Végkielégítés 2026-ban: mikor jár, mennyi az összege, és mennyi marad belőle nettóban?

Ha a munkaviszony megszűnik, az nemcsak érzelmileg, hanem pénzügyileg is komoly törést jelenthet, főleg akkor, ha a döntés nem a munkavállalótól jön. Ilyenkor jöhet képbe a végkielégítés: egy olyan egyszeri juttatás, ami átmeneti anyagi segítséget jelent, amíg új állást találsz. A végkielégítés szabályait 2026-ban is a Munka Törvénykönyve határozza meg, és a jogosultság leginkább attól függ, hogyan szűnik meg a munkaviszony, illetve mennyi ideje dolgozol ugyanannál a munkáltatónál.

Mi az a végkielégítés, és mi a célja?

A végkielégítés törvényben meghatározott, egyszeri pénzbeli juttatás, amelyet a munkáltató fizethet a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor, tipikusan olyan helyzetekben, amikor a dolgozó nem önként távozik, hanem a munkáltatói döntés (felmondás) vagy a cég megszűnése vezet a munkaviszony végéhez.

A végkielégítés célja elsősorban az, hogy anyagi biztonságot nyújtson az átmeneti időszakban, amikor a munkavállaló már nem kap fizetést, de még nem talált új állást. Ez az összeg segíthet a megélhetési költségek fedezésében, a számlák kifizetésében vagy akár abban is, hogy az érintett nyugodtabban, kényszer nélkül tudjon új munkát keresni. A jogalkotó ezzel is elismeri azt az időt és lojalitást, amelyet a munkavállaló a munkáltatónál töltött.

Érdemes tudni, hogy a végkielégítés nem jutalom, és nem is bónusz, hanem a munkaviszony megszűnéséhez kötődő, szabályozott juttatás.

Milyen esetekben jár végkielégítés?

Végkielégítés nem minden munkaviszony megszűnésekor jár, de több tipikus helyzet is van, amikor a munkavállaló jogosult rá. Ezeket érdemes külön-külön ismerni, mert a jogosultság mindig a megszűnés okától függ. 2026-ban végkielégítés főszabály szerint az alábbi esetekben járhat:

Munkáltatói rendes felmondás esetén
Ez a leggyakoribb eset. Ha a munkáltató mond fel rendes felmondással – például gazdasági okokra, átszervezésre vagy létszámcsökkentésre hivatkozva –, és a munkavállaló rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, akkor végkielégítés jár.

A munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor
Ha a cég megszűnik, felszámolás vagy csőd miatt, és nincs jogutód, a munkavállaló szintén jogosult lehet végkielégítésre. Ilyenkor a kifizetés gyakran a felszámolási eljárás részeként történik.

Ha a munkavállaló a munkáltató súlyos szerződésszegése miatt mond fel
Előfordulhat, hogy a dolgozó mond fel, de nem egyszerű felmondásról van szó. Ha a munkáltató súlyosan megszegi a szerződéses kötelezettségeit – például rendszeresen nem fizet bért –, a munkavállaló jogszerűen felmondhat, és ebben az esetben is járhat végkielégítés.

Szervezeti átalakulás, jogutódlás esetén
Bizonyos jogviszonyváltásoknál – például ha a munkáltató kikerül a Munka Törvénykönyvének hatálya alól – a munkaviszony megszűnésekor végkielégítési jogosultság keletkezhet.

Példák:

• Ha 8 éve dolgozol a cégnél, és átszervezés miatt megszüntetik a pozíciódat, az jellemzően munkáltatói felmondás. Ha a szükséges szolgálati időd megvan, nagy eséllyel jár végkielégítés.
• Ha a cég jogutód nélkül megszűnik, és te 4 éve ott dolgozol, akkor a megszűnés típusa és a 3 év feletti munkaviszony együtt tipikusan megalapozza a jogosultságot.

Mikor nem jár végkielégítés?

Legalább ilyen fontos tisztában lenni azokkal az esetekkel is, amikor nem jár végkielégítés, még akkor sem, ha a munkaviszony megszűnése váratlanul ér.

Azonnali (rendkívüli) felmondás esetén
Ha a munkavállaló súlyos kötelezettségszegést követ el, és emiatt a munkáltató azonnali hatállyal felmond, végkielégítés nem jár.

Ha a felmondás oka a munkavállaló magatartása vagy nem egészségi okból fakadó képessége
Ide tartozhat például a tartós, nem megfelelő munkavégzés vagy a fegyelmi problémák.

Határozott idejű szerződés lejártakor
Ha egy határozott idejű munkaszerződés a megjelölt időpontban lejár, az nem keletkeztet végkielégítési jogosultságot. Kivétel lehet, ha a munkáltató a határidő előtt mond fel rendes felmondással.

Nyugdíjas munkavállaló esetén
Ha a munkavállaló a felmondás közlésekor már nyugdíjasnak minősül, végkielégítés nem jár.

Mennyi végkielégítés jár a munkaviszony hossza alapján?

A legtöbben arra kíváncsiak, mennyi végkielégítés jár a ledolgozott évek alapján. A végkielégítés mértéke elsősorban a munkaviszony hosszától függ. Az alábbi táblázat összefoglalja a 2026-ban érvényes szabályokat:

A végkielégítés mértéke bizonyos esetekben tovább növekedhet, hiszen a törvény külön védi azokat, akik közel vannak a nyugdíjkorhatárhoz. Ha a munkáltatói felmondás közlésekor legfeljebb 5 év van hátra az öregségi nyugdíjkorhatárig, azaz a védett korig, akkor az alapmérték további hónapokkal nőhet.

