Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A gyakorlatban ez kétféle módon képzelhető el: személyes átadás esetén a jognyilatkozatra rá kell vezetni az átadás időpontját és azt aláíratni a címzettel, postára adás esetén pedig tértivevénnyel kell igazolni az átadás időpontját. Például a próbaidő alatti azonnali hatályú munkaviszony megszüntetés esetében kiemelten fontos jelentősége van a közlés időpontjának. Ha ugyanis a munkáltató a munkaviszony egyoldalú megszüntetésére irányuló nyilatkozatát csak a próbaidő lejártát követően közli a munkavállalóval, e nyilatkozat jogellenes.

A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói rendes felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Ez a szabály irányadó a munkáltatói rendkívüli felmondással kapcsolatban is, ugyanis a közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve itt is, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

A munkáltató kötelezettségei 

A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit azonban a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.

További munkáltatói kötelezettség, hogy a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított öt munkanapon belül a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

A fenti alakiságok betartásának kiemelt jelentősége van, mert ezek elmulasztása vagy hibás alkalmazása esetén a munkaügyi bíróság sokszor már figyelembe sem veszi a munkáltató érdemi érveit. 

Indokolási kötelezettség

A munkáltatói rendes és rendkívüli felmondáshoz kötődik, ám jelentősége miatt mégis külön alpontot érdemel a munkáltató indokolási kötelezettsége. A munkáltató általában – néhány, például a nyugdíjas munkavállaló határozatlan időtartalmú munkaviszonyának megszüntetése kivételével - köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

A bírói gyakorlat szerint e törvényi követelménynek a felmondás indokolása abban az esetben felel meg, ha tartalmazza azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket is, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította. Nem szükséges azonban a felmondási ok részletes leírása, hanem a körülményekhez képest elegendő az ok összefoglaló megjelölése is. Nem az a lényeges tehát, hogy a felmondás részletező indokolást tartalmaz-e vagy összefoglaló meghatározást használ, hanem hogy a felmondás okaként közöltekből megállapítható legyen: miért nincs a munkáltatónál szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára. Ennek azért van óriási jelentősége, mert vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az írásban közölt felmondási ok helytálló.

Fontos továbbá, hogy nincs helye olyan új felmondási okok bizonyításának, amelyek közlése a felmondásban nem történt meg.

Iratminták

Munkaviszony megszüntetése rendes felmondással

Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

Munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt azonnali hatállyal

Munkaviszony megszüntetés azonnali hatállyal

Munkaviszony megszüntetése a határozott idő esetén

Az iratminták forrása a Munka Törvénykönyve (Mt.).

Jelen cikk terjedelme nem teszi lehetővé a témával kapcsolatos részletes jogszabály ismertetést és tájékoztatást, ezért kérjük vegye figyelembe, hogy minden egyedi ügyben adott tanácshoz az eset összes körülményeinek ismerete szükséges.

Frissítve: 2020. szeptember 3.

Készítette: Profession.hu - Hargittay és Tóth Ügyvédi Iroda