Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Még éjfélkor is válaszolunk egy-egy e-mailre? Nem tudunk a plusz feladatokra nemet mondani? Szívesebben töltjük az irodában az időnket, mint otthon? Úgy érezzük, nélkülünk összeomlana a cég? Ha legalább egy kérdésre igennel válaszoltunk, már érdemes megvizsgálnunk a háttérben húzódó okokat, mielőtt valóban súlyos problémánk alakulna ki. A munkamánia első jeleiről és a lehetséges megoldásokról Kurtán Klára karriertanácsadóval beszélgettünk.

„Nincs időm”

Munkamániának azt a jelenséget nevezzük, amikor hosszú távon fennáll egy folyamatos leterheltség, ami kitölti az életünk nagy részét. Persze előfordul, hogy egyes időszakokban egy-egy projekt több időt és energiát vesz igénybe, de ennek meg kell állnia pár hétnél. „Ha hosszabb távon, mondjuk fél évnél tovább fennáll ez a terhelés, érdemes elgondolkoznunk azon, hogy ennek mi lehet az oka. A munkamániás emberek egyik fő jelmondata a ’Nincs időm’, így ha azon kapjuk magunkat, hogy a munkán kívül megszűnt az összes többi tevékenységünk és akár még éjfélkor is válaszolunk az e-mailjeinkre, az biztosan nem egészséges” – sorolja az első jeleket Klára.

A kiváltó okok

„Nem csak magasabb pozícióban dolgozóknál jellemző ez a terhelés, azt gondolom, hogy ez lehet önbizalomhiányés perfekcionizmus eredménye is, mikor azt érezzük, hogy ha nem teljesítünk erőn felül, akkor nem vagyunk elég jók, nem vagyunk alkalmasak a feladatra, nem vagyunk erősek. Egy erős megfelelési kényszer van ezekben az emberekben, ami lehet külső nyomás eredménye is, de én elsősorban azt tapasztalom, hogy belülről fakad és a saját fejükben létezik” – magyarázza a tanácsadó. Ha ugyanis tényleg akkora a külső nyomás, hogy akár napi 12 óra munkát is elvárnak tőlünk, valószínűleg megpróbálnánk sürgősen új munkát keresni. Ha nem tudunk egy határt szabni a munkának, nem tudunk nemet mondani, az nagy valószínűség szerint egy belső motivációból fakad. Sokan úgy érzik, ha nem vállalnak el plusz feladatokat, akkor összedől a cég, de ez csak egy magunkra húzott felelősségvállalás. „Sokszor megkérdezem a klienseimet, hogy mi történne, ha mégsem dolgoznának napi 12 órát, és elég gyakran kiderül, hogy valójában semmi. Tehát csak próbálják magukat nélkülözhetetlennek beállítani, ami egy belső igény, hiszen ha valakiben nincs erre belső igény, az vált.”

A váltás sem mindig megoldás

Ha észrevesszük magunkon az első jeleket, a legkézenfekvőbb dolog munkahelyet váltani, de gyakran nem a munkahellyel van a baj, hanem a hozzáállásunkkal. „A munkamániások gyakran a következő munkahelyükön is munkamániássá válnak, mert a személyiségükből fakad a túlteljesítésre való törekvés. Egyszer volt egy nagy sikerem: elértem egy vezetőnél azt, hogy nyaralás közbencsak naponta egyszer nézze meg az e-mailjeit” – jegyzi meg nevetve Klára. –„Ezekre az emberekre jellemző egy beszűkült látásmód, ami miatt már csak a munka tölti ki a gondolataikat és gyakorlatilag észre sem veszik, hogy más is létezik ezen kívül a világon.”

Nem csak mentális, fizikai tüneteket is okozhat

Általában először mozgásszervi megbetegedés alakul ki azoknál, akik folyamatosan túlterhelik magukat – elkezd fájni a hátuk, a derekuk. Mentális probléma lehet a megfelelési kényszerből fakadó szorongás, amiből gyakran pánikbetegség alakul ki, a végeredmény pedig sokszor a szívinfarktus. „Fontos, hogy felismerjük, ha baj van. Ha nem ismerjük fel, hiába mondja nekünk bárki, nem fogunk tudni érdemben változtatni. A második lépés ezután, hogy elkezdjünk gondolkozni azon, mire is van szükségünk, vajon mi helyett csináljuk ezt? Én sokszor azt látom, hogy egy házassági probléma vagy egyéb magánéleti gondok okozzák, mikor már az ember nem megy haza szívesen” – magyarázza a tanácsadó.

A home office még jobban elmossa a határokat

A napjainkban egyre gyakoribb otthoni munkavégzés képes még jobban felerősíteni a tüneteket a munkamániára hajlamos embereknél, hiszen itt a határok könnyebben el tudnak mosódni. „Már az sincs, hogy felállunk az íróasztaltól és hazamegyünk. Kifejezetten károsnak gondolom ebből a szempontból a home office-t, mert túlterhelést tud okozni, ha már haza sem kell mennünk a munkahelyről, így meg még éjfélkor is dolgozhatunk a laptopon” – sorolja Klára. Ha felismertük magunkon a jeleket, érdemes valamilyen formában támogatást kérnünk, legyen az karriertanácsadó, coach vagy pszichológus, főleg ha már a pánikbetegség kialakulása is esélyes.

Nincs hobbink, mert nincs időnk vagy nincs időnk, mert nincs hobbink?

Fontos, hogy legyen egy hobbink vagy gyakran végezzünk olyan tevékenységeket, amelyek örömet okoznak nekünk. Ha ez annyit jelent, hogy kiülünk az erkélyre és csak nézelődünk, akkor annyit. „Sokan nehezen találják meg ezeket a dolgokat, pedig még a sorozatnézés is jobb, mintha megállás nélkül dolgoznánk. A munkamániás emberek már általában elfelejtették, hogy egykor mi okozott nekik örömet, sokszor már leépültek a baráti kapcsolataik, elromlott a házasságuk – ez egy ördögi kör, hiszen így egyre nehezebb megtalálni, de érdemes megpróbálni újra felfedezni magunkat.” Arra vigyázzunk, hogy a munkamánia egy függőség, amire az angol ’workaholic’ kifejezés is utal, így sokan abba a hibába esnek, hogy a munka helyett felvesznek egy másik függőséget – elkezdenek például megszállottan sportolni vagy alkoholhoz, drogokhoz nyúlnak. „Ne akarjunk rögtön maratont futni! Ha ugyanazt a hozzáállást tovább visszük más területre, az már nem egészséges. Ehelyett fontos, hogy megismerjük a valódi igényeinket, felfedezzük, mire vágyunk és ne féljünk segítséget kérni, ha nem megy egyedül!”

Ha szükségesnek érezzük, váltsunk munkahelyet! Legyünk naprakészek az aktuális álláslehetőségekkel kapcsolatban és frissítsük az önéletrajzunkat, hogy a munkaadók könnyebben ránk találjanak!

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala