Sosem kapunk visszajelzést a főnökünktől? Ezért érdemes kérnünk!
Sosem kapunk visszajelzést a munkánkra és nem is nagyon vágyunk rá? Cikkünkben megmutatjuk, miért lenne érdemes kérnünk.
Önnek ajánljuk!
Volt már olyan, hogy olyan sokáig nem kaptunk semmiféle visszajelzést a munkánkra, hogy elkezdtünk kételkedni a hozzáértésünkben vagy akár a pozíciónkban? A rendszeres visszajelzés, azaz a konstruktív javaslattétel elengedhetetlen bármely munkahelyen, hiszen hosszú távon ezáltal érezhetjük magunkat megbecsülve egy cégnél. Ha csak vaktában lövöldözünk és elképzelésünk sincsen arról, jól végezzük-e a munkánkat, mindenképpen forduljunk a felettesünkhöz és kérjünk tőle visszacsatolást! Cikkünkben összefoglaljuk, hogy miért.
A legrosszabb visszajelzés, ha nincs visszajelzés
Vannak vezetők, akik szinte sosem adnak visszajelzést a munkavállalóiknak. Ennek a hátterében több dolog is állhat: elképzelhető, hogy annyira kerülik a konfrontációt, hogy nem akarnak negatív visszajelzést megfogalmazni, vagy természetesnek veszik a jó munkát és csak akkor szólnak, ha valamiben hibáztunk. Ezek egyike sem konstruktív, hiszen ezáltal senki nem fejlődik, és a lojalitás is csökkenhet a munkavállalókban a cég iránt, ha nem tudják, pontosan merre tartanak, milyen területekre érdemes fókuszálniuk, jók-e az eredményeik. Visszajelzés nélkül nehéz megérteni a cég elvárásait, céljait, így a munkájuk minősége és a teljesítményük sem biztos, hogy meg fog ezeknek felelni.
Szükség van ránk
A rendszeres visszacsatolás erősíti a hasznosság és a megbecsültség érzését a munkavállalókban, hiszen ezáltal úgy érzik, hogy fontosnak tartják őket, szükség van rájuk. A visszajelzés nem egyenlő a kritikával, így nem érdemes attól tartanunk, hogy lavinaként zúdul majd a nyakunkba a sok negatív vélemény; ennek a lényege ugyanis mindig az építkezés és a közös érdekek szolgálata. Ez persze nem azt jelenti, hogy kizárólag dicséretet kaphatunk, és nem is egy egyoldalú kommunikációról van szó, mikor csendben végighallgatjuk a felettesünk elképzeléseit. A visszajelzés egy párbeszéd, amelynek során a főnökünk építő jellegű javaslatokat fogalmaz meg a munkánkról, majd mi is elmondhatjuk a saját álláspontunkat, megfigyeléseinket, érzéseinket a témakörrel kapcsolatban. Ezután jobb esetben kialakul egy közös nevező, ami mentén tovább lehet folytatni a közös munkát.
Jobb kommunikáció
A visszajelzés a munkahelyi kommunikációt is javítja, hiszen egy jó lehetőséget ad arra, hogy nyíltan megvitassuk a problémákat és javaslatokat tegyünk a munkahelyi folyamatok javítására. Ahhoz azonban, hogy hatékony legyen a visszacsatolás, nem csak a felettesünknek kell odafigyelnie arra, hogy milyen módon adja azt, hanem nekünk is, hogy hogyan fogadjuk, hogyan kezeljük. Ha bármelyik fél rosszul kezeli a szituációt, könnyen konfliktusba csaphat át a beszélgetés. Ha negatív visszajelzést kapunk, ne vegyük magunkra, hiszen ez nem a személyünk ellen szól, hanem egy segítségnyújtás abban, hogy hogyan végezhetnénk még eredményesebben a munkánkat. Sajnos ritka, hogy a visszajelzés kölcsönös és a vezető felé is megtörténik, pedig a vezetőknek is szükségük van rá ahhoz, hogy tudják, jól vezetik-e a céget, szükség van-e bármi változtatásra, jól érzik-e magukat az alkalmazottaik. Ha meghallgattuk a főnökünk álláspontját és kialakult egy bizalmi helyzet, mi is fogalmazzunk meg véleményt és adjunk megoldási javaslatokat arra, hogyan működhetne jobban a cég!
Arról, hogy pontosan hogyan érdemes visszajelzést adnunk és kapnunk, illetve milyen a jó és a rossz visszajelzés, ebben a cikkben írtunk.
Ha építő jellegű visszajelzés helyett bántó kritikákat kapunk, vagy hiába kérünk visszajelzést, nem kapunk, lehet, hogy érdemes új állás után néznünk. Böngésszünk az aktuális állásajánlatok között és töltsük fel az önéletrajzunkat, hogy mihamarabb rátaláljunk a megfelelő állásra!
Készítette: Kövecses Evelin
