Munkahelyi személyiségtípusok – hogyan dolgozzunk velük együtt?
Minden cégnél természetes, hogy a személyiségtípusok széles skáláján mozognak a kollégák. Hogyan kezelhetjük az egyes típusokat?
Önnek ajánljuk!
Szerencsére nem vagyunk egyformák, így a munkahelyen is sokféle embertípussal találkozhatunk. Mindannyian más háttérrel rendelkezünk, más a múltunk, az értékeink, és ezek összessége alakítja a viselkedésünket a társas kapcsolatainkban, köztük a munkahelyünkön is. Hogyan kezeljük a túl laza, strandpapucsban az irodába beslattyogó munkatársunkat? Vagy hogy lendüljünk át a mindig pesszimista munkatársunk kellemetlen károgásán? Cikkünkben összeszedtünk egy könnyed válogatást a leggyakrabban előforduló személyiségtípusokról, amelyekre mi is ráismerhetünk a mindennapokban, és igyekszünk abban is segíteni, hogy hogyan érdemes kezelnünk őket.
A békítő
A békítő empatikus, higgadt ember, aki nehezen viseli és általában kerüli a konfrontációt. Ha mégis kialakulna egy konfliktus, mindig próbál igazságot tenni és lenyugtatni a kedélyeket. Mivel mindenkinek meg akar felelni, általában nem tud nemet mondani és túlvállalja magát. Mielőtt megkérnénk valamire, győződjünk meg róla, hogy nincs teljesen elhavazva, mert valószínűleg a saját kárán is igent fog mondani. Mindig köszönjük meg a segítségét; a szerénység és a segítőkészség nem jelenti azt, hogy alapvetőnek tekinthetjük a munkáját. A kapcsolatteremtő- és fenntartó készsége miatt is érdemes megbecsülnünk.
A túl laza
Sosem stresszel, pedig sosincs kész időben a feladataival. Sokszor foglalkozik mással munkaidőben, néha még aludni is lefekszik, ha épp home office-ban van. A megjelenését is hasonlóan veszi komolyan, mint a munkáját; simán bemegy dolgozni melegítőnadrágban vagy sortban és tangapapucsban. Ha bosszant minket, hogy mi sokkal keményebben dolgozunk és mégsem kapunk több elismerést vagy dicséretet, ne keseredjünk el! Előbb-utóbb az ilyen emberek kikopnak, mert nem lehet bennük hosszú távon megbízni.
A törekvő talpnyaló
Sosem mond nemet, hízeleg a főnöknek, mindig túlvállalja magát. Mindig próbál jó benyomást kelteni a felettesében, míg a munkatársaival gyakran nem találja a közös hangot. Különösen olyankor bosszantó ez az embertípus, amikor a hízelgése célba ér és a főnök jól reagál rá. Ne felejtsük el, hogy attól, hogy a főnökünk kedveli őt, még nem biztos, hogy elismeri a munkáját vagy tiszteli őt, mint embert. A ranglétrán való feljebb lépés elképzelhető, hogy működni fog ezzel a viselkedéssel, de hosszú távon okosabb, ha a munkánk minőségére összpontosítunk a kedveskedés helyett.
A csacsogó pletykás
Szinte biztosan kijelenthetjük, hogy minden cégnél van egy pletykás kolléga, akiről mindenki tudja, hogy ha egyszer meghall valamit, később az egész csapat tudni fog róla. Gyakran kibeszél másokat nekünk, így biztosak lehetünk benne, hogy minket is kibeszél másoknak. Csak olyan dolgokat osszunk meg vele, amit nem bánunk, ha kitudódik! Sose szidjunk senkit a jelenlétében, mert akár az állásunkba is kerülhet.
A lobbanékony kockázatvállaló
Lelkes, impulzív, mindig új ötletei vannak és nem fél a kockázatvállalástól. Mindig van egy terve, ami körül forog az élete, az álmai hajtják, mások véleménye nem igazán érdekli. Köztük kerülnek ki általában a vezetők és a sikeres üzletemberek, mert elképesztő mennyiségű munkát tudnak belerakni egy-egy projektbe, viszont az impulzivitásuk miatt sokszor bízzák el magukat és könnyen pofára eshetnek. Ha van egy lobbanékony kockázatvállaló munkatársunk, igyekezzünk mindig racionálisan, objektíven véleményt formálni a munkájáról, de ne vegyük magunkra, ha figyelmen kívül hagyja.
A pesszimista károgó
Ez a személyiségtípus mindig bosszankodik valami miatt, állandóan leszólja a többiek ötleteit, de soha nem áll elő saját ötlettel vagy megoldási javaslattal. Képes letörni az egész csapat jókedvét és motivációját, és alig várja, hogy találjon valakit, akinek panaszkodhat bármiről. Ha minket talál be, igyekezzünk mihamarabb lerázni, mert a pesszimizmus ragadós. Fölösleges kioktatnunk vagy felhívnunk a figyelmét a viselkedésére, mert az is csak még egy okot ad neki, hogy valami miatt bosszankodhasson.
A toxikus optimista
Bármekkora is a baj, a toxikus optimista mindig igyekszik pozitívan állni a dolgokhoz. Az ő szájából hallhatjuk leggyakrabban a „lehetne sokkal rosszabb is” vagy a „minden okkal történik” kifejezéseket, amivel alapvetően nem lenne probléma, viszont a túlzott hangoztatása és a negatív érzelmek el nem fogadása mérgező lehet. Ha úgy érezzük, hogy a kollégánk a negatív érzelmeinket gyakran elbagatellizálja, figyelmen kívül hagyja, esetleg ítélkezik felette, tudhatjuk, hogy toxikus pozitivitásról van szó és érdemes mással megbeszélnünk a problémáinkat.
Akinek semmi sem elég jó
Bármilyen feladatról is van szó, még egy kicsit javítani kell rajta, vagy még egy kört futni kell vele. Bármennyi időt és energiát is tettünk bele egy projektbe, ennek a személyiségtípusnak ez sosem lesz elég, még a legtökéletesebb megoldásokat is képes elölről kezdeni, vagy bekérni még két verziót valamiből, aztán továbbhaladni az eredetivel. Nem csak saját magát, másokat is hátráltat, és különösen veszélyes, ha ő a felettesünk. Gyakran ellentmond saját magának, fölöslegesen dolgoztat háromszorosan mindenkit, de sosem elégedett a végeredménnyel. Ha ilyen főnökünk van és nehezen viseljük, lehet, hogy érdemes más munkahely után néznünk.
Böngésszünk az aktuális állásajánlatok között és iratkozzunk fel az állásértesítőre, hogy mihamarabb megtaláljuk a tökéletes állást!
Készítette: Kövecses Evelin
