Milyen vezetői stílusért kiált 2022?

Olvasási idő: 6 Perc
Nagyvállalatok
2022.01.03.

Töltse le a
HR Körkép 2021 kiadványunkat!

Érdekel
Milyen vezetői stílusért kiált 2022?

Állandóan változó körülmények, új munkavállalói igények, váratlan akadályok: a jelenkor vezetői egészen más kihívásokkal szembesülnek, mint elődjeik, legyen szó munkaszervezésről, stratégiai tervezésről vagy akár a mindennapi működésről. Hogyan hat ez a vezetésre, milyen lesz 2022 jó vezetője?

Két korábbi cikkünkben bemutattuk az autoriter és a demokratikus vezetési stílus jellemzőit amellett érvelve, hogy egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál. Az elmúlt években a globális változásoknak megfelelően pedig új szempontok is felmerültek az aktuálisan népszerű leadership gyakorlatokban. 

A bennünket körülvevő környezeti jellemzőket a VUCA (Volatile, Uncertain, Complex, Ambiguous, azaz gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult és bizonytalan) gondolatkör foglalja össze legegyszerűbben –, hiszen ilyen helyzetekben kell napjainkban a vezetőnek a szervezetet sikeresen irányítania. Változnak a munkavállalói igények: egyre többen keresik a saját erősségeket, tehetséget kihasználó, önmegvalósítást támogató közösséget és értelemmel teli feladatokat.

Az ilyen igényeknek a humanisztikus vezetési felfogás és gyakorlat tud leginkább megfelelni – ami alapja napjaink divatos vezetés-elméleteinek, ilyenek például a servant, humble, coaching leadership néven ismert vezetési stílusok is.

Hisz az állandó fejlődésben, és tesz is érte

De mi az a humanisztikus menedzsment? A humanisztikus vezetési gondolatkör alapja, hogy hisz az emberek alapvető jóságában, döntésképességében, és abban, hogy legfőbb céljuk az önmegvalósítás. Amennyiben ezek az alapvetések nem jelennek meg az ember mindennapi működésében, annak oka egy gátló tényező, amely fakadhat magából az emberből (pl. elkötelezettség hiánya a munka irányába, nincs jövőképe stb.) vagy a környezetéből (nem kap bizalmat a főnökétől, nem transzparensek a munkahelyi folyamatok stb.).

A humanisztikus vezető nagyon sokat beszélget a munkatársaival, igyekszik megérteni őket, sokat kérdez. Ezzel azt biztosítja, hogy olyan feladatokat tud adni az adott beosztottnak, ami neki való, motiváló számára, sőt, fejlődhet is a feladat elvégzése során. Minden esetben arra törekszik, hogy az adott feladat célja és a munkatárs céljai között minél nagyobb átfedést tudjon biztosítani.

A humanisztikus vezető nem tökéletes – és nem is akar annak látszani

Természetesen elengedhetetlen, hogy a humanisztikus vezető maga is példát mutasson fejlődésben, tanulásban, és – ahogyan a VUCA elvárássá is teszi, – agilis módon álljon helyzetekhez: a tökéletes megoldás helyett az itt-és-most-jónak tűnő megoldással kezd el dolgozni, és folyamatosan figyeli, mi nem működik, és javít a folyamaton, ha szükséges. Ebből magát se vonja ki: ha úgy érzi, felülvizsgálja gondolatait, szembesíti magát saját korlátaival is.

Mindezekhez elengedhetetlen két érték: az alázat és a bátorság. Az ilyen vezető alázattal van helyzetek, emberek irányába, mert elfogadja, hogy nem feltétlenül nála van a bölcsek köve. Hisz abban, hogy a másiknak is érvényes a mondanivalója a maga világában, és kettejük gondolatvilágának összekapcsolására törekszik, nem pedig a „kinek van igaza?” harcot vívja. Bátorsága abban jelenik meg, hogy felvállalja sérülékenységét, és partneri együttműködések mentén törekszik szembenézni a kihívásokkal.

A hibák és a nem-tökéletesség felvállalása minden esetben önvizsgálattal kell, hogy kezdődjön: a szégyent, hogy „nem sikerült”, „nem tudom”, először magunknak kell megengedni – és realizálni, hogy ez igazából nem is szégyellni való. A partneri együttműködés pedig ebben az esetben azt a támogató, empatikus környezetet jelenti, ahol lehet hibázni, lehet nem-tökéletesnek lenni. Ilyenkor azt üzeni a környezet: nem nem-tudni ciki, hanem nem-tanulni.

Rövidtávú előnyök helyett maratonban gondolkodik

A humanisztikus menedzsment fenntarthatóságra épül. De mitől lehet a vezetés fenntartható? Attól, hogy olyan helyzetet és környezetet biztosít a vezető, ahol a munkatársak hosszú távon képesek dolgozni, értéket teremteni. A döntések tehát nem, vagy csak nagyon ritkán helyezik a rövid távú előnyszerzést a közép- és hosszú távú befektetések elé.

Ehhez fontos szempont, hogy a munkatársra, mint teljes egyéniségre tekint a vezető. A teljes azt jelenti, hogy a munkatársat úgy kezeljük, mint aki nem csak okos, és klassz készségei, tudása, tapasztalatai – az állásinterjún ezekre kérdeznek rá –, hanem érzései is vannak. Ez azért fontos szempont, mert egy jókedvű / elégedett / kíváncsi / céltudatos / spontán munkatárs jobban dolgozik, mint egy rosszkedvű/ elégedetlen/ félős / közömbös/ tehetetlen munkatárs.

A humanisztikus vezető teret enged az érzések megélésének, akkor is, ha azok negatívak, és foglalkozik azok feloldásával, átkeretezésével is. Egyéniségként tekinteni a munkavállalóra pedig azért is fontos, mert vezetőként érteni kell, hogy adott helyzetben egyes munkatársak másként reagálhatnak, így meg kell érteni azt az adott embernek a valós mozgatórugóit.

Másik szempont a vezetői döntéseknél, hogy a szervezetre, mint rendszerre tekint: tudja, hogy a szervezeti kultúra egyes elemei (pl. stratégia, struktúra, kommunikációs folyamatok, döntéshozatali rendszer, teljesítményértékelési rendszer) és a szervezeti tagok egymásra hatással vannak. Ha változik az egyik – márpedig a VUCA világában ez a megszokott –, változik a másik is. Például, ha növekedési stratégiát állít fel a szervezet, akkor nemcsak az újak onboarding-jával kell foglalkozni, hanem a meglévő munkatársak képzése is szükséges lehet, hogy befogadóak legyenek (tipikus start-up helyzet).

Másik példa: ha egy munkatársat kineveznek saját csapata vezetőjévé, akkor változás lesz többek között a csoport belső szokásaiban és külső képviseletében is. A humanisztikus vezető egy adott helyzetet soha nem önmagában vizsgál meg, hanem rendszerszinten gondolkodik (előzmény-következmény, egyén-csoport, vezetés-követés, humán-technológia-struktúra stb.), sosem a tünetekkel foglalkozik egy-egy probléma esetén, hanem az okot keresi és kezeli.

Ahhoz, hogy hosszú távon jó döntés születhessen, elengedhetetlen, hogy a vezető megértse a stakeholderek érdekeit, és azokat – lehetőség szerint – figyelembe vegye döntéseinél. Ahhoz, hogy megértse a valós érdekeket, jól kell tudnia kérdezni, és sokszor saját érdekeit is félre kell tudnia tenni, mert csak így tudja meghallani a másik szükségleteit. Más szóval: valós párbeszédben, dialógusban áll környezetével, a felmerülő konfliktusok valós megoldására törekszik.

A fenti sorokat elolvasva bizonyára sokan gondolják: „igen, ennek így kell lennie, ez így teljesen logikus”. Gyakran mégsem ilyenek a szervezeti döntések, vezetői lépések… A humanisztikus vezetés egy utópisztikus, idealista vezetési stílus lenne csupán? Száz százalékos humanisztikus vezetést elérni a mindennapokban nehéz (ennek okairól szól a következő, a vezetési stílusokról szóló, záró cikk), ugyanakkor lehet működni inkább humanisztikus vagy kevésbé humanisztikus vezetőként. Ez a cikk az ’inkább humanisztikus’ vezetés mellett teszi le a voksot: a mesterséges intelligencia és robotizáció, a gyakori változások okozta „félelmetes” világban rajtunk múlik, hogy a munkahelyünkön fenntartjuk-e a bizalmon alapuló, ember-ember kapcsolódást?

A szerzőről:

Dr. Beck-Bíró Kata

Szervezetfejlesztő tanácsadó, tréner, coach

Az önmegvalósítás nagyköveteként szervezeteket, csapatokat, egyéneket támogat rájuk szabott módszertanokkal, hogy önazonosan éljék mindennapjaikat, és céljaikat el tudják érni, akár változó környezetben is. Dolgozik multi, kkv és start-up, valamint non-profit szervezetek vezetőivel és csapataival. 2019-ig a Budapesti Corvinus Egyetemen adjunktusaként, 2017-től az ESSCA oktatójaként tanít menedzsment és szervezetfejlesztés témákban.

Ne felejtsd el megosztani a cikket!

X

Töltse le a
HR Körkép 2021 kiadványunkat!

Adja meg az adatait a letöltéshez

Érdekel