Rokkantsági ellátás

Azok kaphatják, akiknél a rehabilitáció nem javasolt. Az összeg keresetfüggő, de minimumértékei jogszabályban meghatározottak. A rokkantsági ellátás több kategóriában érhető el, a súlyosságtól függően (B2, C2, D és E kategória).

Rokkantsági járadék

Speciális ellátástípus. Az a 18. életévét betöltött magyar állampolgár jogosult rá, akinek a 25. életéve előtt legalább 70%-os mértékű egészségkárosodása keletkezett és folyamatosan fennáll, emellett nem részesül más nyugdíjban vagy ellátásban. A rokkantsági járadék havi összege 2025. január 1-től 60.715 Ft.

Az egészségi állapot alapján meghatározott kategóriák és a minimális ellátások

A komplex minősítés során a szakértői bizottság minden kérelmezőt valamely kategóriába sorol. Ez a besorolás határozza meg, hogy milyen típusú támogatásra és milyen összegben lehet jogosult az érintett. A kategóriák részletes bemutatása során a C2 rokkantsági ellátás kiemelt szerepet kap, mivel sokakat érint, akiknek tartós rehabilitációja nem javasolt.

Fontos: 2025. január 1-jétől az alapösszeg 142.060 Ft – ez a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás összegek számításának az alapja.

De felmerülhet a kérdés: milyen betegségre jár a leszázalékolás, és pontosan mely diagnózisokhoz köthető a jogosultság?

• B1 kategória: egészségi állapot 51-60% között, a foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható. Az ellátás mértéke a havi átlagjövedelem 35%-a; minimum 42.620 Ft/hó, a maximum 56.825 Ft/hó.
• B2 kategória: 51-60%-os állapot, a foglalkoztathatósága helyreállítható, de a körülmények miatt nem javasolt. Az ellátás mértéke: a havi átlagjövedelem 40%-a. A rehabilitációs ellátás minimum összege: 42.620 Ft/hó. A rehabilitációs ellátás maximum összege: 63.930 Ft/hó.
• C1 kategória: 31-50%-os állapot, tartós foglalkozási rehabilitáció szükséges. Rehabilitációs ellátás minimuma: 51.945 Ft/hó. Az ellátás mértéke a havi átlagjövedelem 45%-a; minimum 56 825 Ft/hó, maximum 71.030 Ft/hó.
• C2 kategória: 31-50%-os állapot, egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de rehabilitációja nem javasolt. Az ellátás mértéke: a havi átlagjövedelem 60%-a. Rokkantsági ellátás minimuma: 63.930 Ft/hó. Rokkantsági ellátás maximuma: 213.090 Ft/hó.
• D kategória: 1-30%-os állapot, rehabilitációja nem javasolt, a munkavégzés csak folyamatos támogatással lehetséges. Az ellátás mértéke: a havi átlagjövedelem 65%-a. Rokkantsági ellátás minimuma: 71.030 Ft /hó. Rokkantsági ellátás maximuma: 213.090 Ft/hó.
• E kategória: 1-30%-os állapot, rehabilitációja nem javasolt, súlyos betegség vagy fogyatékosság miatt az önellátás is részben vagy teljesen akadályozott. Az ellátás mértéke: a havi átlagjövedelem 70%-a. Rokkantsági ellátás minimuma: 78.135 Ft /hó. A rokkantsági ellátás maximuma: 213.090 Ft/hó.

Fontos, hogy ne tévesszük össze a rokkantsági ellátást a rokkantsági járadékkal – ez utóbbi teljesen más támogatási forma.

Milyen betegségek esetén lehet jogosult az ellátásra?

A bizottság döntése minden esetben egyedi vizsgálaton alapul. Általánosságban azonban az alábbi betegségek, állapotok vezethetnek megváltozott munkaképességhez:

• mozgásszervi és gerincbetegségek
• szív- és érrendszeri problémák
• daganatos megbetegedések
• idegrendszeri és pszichiátriai betegségek
• krónikus légúti betegségek
• cukorbetegség

A teljes hivatalos lista elérhető a jogpontok.hu oldaláról letölthető dokumentumban. Fontos, hogy a hivatalos döntéshez a diagnózisokat BNO kódok alapján sorolják be, vagyis a BNO kód leszázalékolás szempontjából elengedhetetlen tényező.

Gyakran ismételt kérdések

Mennyi a leszázalékolás összege 2025-ben?
A kategóriákhoz kötött minimális összegek 42.620 Ft-tól 213.090 Ft-ig terjednek, de az ellátás pontos összege keresetfüggő. 2025. január 1-jétől az alapösszeg 142.060 Ft – ez a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás összegek számításának az alapja.

Milyen orvosi papírok kellenek?
Korábbi és aktuális egészségügyi leletek, TAJ-kártya, személyi igazolvány és lakcímkártya.

Mennyi idő alatt bírálják el a kérelmet, és mikor indul a folyósítás?

A Rehabilitációs Hatóság a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül értesíti a kérelmezőt az eredményről.

Kaphatok-e mellette más támogatást?

Az ellátások típusa és összege jogszabályban rögzített. Bizonyos esetekben egyéb szociális támogatásokkal is összevonható, de ez mindig egyedi elbírálás alá esik.

Mi történik, ha javul az állapotom?

A jogosultság nem végleges. A hatóság időről időre felülvizsgálja az egészségi állapotot, és ennek alapján módosíthatja vagy megszüntetheti az ellátást.

Lehet-e dolgozni a leszázalékolás mellett?

A cél a munkaképesség lehetőség szerinti helyreállítása. Rehabilitációs ellátás esetén kifejezetten támogatják, hogy a jogosult munkát vállaljon a képességeinek megfelelően. Számos cég kifejezetten nyitott megváltozott munkaképességű munkavállalókra - nézd meg az állásajánlatokat itt!

Lehet-e teljes munkaidőben dolgozni megváltozott munkaképesség mellett?

Sokan azt hiszik, hogy a leszázalékolás automatikusan korlátozza a ledolgozható munkaórák számát, de ez nem így van: sem a rehabilitációs, sem a rokkantsági ellátás nem tiltja a teljes munkaidős foglalkoztatást. A lényeg nem az óraszám, hanem az, hogy a munkavégzés összhangban legyen az orvosi és szakértői véleménnyel, vagyis az érintett egészségi állapota engedje a feladat elvégzését.

Lehet-e mellette más segélyt vagy nyugdíjat kapni?

Bizonyos esetekben egyéb szociális támogatásokkal is összevonható, de minden eset egyedi elbírálás alá esik.

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala