Érzelmi intelligencia a munkahelyen: a legfontosabb képesség

Érzelmi intelligencia a munkahelyen: a legfontosabb képesség

Hogyan találhatjuk meg a nekünk való munkahelyet, tehetjük eredményessé a munkakapcsolatainkat és sikeressé a mindennapjainkat? A szakértő elárulja!

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az IQ fogalma sokak számára ismert, ahogy talán az a tény is, hogy az intelligenciának különböző fajtái léteznek, azt azonban már gyakran homály fedi, melyek ezek, és miért is érdemes foglalkoznunk velük. „Tapasztalatom szerint az érzelmi intelligencia nincs olyan súllyal jelen a köztudatban, amilyen komoly hatása van a jóllétünkre, a személyes hatékonyságunkra és együttműködéseink minőségére” – vezeti fel az izgalmas témát Hitkó Andrea coach és EQ-fejlesztő tréner, aki segít tetten érni az érzelmi intelligenciát, és ahhoz is ad tanácsokat, hogy hogyan fejleszthetjük ezt az értékes kompetenciánkat. 

Mi fán terem?

Az érzelmi intelligenciát sokan az érzések felismerésének és kifejezésének képességeként értelmezik, de ennél sokkal komplexebb fogalomról van szó: „Az EQ szoros összefüggésben áll az önismeretünkkel, azaz, hogy képesek vagyunk-e tetten érni a különböző helyzetekben jelentkező érzéseinket és azokat a szükségleteinket, amelyeket jeleznek. Minél magasabb szintű önmagunk ismerete, vagyis minél tudatosabban olvasunk a jelzésekből, annál inkább tudjuk befolyásolni azt, ami történik velünk. Mindez visszahat a közérzetünkre, a motivációnkra, a teljesítményünkre, és arra is, ahogy másokhoz kapcsolódunk” – foglalja össze a lényeget Hitkó Andrea. 

Ha gyakran kényelmetlenül érezzük magunkat a munkahelyünkön, rendszeresek az éles szóváltásaink, netán sértődékenynek írnának le minket munkatársaink, érdemes a történések mögé néznünk, és ezzel el is érkeztünk az EQ gyakorlati szerepéhez.

A jó hír, hogy míg az IQ mértéke nagyjából stabil az életünk során, addig az érzelmi intelligenciánk ugyanúgy fejleszthető, mint sok más képességünk. Amint meg tudunk állni egy helyzetben, és végigfuttatjuk magunkban, mi is történt, például miért vesztünk össze már sokadszor a főnökünkkel, milyen érzések állnak a reakciónk háttérben, vagy milyen igényeink sérültek, máris megtettük az első lépést az EQ-nk növeléséért” – osztja meg a szakember. 

Szükségünk van rá

Ha tehát vannak kapcsolataink, biztosan van dolgunk az érzelmi intelligenciával, az viszont egyéni döntés kérdése, ki mennyire mélyül el a témában, vagy milyen eszközöket választ ezen képessége csiszolására. „Hogy megéri-e időt és energiát fektetnünk az érzéseink és együttműködéseink megértésébe, az nem kérdés! Persze mindezek a szőnyeg alá is söpörhetők, de ilyen esetben nem ritkán testi tünetek figyelmeztetnek minket arra, hogy nem jó úton járunk. Érdemes ezt megelőznünk, és észrevennünk, ha újra és újra számunkra kellemetlen helyzetekbe sodródunk, vagy kívülállónak érezzük magunkat a csapatban, esetleg motiválatlanul végezzük a feladatainkat már hosszabb ideje” – részletezi interjúalanyunk. 

Hasonlóan árulkodó lehet számunkra, ha gyakorta másokat hibáztatunk a rossz közérzetünkért, a kedvetlenségünkért vagy a konfliktusainkért. „Amennyiben sokszor merül fel bennünk, hogy minden más lenne, ha a főnökünk megértőbb, a munkahelyünk korrektebb, a kollégáink pedig figyelmesebbek lennének, szintén érdemes lehet megállnunk. Ha ugyanis mindig a külső tényezőktől várjuk, hogy jobban érezzük magunkat, az irányítás nem a mi kezünkben van, ahhoz viszont, hogy megtaláljuk, mit is tehetünk önmagunkért, elengedhetetlen megismernünk, mire is lenne szükségünk. Ez ugyan felelősséggel, de döntési szabadsággal is jár, a jó döntések kulcsa pedig szintén az érzelmi intelligencia” – teszi hozzá a fentiekhez a tréner.

