A 6 legfontosabb szabály 2023-ban a munkaviszony megszüntetésekor
A gazdasági válság következtében a munkáltatók gyakran kényszerülnek a munkaviszony valamilyen formában történő megszüntetésére. Közhelyszerűen hangzik, de nem kellemes feladat közölni a munkavállalóval a munkaviszonya megszűnését. Tapasztalataim szerint az emberséges, együttérző hozzáállás, másképp mondva a tálalás majdnem ugyanolyan jelentőséggel bír, mint az, hogy az egész felmondással járó eljárás jogszerűen menjen végbe.
Önnek ajánljuk!
(Cikkünk 2023-ban frissült.)
Hiába történik minden a jogszabályoknak megfelelően és hiába makulátlan és messzemenőkig alapos a munkaviszony megszüntetéséről szóló nyilatkozat, egy sértődött munkavállaló nagyon kellemetlen perceket tud okozni a munkáltatónak a munkaügyekben illetékes bíróságon. Nem is beszélve arról, hogy egy esetlegesen elvesztett munkaügyi per precedens értékű lehet azon munkavállalók számára, akiknek addig meg sem fordult a fejükben a munkáltatói intézkedések jogosságának megkérdőjelezése és a munkáltató elleni fellépés lehetősége. Ügyvéd lévén természetesen nem a munkaviszony megszüntetésének ezen területével fogok foglalkozni, hanem a tételes jognak való megfelelést és a gyakorlatban felmerülő problémákat ismertetem.
Írásbeliség
Valamennyi munkaviszony megszüntetésre irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatot írásba kell foglalni. Ezen kötelező rendelkezés folytán az írásba foglalás kötelezettségétől eltérni nem lehet, az írásbeliség megsértésével közölt felmondás önmagában jogellenes és az érvénytelenség jogkövetkezményeit vonja maga után.
"Tapasztalataim szerint az írásbeliség követelményeinek mellőzése, egy munkavállalói perindítás esetén szinte biztos pervesztességet jelent a munkáltató számára. Ilyenkor általában a pervesztés elkerülésére az egyetlen kiút a peren kívüli megegyezés, ahol relatíve jelentős összeget kell fizetni a munkavállaló számára. Mindez elkerülhető, főleg, hogy az írásba foglalás nem okoz különösebb többletköltséget és energiaráfordítást, pláne ha az indokok már adottak."
Indokolási kötelezettség
A munkaviszony megszüntetés írásba foglalásán túl további kötelezettségek, így többek között általában indokolási kötelezettség terheli a munkáltatót a rendes és az azonnali hatályú (ún. rendkívüli) felmondás esetén. Amennyiben ez a kötelezettség ellenére elmarad, az az intézkedés jogellenességét vonja maga után. A későbbiekben - a munkáltatói rendes felmondás ismertetésénél - részletesen kitérek ezen kötelezettségre.
Néhány példa – a teljesség igénye nélkül – az indokolás nélküli felmondási lehetőségre: A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Ugyanígy nem köteles a munkáltató indokolni a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást.
Jogorvoslati kioktatás
További alakszerűségi előírás, hogy a munkáltató által közölt rendes és rendkívüli felmondásnak, a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésnek és a határozott idő alatt történő megszüntetésnek is tartalmaznia kell jogorvoslati kioktatást. A jogorvoslati kioktatás előírásának oka, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 30 napos keresetindítási határidőt állapít meg a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos intézkedéssel szemben. Ahogy a mellékelt mintákban is szerepel, ilyenkor a munkáltató intézkedésében szereplő jogorvoslati kioktatásnak a jogorvoslat módjáról és határidejéről való tájékoztatást kell tartalmaznia.
A munkaviszony megszüntetésének időpontja
Bár triviálisan hangzik, de a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodásban vagy nyilatkozatban rögzíteni kell a munkaviszony megszűnésének időpontját.
A rendkívüli felmondás és a próbaidő alatti megszüntetés feltétlenül azonnali hatállyal szünteti meg a munkaviszonyt. A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés és a határozott idejű munkaviszony idő előtti megszüntetése lehet azonnali hatályú vagy a munkaviszonyt valamely meghatározott, jövőbeli időpontban megszüntető jognyilatkozat is. A rendes felmondás azonban a munkaviszonyt mindig valamely jövőbeli (a felmondási idő leteltét követő) időpontban szünteti meg.
A munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírása
Ez a kitétel is roppant egyszerűen hangzik, de hamar felfedezhetünk pár buktatót, ha egy kicsit jobban elmélyedünk a kérdésben.
Sem a felmondást fogalmazó jogi képviselő, ügyvéd a saját nevében, sem pedig a munkavállaló munkahelyi felettese - aki ugyan ellenőrzési, irányítói jogokat gyakorol a munkavállaló felett - nem jogosult az intézkedés aláírására.
Különbséget kell tenni továbbá a "döntést hozó" és a "döntést közlő" személy között. A döntést minden esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell meghoznia, arra más személynek meghatalmazást nem adhat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatot neki kell aláírnia. Természetesen a jognyilatkozat megszövegezéséhez segítséget kaphat jogi képviselőtől és a munkáltatói jogkör gyakorlója által a munkaviszony megszüntetésére vonatkozóan meghozott döntést más személy is közölheti a munkavállalóval (mondjuk a közvetlen felettes).
A dátum
Ugyancsak fontos, hogy a jognyilatkozat tartalmazza meghozatalának időpontját. Ennek különösen rendkívüli felmondás esetén van kiemelt jelentősége, amikor az Mt. meghatározza, hogy milyen határidőn belül lehet az intézkedést meghozni (erről a későbbiekben még visszatérünk).
A dátumnak a munkaviszony megszüntetés időpontja szempontjából is fontos szerepe van. Visszamenőlegesen, a meghozatal dátumánál korábbi időpontban ugyanis nem lehet a jogviszonyt megszüntetni.
A fenti alakiságok betartásának kiemelt jelentősége van, mert ezek elmulasztása vagy hibás alkalmazása esetén a munkaügyekben illetékes bíróság sokszor már figyelembe sem veszi a munkáltató érdemi érveit.
Iratminták
Munkaviszony megszüntetése rendes felmondással
Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel
Munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt azonnali hatállyal
Munkaviszony megszüntetés azonnali hatállyal
Munkaviszony megszüntetése a határozott idő esetén
Az iratminták a Munka Törvénykönyve (Mt.) rendelkezései alapján készültek, azonban azok felhasználása esetén a jogszerűség biztosítása a munkáltatók felelőssége!
Jelen cikk terjedelme nem teszi lehetővé a témával kapcsolatos részletes jogszabály ismertetést és tájékoztatást, ezért kérjük vegye figyelembe, hogy minden egyedi ügyben adott tanácshoz az eset összes körülményeinek ismerete szükséges.
Frissítve: 2023. február 3.
Készítette: Profession.hu - Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda
