Becsengettek: így alakítsunk ki új rutinokat a családban!
Szeptember kezdetével búcsút intünk a nyaralásnak és a véget nem érő táboroknak és játszóterezésnek. Itt az ideje, hogy megtaláljuk a család új napirendjét – ehhez hoztunk most tippeket.
Önnek ajánljuk!
A héten sok kis bölcsis, óvodás és iskolás először lépi át az intézmény küszöbét, és mellettük sok anyuka is a hetekben tér vissza a munkahelyére. De nem is kell ahhoz újdonsült ovisnak vagy frissen visszatérő szülőnek lenni, hogy nehezen menjen az átállás: a nyár ritmusából megérkezni a szigorúbb napirendhez, a pontos beérkezéshez és a mindennapi teendőkhöz bárkinek megterhelő lehet. Nyúlné Terpó Edittel, a Fedezd Fel Magad coach-ával beszélgettünk arról, hogyan lehet ezt az időszakot a lehető legnyugodtabban, felkészülten megélni.
Reggeli buli és palacsintanap
Az anyák támogatásával foglalkozó coach szerint az első és legfontosabb a türelem, amikor új napirendet alakítunk ki.
„Hónapokig is eltarthat, mire berendezkedünk, a legfontosabb, hogy elfogadással és türelemmel legyünk magunkhoz. Ne várjuk el a családtól, hogy pillanatok alatt összeszokott gépezetként induljunk el: kísérletezzünk, hogy kinél mi válik be, van akinek a lassabb ébredés, még 5 perc csendes összebújás, másoknak egy közös reggeli bulizene segít a nap beindításában.”
Jó, ha mindenkinek van feladata: „Ha megvannak a reggeli teendők, öltöztetés, reggeli készítés stb., akkor nem árt, ha ez nemcsak anya fejében van meg. Lehet egy teendőlista a hűtőn, megbeszélhetjük, hogy ki mivel tud besegíteni ahhoz, hogy időben induljunk.”
Merjünk játszani a házimunka helyett
Az új szokások kialakítását kiterjeszthetjük a konyhára is: „Próbáljunk minél több rendszert beépíteni a hétköznapokba, ami megkönnyíti a dolgunkat. Ha főzünk, legyen ritmusa a napoknak, legyen például a péntek a palacsintanap, a kedd a főzeléké…sokkal könnyebb a menüt, a bevásárlólistát összeállítani, ha vannak ilyen kapaszkodók. Az első időszakban az is nagy segítség, ha a fagyasztóban kész ételekhez nyúlhatunk, azokon a napokon, amikor mindenki fáradt, és jobb lenne csak együtt lenni, játszani, mesélni.”
Az is nagyon fontos, mondja Edit, hogy tudatosan építsük be a közös időt a mindennapokba: „A nagyvárosi dugóból hazaesve sokszor csak a darálásra jut idő, mindenki szalad enni, fürdeni, pakolni. Iktassunk be akár napi 5 perc nyugalmas időt, amikor egymásra figyelve töltünk együtt időt a családdal, minden mást félretéve. Ez sokszor nehéz, hiszen folyamatosan azt pörgetjük, mit kellene még tenni, de nagyon sokat számít, ha ezekben a percekben a jelenben tudunk lenni, egymásra és a gyerkőcökre figyelve.”
A listák mágikus ereje
Edit családjában a listáknak kiemelt szerepe van a családi béke és a jókedv fenntartásában: „Mi mindenre listát írunk. Nekem például van egy listám arról, hogyan tudok reggel nyugodt maradni, rajta olyan ötletekkel, amikhez nyúlhatok, ha már nagyon feszültnek érzem magam. Egyszerű dolgok, mint egy mély levegő vagy egy pohár víz, de amikor az ember már nagyon robbanásközeli állapotban van, jó, ha van mihez nyúlni. De van egy másik listánk a gyereknek is, azon felsorolunk olyan dolgokat, amiket azért tudunk tenni, hogy vidáman induljon a reggel. Például játék vagy mese séta közben, és akkor ő arról választhat induláskor.”
Egyszerű eszközök, mégis sokat számítanak: az ovis számára egy minden nap kiszámítható rutin, amit lehet várni – és egy jó meggyőző érv, amikor nem akar útnak indulni.
Visszatérés a munkába
A munkahelyükre visszatérő anyák gyakran szembesülnek azzal, hogy teljesen kiestek a ritmusból: „Sokan mesélik, hogy megdöbbentő, de nem jutnak eszükbe a szavak, amik a munkával kapcsolatosak. Kellhet egy kis idő, amíg sikerül átállnunk a régi-új szerepbe, a visszarázódást segítheti, ha előveszünk néhány szakmai könyvet vagy meghallgatunk pár témánkba vágó podcastet. Ha van lehetőségünk, munkába menet egy kis séta vagy biciklizés is segíthet abban, hogy megérkezzünk az anyaszerepből a munkatársszerepbe.”
Ha nagyon nehéznek tűnik az első időszak, próbálhatunk egy egyszerű naplótechnikát: „Mielőtt hazaindulnánk, a nap zárásaként írjuk össze a másnapi teendőket, hogy ne ezeken gondolkodjunk egész este.” Ha stresszek vagyunk, az érzések tudatosítása segíthet: „Ha feszültséget érzünk, azt is kiírhatjuk egy papírra – ezt utána ki is dobhatjuk, nem kell őrizgetni.”
A coach szerint fontos, hogy ne legyenek túlzott elvárásaink: „Ne várjuk se a gyerekektől, se magunktól, hogy mindig minden tökéletesen menjen. Még a jól bejáratott menetrendekben is mindig van valami váratlan, valami változás, a gyerek megbetegszik, borul a hét. Fel kell készülnünk arra, hogy ilyen helyzetek jönnek és mennek.”
Mit tegyünk, ha túlpörög a mókuskerék?
Előfordulhat, hogy úgy érezzük, nem tudunk megbirkózni a mindennapok végeláthatatlan teendőivel. Kihez forduljunk, ha szeretnénk kikerülni a mókuskerékből? „Kérjünk segítséget! Nem kell rögtön szakember, lehet egy barátnő is, akinek kiadjuk magunkból az érzéseinket. Ha nincs bennünk akkora feszültség, sokkal könnyebb megoldást keresni. Az egyik legfontosabb a tudatos családi idő beépítése: ez lehet egy hétvégi kirándulás, közös fényképnézegetés, nyaralástervezés vagy bármi, ami kicsit kiszakít a rossz érzésekből. Nem baj, ha ilyenkor áll a házimunka, áll a takarítás, az együtt töltödés ilyenkor a legfontosabb.”
Edit a fentiek mellett még Dr. Sheryl Ziegler pszichológus és családterapeuta munkáját, a Kiégett anyák kézikönyvét ajánlja a figyelmünkbe: a könyv számos jó tippet és tanácsot nyújt a modern családok mindennapjaihoz, beismerve azt is, hogy nem kell tökéletesnek lennünk ahhoz, hogy boldog családi életet éljünk.
Készítette: Rákász-Losonczy Judit
