Állásinterjú: kérdezz-felelek! - Figyelem, energia, stressz

Az állásinterjún feltehető kérdések száma korlátozott és fókuszált, hiszen minél rövidebb idő alatt a lehető legkonkrétabb információt kell szolgáltatnia a jelölteknek. A kérdések tartalmában lehet eltérés, vagy változhat a kérdező hangszíne, hangsúlya, de a jó válasz akkor is ugyanaz marad. Éppen ezért át kell látnunk a kérdéseken: fel kell ismernünk, milyen félelem vagy aggály késztette az interjúztatót a feltételére. Ugyanis amint megtaláljuk az okát, sokkal könnyebben meg tudjuk szerkeszteni az optimális választ. Ebben kíván cikksorozatunk segítséget nyújtani!

Vegyük sorra azokat a személyiségjegyekre vonatkozó kérdéseket és a jó válaszokat, amelyek fókuszálási képességünket, energiaszintünket és stressztűrésünket járják körbe!

1. Előfordul, hogy elunja magát, ha aprólékos munkát kell végeznie?

Ha fizikai munkára jelentkezünk, vagy olyasmire, ami aprólékos munkát igényel (pl. tervezés, pénzügy, grafika stb.), akkor ez a kérdés sorsdöntő lehet.

Minden tevékenységet a munkám részének tekintek. Ahhoz, hogy egyre jobb eredményeket érhessek el, zökkenőmentesen kell teljesítenem a szokásos napi feladataimat. Szerintem a hatékony munkavégzés a részletek iránti figyelmet is feltételezi. Hiszen ha az ember az apró részletekkel sem boldogul, hogyan is várhatná el, hogy a nagyobb feladatok elkészüljenek? Éppen ezért mindig kiemelt fontossággal kezelem a részleteket, akármilyen elfoglalt vagyok, még akkor is, ha éppen átfogó feladatokon vagy terveken dolgozom.

2. Szereti az elemzést igénylő feladatokat?

Úgy gondolom, hogy nagyon jól kezelem az adatokat és a számokat. Fiatalon kezdtem fejleszteni a matematikai és analitikus készségemet, és jó ideje rendszeresen hasznát is veszem. A(z)...... (könyvelői, adatelemzői, mérnöki, stb.) pályafutásom is ezt az irányultságomat tükrözi. Szeretem ezt a rendszerszemléletű gondolkodásmódot és megközelítést, amelyet az adatokkal és számokkal való munka megkövetel. A feladataim minden területén kiaknázom ezeket a készségeimet.

3. Milyen módszerekkel ellenőrzi, hogy nem követett-e el hibát az adminisztráció során?

A személyi számítógépek, valamint a szövegszerkesztők, táblázatkezelők és az ehhez hasonló szoftvercsomagok bevezetése óta sokkal egyszerűbb ellenőrizni az esetleges hibákat és tévesztéseket. Miközben egy adott projekten dolgozom, rendszeresen ellenőrzöm az adatokat és a számokat, és mindig frissítem a szükséges aktákat. Ha valamit az asszisztensem készít elő aláírásra, mindig figyelmesen végigolvasom, nincs-e benne hiba.

4. Meséljen el egy olyan esetet, amikor a főnöke hibát talált a munkájában! Hogyan zárult az eset?

Ritkán hibázom a munkám során, mivel nagyon figyelek a részletekre és az adott feladat minden összetevőjére. Olykor-olykor, mikor nagyon rövid idő alatt kellett elvégezni egy munkát, vagy túl kevés információ állt a rendelkezésemre, előfordult, hogy becsúszott néhány apróbb hiba. Egyik alkalommal előkészítettem az adatokat a másnapi prezentációhoz. Nem sokkal az értekezlet előtt számolási hibát fedeztünk fel az anyagban, amelyet azonnal helyesbíteni kellett. Szerencsére csak a folyamat végét érintette a tévesztés, így az anyagnak mindössze az elenyésző hányadát kellett módosítanom, és végül minden rendben zajlott.

5. Ha egy feladatot többször kell újra és újra elvégeznie, előfordul, hogy ráun vagy elveszíti az érdeklődését?

Többé-kevésbé minden feladat állandó munkafolyamatok köré szerveződik. Ha a pozíciómhoz bizonyos ismétlődő feladatok is tartoznak, nekem akkor is felelősségem, hogy a legjobb képességeim szerint teljesítsem ezeket. Vannak olyan munkák, amelyeket rendszeresen el kell végezni, ettől még nem tekintem unalmasnak vagy monotonnak. Minden feladatot fontosnak tartok, a rám bízott munkamennyiség pedig nem engedi, hogy unatkozzak vagy tétlenül ücsörögjek.

