Visszajelzés – adjuk és kapjuk jól!
A rendszeres visszajelzés hiánya a munkahelyünkön bizonytalanságérzetet és kételkedést okozhat bennünk. De milyen a jó visszajelzés?
Önnek ajánljuk!
A magas fizetésnél is nagyobb megtartó erővel bír a rendszeres visszacsatolás. Ha a főnökünk tudja, hogyan kell jól visszajelzést adni, azzal növeli a munkavállalói lojalitást, hatékonyabbá teheti a szervezet működését és a teljesítményünkre is pozitívan hathat. Ha a visszajelzés két irányba, oda-vissza is működik, illetve a munkatársainkkal egymásnak is rendszeresen adhatunk, azzal még gördülékenyebbé tehető a közös munka és a problémák nagy része könnyebben megoldhatóvá válik. Ez azonban csak akkor működik, ha az adó és a fogadó fél is tudja, hogyan adjon és kapjon jól visszajelzést.
A rossz visszajelzés
Az előző cikkünkben már kifejtettük, miért fontos a rendszeres visszajelzés, azonban érdemes tudnunk, hogy ez csak akkor lesz konstruktív, ha a másik személy fejlődését szolgálja. Akár mi adjuk, akár nekünk adnak visszacsatolást, a túlzott empátia mindig kerülendő – ha nem merünk egymással őszintén kommunikálni, csak hogy ne sértsünk meg senkit, azzal csak annyit érünk el, hogy a másik fél nem fogja tudja, min kellene javítania. Ugyanez igaz a konfliktuskerülő magatartásra: ha attól félünk, hogy a negatív visszajelzésünk után megutálnak minket, biztos, hogy nem tudunk érdemi változást elérni. Ennek ellentéte a másik fél hibáztatása, kritizálása, és a személyeskedés, ami szintén kerülendő. Ha az érvelésünk a másik fél támadására épül, az biztosan nem lesz hatékony, így ahelyett, hogy kijelentenénk, hogy vele van probléma, koncentráljunk a viselkedésére! Ahelyett például, hogy azt mondjuk, a lustasága miatt veszítettünk el egy ügyfelet, fogalmazzunk úgy, hogy problémát okoz a csapatnak és a cégnek, ha elfelejti visszahívni az ügyfeleket!
A jó visszajelzés
A jó visszajelzés egy építő kritika, ami lehet pozitív vagy negatív is, a lényeg, hogy elősegítse a változást, a fejlődést. A jó visszajelzés specifikus, és érthetően részletezi, pontosan mit vár a másik féltől. Ha mi adjuk, először fogalmazzuk meg, milyen cselekedet váltotta ki, mi lett az adott viselkedés eredménye, ez hogyan hatott ki a cégre és a csapatra, majd közösen fejtsük meg, hogyan oldható meg a probléma, hogyan tehető jobbá a teljesítmény vagy hogyan tartható fenn a jelenlegi állapot! Ha például az egyik munkatársunk elfelejtett kiküldeni egy fontos e-mailt, mondjuk el neki, hogy azért hívjuk félre, mert megtörtént ez az eset, ami adott esetben hátráltatta az egész csapat munkáját, majd kérdezzük meg, hogyan segíthetnénk abban, hogy a jövőben ez ne forduljon elő – esetleg túl sok feladatot vállal, nem szeret írásban kommunikálni vagy valóban hanyagság történt?
A negatív visszajelzés is lehet jó visszajelzés, ha konstruktívan tudjuk tálalni. Legyünk őszinték, empatikusak és következetesek – ne magyarázkodjunk és ne „csomagoljuk” két dicséret közé a negatív visszajelzést, mert attól csak összezavarjuk a másik felet. A határozottság tiszteletet von maga után, így nem érdemes kerülgetnünk a témát. Mindannyian mások vagyunk, ezért érdemes figyelembe vennünk a másik fél személyiségét kritika megfogalmazásakor. Ha tudjuk, hogy valaki nehezebben kezeli a kritikát, könnyen megbántódik, igyekezzünk olyan hangnemet megütni, amivel ez elkerülhető!
Hogyan fogadjuk a visszajelzést?
Visszajelzést nem csak adni nehéz, kapni is, főleg, ha negatív véleményt fogalmaznak meg velünk szemben. Sok múlik a közlő fél kommunikációján és a fogadó fél reakcióján is, mert bármelyik fél rosszul kezeli a helyzetet, könnyen konfliktus alakulhat ki. Bármi is legyen a visszacsatolás tárgya, hallgassuk végig a másik mondanivalóját és ne szálljunk vele vitába! Ha nem értünk valamit, kérdezzünk rá, kérjünk gyakorlati példákat! Ha végighallgattuk, köszönjük meg a visszajelzést és mondjuk el, hogy a hallottak alapján min fogunk változtatni a jövőben. Biztosítsuk arról, hogy a későbbiekben is nyitottak vagyunk a meglátásaira!
Ha úgy érezzük, gyakran ok nélkül kapunk támadó kritikákat, lehet, hogy érdemes munkahelyváltáson gondolkoznunk. Nézzünk szét az aktuális állásajánlatok között és iratkozzunk fel az állásértesítőre!
Készítette: Kövecses Evelin
