Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A munkahelyi kamerák elhelyezésének lehetőségével, szabályaival kapcsolatos kérdéseinkre dr. Ulechla Gergő jogász, a Jogtiszta Instagram oldal szerzője válaszolt.

Akár magánemberként sétálva is sokszor láthatjuk az üzletek, irodaházak ajtaján, hogy „Kamerával megfigyelt terület”. Míg vásárlóként, vendégként nem biztos, hogy túl sokat gondolkodunk ezen, az adott hely alkalmazottjaként már felmerülhetnek bennünk kérdések. Miért kell kamera a helyiségbe? Mire használja majd a felvételeket a munkáltatónk? Mit tehetünk, ha nem szeretnénk szerepelni a videókon?

„Személyiségi jogaink különböző, alkotmányos értékek mentén védik az egyént, amelyeket mindenki köteles tiszteletben tartani. Ilyen személyiségi jog a képmáshoz és hangfelvételhez való jog is, így a másról történő kamerakép rögzítéséhez vagy annak felhasználásához alapvetően az érintett személy hozzájárulása szükséges. A munkáltató és a munkavállaló kapcsolata viszont speciális: többletgaranciák kellenek a közöttük fennálló aszimmetrikus viszony kiegyensúlyozása érdekében, mely alól a munkahelyi kamerák és a munkavállaló tevékenységének megfigyelése sem képeznek kivételt.”– kezdte dr. Ulechla Gergő jogász.

Mihez van joga a munkáltatónak és a munkavállalónak?

A szakember elmondta: a Munka törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni. Ezt a munkaviszonnyal összefüggő magatartást pedig a munkáltató ellenőrizheti is, melyhez technikai eszközt is alkalmazhat. Az így biztosított ellenőrzési jog egy keretet ad a munkáltatónak. Jog, mellyel nem kötelezően, de élhet, viszont egyben korlát is számára, hisz nem minden magatartás figyelhető meg ily módon.

Tehát a munkáltatónak meg kell indokolnia, miért és mire használná a felvételeket. „A fent említett személyiségi jog, azaz a munkavállaló képmáshoz és hangfelvételhez való joga a kamera üzembehelyezése által korlátozás alá esik, melynek kivételes esetét maga a törvény biztosítja: ez csupán akkor lehetséges, ha az adott személy munkaviszonyának rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos.”

A jogász néhány példával is szemléltette az említett helyzeteket. „Érezzük, hogy a munkáltató kénye-kedve szerint nem helyezhet fel mindenhova kamerát, hanem fontos az, hogy erre pontos célja és jogalapja legyen, neki az jogos érdekében álljon. Ilyen általánosan elismert cél a vagyonvédelem, melynek viszont megvannak a maga korlátai: a kamera szöge csak arra a területre terjedhet ki, ahol a védendő vagyontárgy található. Így, egy boltban elhelyezett kassza ebbe az esetkörbe tartozik, viszont az azt szemrevételező kamera hatóköre limitált, hiszen a munkáltató állandó jellegű és indokolatlan megfigyelése jogellenes. Ebből kifolyólag nem irányulhat rá a kép, teljesítményfigyelése nem megengedett.

Hasonlóan klasszikus példa a személyvédelem, viszont itt is figyelemmel kell lenni a fentebb leírt korlátokra. Ennek kivételes esete az, ha a munkavégzés során a munkavállaló élete és testi épsége közvetlen veszélyben van: ilyen lehet például egy ipari üzem területe. Ekkor lehetséges a folyamatos megfigyelés.”

Fontos, hogy a fentieken túl más is köti a munkáltató kezét, dr. Ulechla Gergő erre is kitért: „Az emberi méltóság tiszteletben tartása érdekében a munkahelyen sem lehet elhelyezni kamerákat az öltözőkben, zuhanyzókban vagy illemhelyiségekben. A munkavállalót ezen túlmenően a magánélethez való jog is megilleti, így e körben ő nem ellenőrizhető. Ennek általános színtere a munkahelyi ebédlő, pihenőhelyiség, ahol kamera nem helyezhető el. Ez alól kivételt jelent, ha például ott védendő vagyontárgy található, vagy ha a munkáltató jogos érdeke indokolja azt: így, ha az adott helyiségben rongálás, esetleges lopások történnek. Természetesen ez sem irányulhat a munkavállaló indokolatlan megfigyelésére.”