6. Mikor tud a leghatékonyabban dolgozni: délelőtt vagy délután?

A legtöbb embernek van kedvenc napszaka, amikor jobb formában érzi magát. Ez a kérdés azonban az energiaszintünkre vonatkozik, és még véletlenül se sétáljunk be a csapdába!

A napszakok általában nincsenek hatással a hatékonyságomra és az energiaszintemre, de a fontosabb feladatokat jobban szeretem reggel elvégezni, késő délután vagy kora este pedig inkább tervezéssel, kivitelezéssel, adminisztrációs ügyekkel foglalkozom. Ritkán fáradok el, még akkor is lendületesen dolgozom, ha túlóráznom kell.

7. Hogyan szokta behozni a lemaradását, miután visszatér a szabadságról, vagy hosszabb ideig maradt távol a munka helyszínétől?

Az energiaszintünk mellett ez a kérdés a szervezési készségeinket is teszteli. Úgy fogalmazzuk meg a választ, hogy közben a feladatok és a témakörök rangsorolásának rendszerszerű megközelítésére kerüljön sor!

Ilyen helyzetekben igyekszem már a hivatalos visszatérésemet megelőző napon átnézni a leveleimet és üzeneteimet, rangsorolva azokat a fontosságuk és a határidejük szerint, és eltervezem a következő heti tevékenységemet. A visszatérésem utáni első pár napban mindig nagyon elfoglalt vagyok. Rengeteg emberrel kell beszélnem, üzenetekre válaszolnom és problémákat megoldanom. Általában ilyenkor túlórázom is, de ez mindig is részét képezte a munkanapjaimnak, különösen a hosszú távollétek után.

8. Hogyan tölti a szabadidejét? Mivel tartja magát edzésben?

Mindig igyekszem a családommal tölteni ezt az időt. Játszunk valamit odakint, sétálunk, kertészkedünk, vagy elvégezzük a ház körüli munkákat. Az estéimet a hobbimnak szentelem, vagy olvasok. Reggelenként edzem magam, kocogok és kerékpározom.

9. Dolgozott már éjszakai műszakban?

Régen gyakran dolgoztam éjszaka. Nekem tökéletesen megfelel, ha ez a pozíció éjszakai munkavégzést igényel.

vagy:

Eddig még nem dolgoztam éjszakai műszakban. Gyakran előfordult azonban, hogy délutáni műszakban vagy késő estig bent kellett maradnom a munkahelyemen. Így tehát, ha ez a munka éjszakai műszakot is igényelne, nekem az se okozna gondot.

10. A leghosszabb munkanapja hány óráig tartott?

A válasz a foglalkozásunktól és a körülményeinktől függ. Ne intézzük el annyival, hogy megadjuk az időtartamot, magyarázzuk el a helyzetet, és fejtsük ki a részleteket!

Jó néhány alkalommal, amikor sürgős feladat vagy nagy probléma adódott, mint például .... (gyárleállás, sürgős műtét, fontos felszerelés meghibásodása stb.), késő estig dolgoztam, általában napi .... órát. Az én hivatásomban gyakran elengedhetetlen, hogy sokat dolgozzon az ember, mert csak így lehet határidőre elvégezni a feladatokat.

11. Milyen munkakörülmények között éri el a legjobb eredményeket?

A kezdeményező, jól teljesítő emberekhez hasonlóan én is a megfelelő munkakörülmények között érem el a legjobb eredményeket. A kedvező munkakörülmények alatt harmonikus viszonyokat értek, amikor a csapattagok együtt dolgoznak a közös cél érdekében, és az energiáikat arra összpontosítják, hogy az adott feladatot a lehető legrövidebb időn belül elvégezzék. Intellektuális és gyakorlati képességeiket különböző kihívásokkal teszik próbára, miközben némi nyomást is gyakorolnak rájuk. Ettől sürgetőbbnek érzik a feladat elvégzését, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtják. Minden szükséges eszköz a rendelkezésükre áll a munka elvégzéséhez, és a felettesük vagy csoportvezetőjük osztatlan támogatását élvezik. Ilyen környezetben az emberek folyamatosan fejlődnek, és kézzelfogható eredményeket érnek el.

12. Mennyire teljesít jól, ha nyomás alatt kell dolgoznia?

Ez a kérdés sugallja a jó választ. Sziporkázunk, ha teher alatt állunk. Mindenki tudja, hogy senki sem szeret nyomás alatt dolgozni, az interjúztatók mégis gyakran felteszik ezt a kérdést.

