Gyakran hallani, hogy valaki azt mondja: "közös megegyezéssel bocsátottak el". Ez azonban nem lehetséges, ugyanis a közös megegyezés nem felmondás. Cikkünkben megpróbálunk rendet tenni a fogalmak között!

A munkaviszony felmondással, azonnali hatályú felmondással, vagy közös megegyezéssel szüntethető meg a Munka törvénykönyve szerint.

A felmondást és az azonnali hatályú felmondást mindkét fél, a munkaadó és a munkavállaló is kezdeményezheti, egyoldalúan. A munkáltatónak kötelessége megindokolni a felmondást (kivéve a próbaidő alatti elbocsátást), a munkavállalónak csak akkor kell megokolnia a távozási szándékát, ha határozott idejű munkaszerződése van, és a szerződés lejárta előtt felmond. A felmondás során alaki követelmény, hogy írásban kell megtörténnie, és akkor tekinthető közöltnek, amikor azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult személynek átadják. 

A munkáltató és a munkavállaló bármikor dönthetnek úgy, hogy a munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntetik. Optimális esetben ez azt jelenti, hogy mindkét fél arra az elhatározásra jutott, hogy "békésen" elválnak útjaik. A közös megegyezés végső soron azt jelenti, hogy a felek egyetértenek, nemcsak a munkaadó, hanem a munkavállaló is akarja. Ráadásul aláírja azt is, hogy nincs és nem is lesz semmilyen követelése a céggel szemben.

A közös megegyezés nemcsak a munkaadónak lehet jó

A munkaadók épp ezért szeretik a közös megegyezést, ugyanis ha a dolgozó aláírta, minimálisra csökken annak az esélye, hogy a munkaügyi bírósághoz fordul. A munkavállaló számára pedig elsősorban azért lehet előnyös a közös megegyezés aláírása, mert így magasabb juttatásban részesülhet, mint felmondás esetén.

A közös megegyezés nem felmondás!

"A főnököm behívott az irodájába, és közölte velem, hogy elégedetlen a munkámmal, nem lehet rám számítani, ezért úgy gondolja, mindkettőnknek jobb lesz, ha távozom a cégtől. Megdöbbentem, ugyanis szívvel-lélekkel dolgoztam, a számok alapján nem végeztem kevesebb vagy rosszabb munkát, mint a kollégáim. Az tényleg igaz, hogy az elmúlt időszakban sokat voltam táppénzen - én is beteg voltam, és a kisfiam is -, és néhányszor előfordult, hogy korábban elkéredzkedtem, mert egyedül nevelem a gyerekem, és nincs, aki segítene. Mivel még csak másfél éve dolgoztam a cégnél, végkielégítésre nem voltam jogosult. A vezető azt mondta, ha aláírom a közös megegyezést, akkor még plusz egyhavi bért kapok. Aláírtam, mert kellett a pénz" - mesélte Adél, aki adatrögzítőként dolgozott.

Az 54 éves Károly tudatosabb volt, amikor a HR-es behívta, és közölte vele, hogy bekerült a leépítendő dolgozók közé. A marketingmenedzser lapunknak elmondta, hogy többször összevesztek a nála 20 évvel fiatalabb közvetlen főnökével, nagyon megromlott a viszony kettejük között. "A HR-es letette elém a közös megegyezést, és láttam, hogy felkínált lelépési pénz épp annyi, mint amennyi rendes felmondás esetén járt volna. Nem írtam alá, hanem közöltem, hogy a munkaügyi bírósághoz fordulok, mert arra gyanakszom, hogy a korom miatt hátrányos megkülönböztetés ért. Hosszadalmas huzavona kezdődött, végül én nyertem: a törvény szerint járó végkielégítés (kéthavi átlagbérem) kétszeresét sikerült kiharcolnom, ezért végül aláírtam a közös megegyezést."

Nehezen lehet megtámadni

A munkavállalót nem lehet kényszeríteni a közös megegyezés aláírására, ugyanis az törvénytelen. A bírói gyakorlat szerint a munkáltató az azonnali döntésre való felszólítással olyan helyzetet teremt, amely alkalmas arra, hogy a munkaviszony jogi feltételeiben járatlan munkavállalóra kényszerítőleg hasson. Az ily módon létrejött megállapodás érvénytelen.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Ha a dolgozót a közös megegyezés aláírására megtévesztéssel vagy fenyegetéssel vették rá, és erre bizonyítékai is vannak, a bírósághoz fordulhat. Ebben az esetben a volt munkatársnak kell bebizonyítania az igazát, ami elég nehéz. (Rendes felmondás esetén fordított a helyzet: a munkaadónak kell bizonyítékokkal alátámasztania a bíróság előtt, hogy jogszerűen járt el.)

Ha a bíróság a munkavállaló javára dönt, a munkavállaló kártérítést kaphat, viszont neki kell azt bebizonyítania, hogy mekkora anyagi veszteség érte. Az összeg nem lehet több 18 havi távolléti díjnál. (A korábbi Mt.-ben még az állt, hogy a munkaadónak vissza is kell vennie, de erre ma már csak akkor kötelezhető a vétkes cég, ha megsértették az egyenlő bánásmódot. Régebben az elmaradt bért is megkapta a munkavállaló, ám ez is megszűnt, ugyanis a munkaviszony már megszűnt, tehát nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének a napja a munkaviszony utolsó napja.)

Tippek közös megegyezéshez:

1. A közös megegyezést is írásba kell foglalni, a szóbeli megállapodás nem érvényes.

2. Olvassuk el figyelmesen az aláírás előtt a dokumentumot!

3. Ha úgy érezzük, hogy valami nem teljesen világos, kérjünk elegendő időt az átgondoláshoz vagy egy jogásszal való konzultációhoz.

4. Érvénytelen a közös megegyezés, ha a munkaadó bármilyen módon kényszerítette a dolgozót az aláírására.

Készítette: Durbák Ildikó

Címkék: felmondás, elbocsátás, közös megegyezés, munkajog, Munka törvénykönyve