Hogyan kerüljük el a kiégést home office-ban?

Az elmúlt két évben nagyon sokan kényszerültek otthonukba, ezzel pedig a munkavégzés helye is átkerült az irodából a lakásba. Bár sok előnnyel is járt a home office-ra történő áttérés, az elszigeteltség, a gyakran megegyező munkaterület és lakótér számos fenyegetést is magában hordoz, többek közt a fizikai-érzelmi-mentális kimerülést is. Cikkünkben Lekli Anett pszichológussal beszéltünk az otthoni munkavégzés okozta kiégés megelőzéséről.

Az otthoni munkavégzés néhány éve még egy munkavállalók által kifejezetten vágyott lehetőség volt, az utóbbi 2 évben azonban a járvány hatására hirtelen, átvezetés nélkül ez lett az „új normális”. Azóta sok cégnél tartósan megmaradt a távoli munkavégzés, már iroda nélkül dolgoznak, így toboroznak jelölteket. Másoknál pedig szintén kiemelt helyet kap a home office, csak heti egy-két nap várják el a személyes jelenlétet.

„Számos előnye és praktikuma mellett bőven jár hátránnyal is ez a munkavégzési forma: a szabadidő és a munkával töltött idő közötti határ elmosódása, a mindennapos rutin felborulása, egyhangúság, a személyes kapcsolódás hiánya okozta nehézségek, esetlegesen a munkahatékonyság, munkamotiváció csökkenése, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ezek hamar elvezethetnek a kiégés állapotához.” – kezdte Lekli Anett, pszichológus.

Elmosódó határok kezelése

Ezek közül is talán a legszembetűnőbb a személyes és szakmai tér szétválaszthatatlansága. Az otthonunk idáig a családdal a barátokkal töltött idő helyszíne volt, ebbe egy pillanat alatt bekerült a munkavégzés is. Ezért figyelmeztet a szakember mindenkit arra, hogy az egyik legfontosabb, amit tehetünk, az a munkaterületünk megfelelő kiválasztása és elkülönítése.

Ennek hiánya sokszor frusztráló lehet, illetve a motivációt is jelentősen csökkenti, ha például az ágyból próbáljuk elvégezni a teendőket. „Jelöljünk ki egy dolgozó sarkot a lakásban (ami lehetőleg ergonomikus, világos, kényelmes környezetben van), ahová a munkaidő letelte után estére már nem térünk vissza.”– javasolja Anett. Ezzel egy külön teret kap a munka, és nem csúszik össze az alvás és a kikapcsolódás helyiségeivel.

Új struktúrák felállítása

Az, hogy a lakáson belül megválasztjuk a legmegfelelőbb helyszínt, még nem jelenti azt, hogy teljesen szétválasztottuk a magánéletet és a munkát. Sokszor előfordulhat, hogy a korábban megszokott struktúra nem marad érvényben, és például a hivatalos munkaidőn túl is érkeznek feladatok, e-mailek. Ilyen esetekben nagyon fontos a határok meghúzása. Próbáljuk megtartani a lehető legtöbb keretet a korábbi, munkavégzésből szerzett tapasztalatok alapján. Tartsuk be a munkaidőt, étkezés közben ne ellenőrizzük a leveleket, próbáljunk a kikapcsolódásra fókuszálni.

Részben ezekhez is kapcsolódik a pszichológus következő tanácsa. „Próbáljunk szigorúbban odafigyelni az időbeosztásunkra, ez sok problémának a kulcsa lehet. Ha kollégáinkkal közös naptárt használunk, jelöljük ki ebben azokat az időszakokat, amikor aktívan a munkával foglalkozunk, amikor fordulhatnak hozzánk kérdéseikkel. Emellett pihenésre (napközbeni ebéd- vagy kávészünetre), szórakozásra, mozgásra is szánjunk mindig elég időt, ezekre állítsunk be emlékeztetőt a saját naptárunkban, és a munkatársainkkal közösen használt felületen is nyomatékosítsuk egy-egy esemény beírásával, hogy nem vagyunk elérhetőek. Ezzel az ő tudtukra is adjuk, hogy számunkra fontos a mentális egészségünk megőrzése is – épp annyira, mint a munkahelyen való teljesítésünk.”

Az elszigetelődés csökkentése

Az irodai munkavégzés egyik nagy előnye, hogy hasonló végzettségű, érdeklődési körű emberek között lehetünk, velük jó szakmai és személyes kapcsolatot ápolhatunk. A home office bevezetésével ezek a mindennapos kapcsolatok eltűntek, vagy egyedül, vagy a családtagok körében telnek a hetek. Ez az elszeparáltság sok mentális terhet hozhat magával (szorongás, magányosság), ezért azt tanácsolja a szakember, hogyha máshogy nem lehet találkozót szervezni, tervezzünk be online beszélgetéseket kollégáinkkal, barátainkkal. Ez lehet akár egy kávészünet, akár egy munka utáni levezető.

Manapság talán már több lehetőségünk van a mozgásra, nem kell az otthonunk négy fala között dolgoznunk akkor sem, ha távoli munkavégzésre állt át a munkáltatónk. Nagyvárosokban egyre több helyen elérhetők a közösségi irodák, de akár egy nyugodtabb kávézóba vagy akár a szabad ég alá is kihelyezhetjük a munkaállomásunkat, ha társaságra, szociális kapcsolatokra vágyunk.

Ne féljünk segítséget kérni!

Bár a fenti javaslatok nagyban segíthetik a munkához való egészséges viszonyunk fenntartását, így is előfordulhat, hogy a jelentős változásokhoz való alkalmazkodás, a nagyobb felelősség mégis nyomot hagy akár a fizikális, akár a mentális egészségünkön. A legfontosabb tanács ezesetben az, hogyha úgy érezzük, hogy a munkánk elkezdte behálózni a magánéletünket (éjszakákon át dolgozás, alvásproblémák), a teljesítőképességünk, motivációnk csökken, egyre gyakrabban jelenik meg a stressz, szorongás és frusztráció, keressünk fel szakembert!

A kiégés és az ezzel járó mentális teher bármilyen életkorú, bármilyen végzettségű, foglalkozású munkavállalót érinthet, tünetei és kiváltó okai pedig pszichológus segítségével feltárhatók és kezelhetők. Emellett persze a munkáltatónak is érdemes jelezni, hogy szükségünk van pihenésre, a munkakörülmények megváltozására ahhoz, hogy az egészségünk javuljon, és továbbra is megfelelő minőségű munkát tudjuk végezni.

Késznek érezzük magunkat a home office-t kínáló munkahelyekre? Itt találjuk az ilyen álláslehetőségek listáját.

Készítette: Varsányi Zsófi

A Profession.hu Facebook oldala
A Profession.hu Instagram oldala