Hogyan számolják a végkielégítést?

A végkielégítés alapja a távolléti díj, amely nem csak az alapbért tartalmazza. A számítás során figyelembe veszik az alapbér mellett a rendszeres bérpótlékokat, valamint bizonyos esetekben a teljesítménybért is. A következő példa megmutatja, mennyi végkielégítés jár egy 12 éve dolgozó munkavállalónak.

Példaszámítás (bruttó):
Ha valaki 12 éve dolgozik ugyanazon cégnél, és a havi bruttó bére 500.000 Ft, akkor a 10-15 éves sáv alapján 3 havi távolléti díj jár neki. Ez 1.500.000 Ft bruttó végkielégítést jelent (a pontos összeg attól függ, a távolléti díjba milyen rendszeres pótlékok/elemek számítanak bele).

Hogyan adózik a végkielégítés 2026-ban?

A végkielégítés adóköteles jövedelem, és a levonások logikája alapvetően hasonló a munkabéréhez, azaz a kifizetés bruttó összegéből levonják a munkavállalót terhelő közterheket.

2026-ban a munkavállalót jellemzően ezek terhelik:

• SZJA: 15%
• TB-járulék: 18,5% (nem nyugdíjas munkavállalónál)

A munkáltatói oldalon a bérkifizetéseket (így a munkaviszonyhoz kötődő, bérként adózó tételeket) jellemzően 13% szocho is terheli 2026-ban – ez a te nettódat nem csökkenti, viszont a munkáltató bérköltségét növeli.

Nettó/bruttó példa (a fenti 12 éves példára):

Bruttó végkielégítés: 1.500.000 Ft
Levonás összesen (15% SZJA + 18,5% TB = 33,5%): 502.500 Ft
Várható nettó: kb. 997.500 Ft

A konkrét nettó összeget befolyásolhatják egyéni körülmények, például év közbeni adóelőleg, kedvezmények, a távolléti díj pontos összetétele.

Mikor kell kifizetni a végkielégítést?

A végkielégítést a munkaviszony megszűnésekor kell rendezni, vagyis legkésőbb az utolsó munkában töltött napon. A kifizetés történhet banki utalással vagy készpénzben a munkáltató szokásos bérfizetési rendje és a felek megállapodása alapján.

Ha a munkáltató késik a kifizetéssel, késedelmi kamatot köteles fizetni, ezért érdemes figyelni arra, hogy a végkielégítés időben megérkezzen.

Gyakori kérdések a végkielégítésről (GYIK)

Jár-e végkielégítés közös megegyezés esetén?
Törvény szerint nem automatikus, mert nem munkáltatói felmondásról van szó. Viszont a közös megegyezés lényege, hogy lehet tárgyalni: a felek megállapodhatnak egy távozási juttatásban, ami a végkielégítéssel azonos vagy akár magasabb összeg is lehet.

Kap-e végkielégítést, aki határozott idejű szerződéssel dolgozik?
Ha a szerződés csak lejár, az jellemzően nem ugyanaz, mint a munkáltatói felmondás. Ha viszont a munkáltató a lejárat előtt felmond és teljesülnek a feltételek, a végkielégítés kérdése felmerülhet.

Mennyi végkielégítés jár, ha a munkaviszony 10 év után szűnik meg?
Ha a munkaviszony 10 év után munkáltatói felmondással vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt ér véget, a Munka Törvénykönyve végkielégítésre vonatkozó szabályai szerint a munkavállalót 3 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a végkielégítés mértéke ebben az esetben háromhavi átlagkeresetnek megfelelő összeg, amelynek pontos értéke az alapbérből és a rendszeres pótlékokból számított távolléti díjtól függ. Fontos, hogy ha a munkaviszony a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg, a végkielégítés mértéke további hónapokkal is növekedhet.

Mi a helyzet próbaidő alatt?
Próbaidő alatt a munkaviszony gyorsan, akár azonnali hatállyal megszüntethető, és tipikusan nem keletkezik végkielégítésre jogosultság (a 3 éves minimum szolgálati idő eleve nem teljesül).

Jár-e nyugdíjazáskor végkielégítés?
Ha a felmondás közlésekor nyugdíjasnak minősülsz, a végkielégítés kizárt. A védett kor viszont nem nyugdíjasság: az a nyugdíjkorhatár előtti legfeljebb 5 évet jelenti, és ott épp ellenkezőleg, plusz hónapok növelhetik a végkielégítést.

Mi a különbség a felmondási idő és a végkielégítés között?
A felmondási idő alatt a munkaviszony még fennáll, és arra az időre bér jár; a végkielégítés pedig egy egyszeri plusz juttatás, ami a megszűnéshez kapcsolódik. A kettő nem ugyanaz, és munkáltatói felmondásnál akár mindkettő érintheti a helyzetedet.

Ha a munkaviszonyod megszűnése után új lehetőségeket keresel, érdemes körülnézned a közalkalmazotti állások között is, ahol stabil, kiszámítható pozíciók várhatnak.

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala