Pszichológiai biztonság a munkahelyen
A jó munkahely titka nem a magas fizetés vagy a béren kívüli juttatások széles kínálata, hanem a pszichológiai biztonság. Mit értünk pontosan ezalatt?
Önnek ajánljuk!
Egyre többek számára nem a juttatások a legfontosabbak a munkahelyük kiválasztásánál, ehelyett inkább a pszichológiai biztonság megléte a prioritás – azaz olyan közegben, olyan csapatban akarnak dolgozni, ahol merhetnek kockázatot vállalni egy-egy meredek ötlettel, retorzió nélkül hibázhatnak és megoszthatják a kételyeiket, aggodalmaikat is egymással. De mit jelent pontosan a pszichológiai biztonság, mit tehetünk érte egyéni szinten és honnan tudhatjuk, ha toxikus környezetben vagyunk? A témában a magánpraxisban dolgozó munkapszichológus, karriertanácsadó és coach, Barna Eszter segít eligazodni.
Egy közeg, ahol mindenki önmaga lehet
Egy munkahely akkor számít pszichológiailag biztonságosnak, ha olyan légkör vesz minket körül, ahol jó a csapatszellem, lehet hibázni, lehet kérdezni és együtt gondolkodni. „Ha valaki jól érzi magát és önmaga lehet, akkor tud fejlődni, másokra is pozitívan hatni és a kreativitás is így működhet igazán” – kezd bele a témába a szakértő. – „Ez ugyanúgy működik, mint egy baráti vagy egy szerelmi kapcsolatban, ahol szintén akkor érezzük jól magunkat, ha nem kell attól félnünk, hogy megosszuk a másikkal a gondolatainkat. Egy munkahelyen főleg a cégvezető vagy csapatvezető feladata, hogy kialakítsa ezt a légkört.”
Gyomorideg nélkül mehetünk be dolgozni
Árulkodó jel a pszichológiai biztonság hiányára, ha már előre félünk, hogy mindjárt itt a hétfő és mennünk kell dolgozni, hiszen ha egy jó hangulatú, pozitív közegbe indulnánk, valószínűleg nem gyomorideggel kezdődnének a napjaink, hanem könnyedséggel. „A legfeltűnőbb jelenségek talán azok, amikor nagyon örülünk, hogy nem vagyunk bent a munkahelyen, sőt, elkezdünk szorongani, ha szóba kerül vagy arra gondolunk, hogy közeleg a hétfő. Ez sokszor járhat együtt álmatlansággal, a legenyhébb tünetektől egészen a kiégésig, emberfüggő. Abból is nyilvánvalóan látszik, hogy hogyan beszélünk a munkahelyünkről a barátainknak, családunknak.” Ez persze nem azt jelenti, hogy csak az számít jó munkahelynek, ahol állandóan jókedvű mindenki és soha nincsen semmilyen probléma, ahogy azt sem, hogy ne lehetne negatív visszajelzést adni vagy kapni egymástól – utóbbi esetében fontos, hogy ne legyen benne ítélkezés és mindig építő jellegű legyen. „A pszichológiai biztonság nem csak arról szól, hogy állandóan dicsérjük a másikat. Fontos a negatív visszajelzés is, ha őszinte, intelligens és építi a másikat. Az sem baj, ha nem értünk egyet valakivel, de ezt is tudnunk kell úgy kommunikálni, hogy az segítse a kollégánkat” – magyarázza Eszter.
A pszichológiai biztonság megteremtése a vezetés feladata
Eszter szerint a cégvezető vagy a csapatvezető felelőssége elsősorban, hogy megteremtse ezt a pozitív közeget, hiszen ő az, aki példát tud mutatni a többieknek. „Ez nyilván nem úgy működik, hogy a főnök elhatározza, hogy ő most egy pszichológiailag biztonságos munkahelyet teremt és holnaptól ez így is lesz, hanem a saját viselkedésével tudja alakítani a közeget. Például ha nem ért egyet valakivel, azt nem hagyja figyelmen kívül, nem bünteti meg vagy nem rúgja ki az illetőt, hanem elgondolkozik a hallottakon és megbeszélik a problémákat. Ez egy jó kapcsolat alapja.”
Mi is tehetünk a változásért
Mindezek mellett természetesen egyéni szinten is tehetünk azért, hogy jobb legyen a légkör. Ha van valami problémánk, például nem kapunk elég visszajelzést vagy információt, érdemes megpróbálnunk beszélni a vezetőnkkel és elmondanunk neki, hogy erre szükségünk van a hatékony munkavégzés érdekében. Ha a főnökünk halogatja a beszélgetést vagy bár leültünk vele, de semmilyen érdemi változás nem történik, érdemes lehet a HR-est vagy a menedzsert is felkeresni, esetleg a kollégáinkkal is megbeszélni a problémánkat. „Az önismeret is nagyon fontos: ha rá tudunk jönni arra, hogy ami zavar minket, valójában miért zavar és tényleg akkora probléma-e mint gondoljuk, az sokat segíthet. Lehet, hogy amit átélünk, valójában nem is munkahelyi probléma, hanem magánéleti? Lehet, hogy mi visszük be magunkkal azt a hangulatot, amit negatívan élünk meg a cégnél? Érdemes átgondolni, hogy mi történik, és esetleg listát írni azokról a dolgokról, amik zavarnak minket, így fel tudjuk mérni, hogy mit kell tennünk azért, hogy ez változzon. Ha pedig megtettünk mindent, de továbbra is toxikusnak éljük meg a légkört, elgondolkozhatunk a munkahelyváltáson” – javasolja a szakértő.
Ha már eljutottunk a munkahelyváltás gondolatáig, érdemes körülnéznünk az aktuális álláslehetőségek között, hogy mihamarabb megtaláljuk a számunkra ideális állást.
Készítette: Kövecses Evelin