Kezdjük az objektív nézőponttal

Ahogy az eddigiekből látszik, az EQ nagyobb mértékben határozza meg, milyenek is vagyunk, és hogyan éljük az életünket, mint a kognitív képességeink. Ha ezt elfogadjuk, talán könnyebb elindulnunk a nélkülözhetetlen önismeret felé is. „Amikor konfliktuskezelési vagy kommunikációs technikák fejlesztéséről hallunk, esetleg részt is veszünk ezt célzó programokon, az olyan, mintha a ház teteje felől kezdenénk el építkezni: a változás valószínűleg nem lesz tartós, ugyanis a biztos alapok hiányoznak” – vallja Andrea. 

És folytatja is a megfelelő iránnyal:

Mivel az érzelmi szókincsünk viszonylag silány, hiszen gyerekkorunkban egyáltalán nem tanulunk meg reflektálni az érzéseinkre, és az azokkal összefüggő igényeinkre, ezért innen ajánlott elindulnunk. Mindez úgy működik, ahogy reggelente a tükörbe nézünk, és ellenőrizzük, hogy áll a hajunk vagy a ruhánk. A lelki hogylétünket megvizsgálni természetesen sokkal nehezebb, viszont amint tudatosítjuk ennek fontosságát, azzal máris sokat tettünk magunkért.

Hogy kinek milyen technika válik be az önreflexióra, az egyénenként változó, de az biztos, hogy néhány percnyi csendre, és őszinteségre lesz szükségünk hozzá. „Az egyik lehetséges módja a közérzetünk monitorozásának, ha a napunk végén átgondoljuk, mi is történt velünk, mi esett jól, jelentett örömöt vagy büszkeséget számunkra, és mi volt az, amiben rosszul éreztük magunkat. Majd menjünk tovább, és nézzünk az érzéseink mögé is, fejtsük meg a miérteket. Azt is lefuttathatjuk magunkban, hogy mi történhetett volna másképp, mit tehettünk volna másképp azért, hogy a végkifejlett számunkra pozitív érzéseket adjon. Olyan ez, mint egy magunkkal folytatott beszélgetés, amit akár papírra is vethetünk” – vázolja a szakember. 

Amit nyerhetünk

Talán első hallásra ijesztő és időigényes lehet a minket érő hatások feldolgozása, de minél rutinosabbak vagyunk az önmegfigyelésben, annál jobb viszonyba kerülünk magunkkal és másokkal is. „Ha sikerül elsajátítanunk ezt a képességet, egyre apróbb jelekből is tudni fogjuk, hogy a szükségleteinknek megfelelően cselekedtünk, vagy épp azok ellen, csak sodródtunk az eseményekkel, vagy szerepünk volt azok alakításában. A fokozódó tudatosságunk által szinte biztos, hogy már nem a megszokott forgatókönyveket fogjuk végigvinni egy-egy munkahelyi helyzetben, nem ugyanúgy fognak lezajlani a beszélgetéseink, mint korábban, vagyis az önreflexió eredménye egészen kézzelfoghatóvá válik számunkra. Ez az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfőbb hozadéka, ami egyre kiegyensúlyozottabbá és elégedettebbé tehet minket, és ez a kapcsolatainkon is meg fog látszani” – tudjuk meg Andreától. 

Az egyéni elköteleződés a fejlődésünk mellett, valamint a befektetett munkánk már az állásinterjún is meg fog különböztetni minket a legtöbb jelentkezőnktől, ugyanis a bemutatkozásunk önazonosságról fog tanúskodni, ami garantáltan a legmegnyerőbb vonás minden munkaadó számára!

Merítsünk a fentiekből, és ha épp keressük a hozzánk illő munkát, ne a pályázatok írásával és küldözgetésével kezdjünk, hanem azzal, hogy megkérdezzük magunktól, mivel is szeretnénk foglalkozni, mi motivál minket, hogyan szeretnénk érezni magunkat leendő csapatunkban. Ha tudjuk a válaszokat, térképezzük fel az álláslehetőségeket személyes prioritásaink szerint, és vegyünk igénybe minden rendelkezésre álló segítséget, ha a járvány miatt veszítettük el a munkánkat. Ha tovább növelnénk esélyeinket, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is, így biztosan nem maradunk le egyetlen nekünk való állásról sem. 

 

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, munkahely, karrier, önismeret, fejlődés

További cikkek a karrierépítésről