Milyen adatvédelmi szabályok vonatkoznak a kamerafelvételekre?

A jogász elmondása alapján a személyes adatnak minősülő kép-illetve hangfelvétel rögzítése, megtekintése, vagy az azokon végzett bárminemű művelet adatkezelésnek minősül, mellyel az adott egyén személyiségi joga korlátozás alá esik. A munkáltató valamilyen szinten belép a munkavállaló magánszférájába: ennek kiegyensúlyozására a jog számtalan garanciát ad, melyeket a jogszerűség érdekében be kell tartani. Hozzátette, hogy a személyes adatok kezelésének jogszabályi magját elsődlegesen a köznyelvben is ismert GDPR, azaz az általános adatvédelmi rendelet adja, viszont ezt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglalt kiegészítésekkel összhangban kell alkalmazni.

Az is különösen fontos, hogy munkáltatónak a kamerás megfigyelés során számos elvet be kell tartania, így ilyen különösen a célhoz kötöttség, a tisztességes eljárás vagy az adattakarékosság elve. „Ezen elvek mentén elmondható, hogy kameránként egyedileg kell meghatározni az egyes célokat, illetve azokat időnként felül is kell vizsgálni. Ily módon kerülhető el az, hogy szükségtelenül figyeljük meg az adott személyt. A munkáltatónak a kamerák üzembehelyezése előtt meg kell vizsgálnia, hogy nincs-e más, alkalmasabb eszköz a kijelölt cél megvalósítására: például riasztó felhelyezésével is elégségesen megoldható a vagyontárgy védelme. A legfőbb szempont az, hogy a munkavállaló személyiségi joga a lehető legkisebb mértékben essen korlátozás alá.”

Milyen tájékoztatásra vagyunk jogosultak munkavállalóként?

A jogi edukációs közösségi oldal szerzője kiemelte, hogy a munkavállalót minden esetben előzetesen tájékoztatni kell a kamera felszereléséről. Elhangzott az is, hogy ez nemcsak pusztán azt jelenti, hogy a munkáltató közli vele a kamera elhelyezésének tényét, hanem részletesen beszámol annak módjáról, feltételeiről, várható időtartamáról. Ezen túlmenően az adatkezelési tájékoztatónak tömörnek, könnyen érthetőnek és bármikor hozzáférhetőnek kell lennie. Azzal, hogy a munkavállaló elfogadja a tájékoztatóban foglaltakat, személyiségi jogáról önmaga rendelkezik. Ebből kifolyólag ilyen jellegű jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet, mellyel természetesen meg is tagadhatja a felvételen való szereplést.

Zárásként felhívta a munkavállalók figyelmét: „Abban az esetben, ha bárminemű visszásságot észlelünk az így fennálló adatkezeléssel kapcsolatban, jelezzük azt munkáltatónk felé. Ha tevékenysége ellentétes a tájékoztatóban foglaltakkal, elsősorban tőle kérhetjük a probléma orvoslását. Hogyha a továbbiakban sem sikerül megegyezésre jutnunk, akkor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhatunk, ahol adatvédelmi hatósági eljárás keretében vizsgálják meg ügyünket.”

Ha a jelenlegi munkahelyünkön már nem érezzük jól magunkat, nézzük meg az elérhető álláslehetőségeket, és ha szeretnénk megtudni, mit gondolnak a dolgozók az adott munkáltatóról és a munkakörülményekről, olvassuk el céges profiljaikat, ahol számos munkavállalói véleményt olvashatunk akár a munkahelyi biztonságról is.

Készítette: Varsányi Zsófi

A Profession.hu Facebook oldala
A Profession.hu Instagram oldala