A nyomás fokozhatja a hatékonyságot. Kiaknázatlan forrásokat szabadíthat fel, olyan belső erőt és energiát, amely az embereket arra készteti, hogy felülmúlják önmagukat. Elég gyakran dolgozom nyomás alatt a hivatásom természetéből fakadóan. Ez olyan feladatokat is magában foglalt, amelyeket sürgősen, korlátozott forrással, rövid határidővel kellett elvégezni. A legtöbb esetben gyorsan kell döntést hozni, aztán ennek megfelelően eljárni. Egészen jól teljesítek ilyen helyzetekben, úgy érzem, hogy ez még külön motiváló tényező lehet a feladat során.

13. Előfordult már, hogy kijött a sodrából a munkahelyén?

Sosem jövünk ki a sodrunkból, mert türelmes, megértő, könnyen kezelhető emberek vagyunk, akiket mindenki nagyon kedvel. Válaszunk ezt tükrözze!

Mivel nyitottan, pozitívan közelítem meg a problémákat és a lehetséges konfliktusforrásokat, sikerül úgy megoldanom az alkalmankénti félreértéseket és vitákat, hogy az mindkét fél megelégedésére szolgáljon. Jól együtt tudok dolgozni a kollégákkal, és sosem jövök ki a sodromból. Az ilyesmi szerintem csökkenti a hatékonyságot, és egyáltalán nem helyénvaló. Ha az ember kijön a sodrából, azzal nem oldja meg a problémát, ellenkezőleg: csak ront a helyzeten.

14. Milyen nyomás nehezedik önre a munkahelyén?

A munkáltatók nagyra értékelik, ha valaki képes elvégezni a sürgős, komoly kihívást jelentő feladatokat még akkor is, ha szűkös költségvetési háttérrel, rövid határidőre, korlátozott erőforrásokkal, elegendő információ hiányában és eltérő személyiségű emberekkel kell dogozni. Az ilyen típusú nyomásra vonatkozik a kérdés.

   A munkámban sokféle nyomás nehezedik rám. A leggyakoribb az, amikor sürgős, fontos munkákat rövid idő alatt kell elvégezni a minőség romlása nélkül, méghozzá korlátozott költségvetésből, kevesebb emberrel. Ez a fajta nyomás általában motivál, és a legjobbat hozza ki belőlem.  

15. Hogyan lazít egy nehéz, munkával töltött nap után?

Említsünk aktív vagy félig aktív pihenési formát. Az semmiképpen se mondjuk, hogy bezuhanunk az ágyba, vagy elterülünk a tévé előtt. Olyan tevékenységet említsünk, amely építő jellegű és energiával tölt el, mint például a sétálás, a kertészkedés, a főzés vagy játék a gyerekkel.

16. Önmagát inkább dolgos vagy viszonylag könnyed személyiségnek tartja?

Természetesen a dolgos kategóriát említsük, a mai versenyhelyzetben a könnyed személyiségek az állásinterjú következő köréig már nem jutnak el.

Ha munkáról van szó, nincs időm arra, hogy könnyedén vegyem a dolgokat. A munkahelyemen mindig megteszek minden tőlem telhetőt, és próbálok minél jobb eredményt elérni. Természetesen elkerülhetetlen, hogy időről időre lelassítson az ember, elemezze a teljesítményét, és megtervezze a későbbi tevékenységét. Utána viszont újrakezdődnek a munkás hétköznapok. Mindig is ambiciózus ember voltam, a kemény munka feladása ellenkezne az elveimmel.

A közreadott mintaválaszokat alkalmazzuk kiindulási pontnak, amit kibővíthetünk saját gondolatainkkal, de a váza és az üzenete ugyanaz maradjon. Vannak azonban olyan kérdések, melyek egyedi válaszokat kívánnak, és a saját tapasztalatainkon vagy szakmaiságunkon múlik a felelet.

Sőt, az is előfordulhat, hogy két-három kérdést egybe sűrítenek majd, és arra kell választ adnunk. Ebben az esetben arra figyeljünk, hogy mindegyikre egyenként is adjunk választ. Ez nem mellékesen egy jól bevált taktika arra, hogy milyen az interjúalany memóriája és koncentrációs készsége.

Ne feledjük: az interjúztató feladata, hogy értékelje hátterünk különböző területeit. Ilyen például a munkatapasztalat, a kommunikációs képesség, a korábbi fizetés, a vezetői készségek stb. Mindenre rá fog kérdezni, így érdemes cikksorozatunk eddigi és további részeit is figyelemmel kísérni, amiben az összes kérdéskört sorra vesszük.

Forrás: Igor S. Popovic: A tökéletes állásinterjú, Akadémiai kiadó.

Készítette: S. G.

Címkék: állásinterjú, kérdés, válasz, stressz, készségek, képességek