Szabadság szülőként – ezek a 2024-es szabályok!
Mire jogosult a munkavállaló és mire nem? Milyen szabályok vonatkoznak rájuk kisgyermekes szülőként?
Önnek ajánljuk!
A munka-magánélet egyensúly fenntartása és a szabadságolás témaköre minden munkavállalónak fontos, de különösen nagy kihívást jelenthet, ha valaki kisgyermekes kollégaként egy nagyobb vállalatnál dolgozik. A nyári pihenők kiosztása és összehangolása nem egyszerű feladat a cégeknek sem, de sokat segíthet, ha mindenki tisztában van az idei szabályokkal és a lehetőségekkel. A témában a Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda munkajogászai nyújtanak segítséget.
Az új módosítás a munkavállalónak kedvez
Tavaly óta több helyen módosult a Munka törvénykönyve, a szabadságolással kapcsolatban viszont egy kisebb módosításon kívül nem változtak a szabályok.
„A munkáltató a munkavállaló tizenhat évesnél fiatalabb gyermekei után járó pótszabadságot, valamint a tizenhat évesnél fiatalabb fogyatékos gyermekére tekintettel járó pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.”
Ez tehát a munkavállalónak kedvez, hiszen korábban nem ők dönthették el, hogy mikor szeretnék kivenni a gyermekek után járó pótszabadságot és a szülői szabadságot, mostantól viszont csupán annyi a dolguk, hogy 15 nappal a szabadság kivétele előtt jelzik a főnöküknek. A kérdés az, hogy a hazai munkáltatók mennyire tartják be ezeket az előírásokat. A Profession.hu reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a munkavállalók 18 százaléka szerint a nemzetközi szabályoknál szigorúbban védik a várandós anyákat a hazai szabályok, azonban csak a 24 százalékuk mondta azt, hogy a munkáltatók be is tartják a várandós és a kisgyermekes anyákra vonatkozó előírásokat. Ezért is fontos, hogy a munkavállalók is tisztában legyenek a szabályokkal. Lássuk, melyek ezek!
Szabadságtípusok kisgyermekes szülőként
Az alapszabadságon és a betegszabadságon felül számos lehetőség van, amit kisgyermekes szülőként, örökbefogadóként, a gyermek gyámjaként, valamint gyermek és hozzátartozók gondozójaként igénybe vehetnek a munkavállalók.
Tizenhat évesnél fiatalabb gyermekek után járó pótszabadság
A gyermekek után járó pótszabadság mértéke először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben illeti meg mindkét szülőt, amikor a 16. életévét betölti. Egy gyermek után 2 munkanap, két gyermek után 4 munkanap, kettőnél több gyermek után pedig 7 munkanap pótszabadság vehető igénybe. Ha a munkavállaló 16 évesnél fiatalabb gyermeke fogyatékos, akkor gyermekenként 2 munkanappal nő a kivehető szabadság mértéke.
Apasági szabadság
Az apa a gyermeke születését követő, vagy örökbefogadás esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig 10 munkanap szabadságra jogosult, amelyet akkor kell a munkáltatónak kiadnia, amikor kéri, de legfeljebb két részletben. Az apasági szabadság 5 munkanapjára távolléti díjra, a 6. munkanaptól pedig ennek 40%-ára jogosult a munkavállaló.
Szülői szabadság
A gyermek 3 éves koráig összesen 44 munkanap szülői szabadság adott, ez azonban csak akkor vehető igénybe, ha a munkaviszony legalább egy éve fennáll. Az alapszabadság esetében a törvény szerint kiadható arányos szabadság is, ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a munkaviszony, ez azonban nem alkalmazható a szülői és az apasági szabadság esetében. A szülői szabadság idejére egyébként távolléti díjat is kapnak a munkavállalók, ez 10%, amelyet még csökkenteni kell az egyéb jogcímen kiadott társadalombiztosítási kifizetésekkel.
Szülési szabadság
Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amiből 2 hetet köteles igénybe venni (ez megtörténhet a szülés előtt vagy után is), a többiről maga rendelkezhet.
„Fontos megemlíteni, hogy a 24 hetet egybefüggően kell kivenni, így amennyiben azt az anya megszakítja, a fel nem használt idő elveszik. Szükséges megjegyezni azt is, hogy az Mt. szerint a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának időtartama munkában töltött időnek minősül, amely alapján minden naptári évben szabadság jár.”
A 24 hetes szülési szabadság a hagyományos szabadsághoz hasonló, azonban ebben a helyzetben nem a munkáltató fizeti a távolléti díjat, hanem a Kincstár. A munkavállalónak csak az SZJA vonódik le a bruttó béréből, tehát tulajdonképpen magasabb összeget kapnak, mint a korábbi munkabérük. A 24 hét eltelte után pedig elkezdődik a GYES/GYED folyósítása.
Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
Ha a munkavállaló gyermeke gondozásra szorul, fizetés nélküli szabadságra jogosult a gyermek 3. életéve betöltéséig. Ezt akkor köteles a munkáltató kiadni, amikor kéri és örökbe fogadott gyermek esetében is érvényes. Ha 3 évesnél idősebb, de még 10 évnél fiatalabb a gyermek, 6 hónapig jár jogosultság fizetés nélküli szabadságra – ilyenkor sem munkabér, sem távolléti díj nem jár. Fontos, hogy az igényt legalább 15 nappal korábban írásban kell bejelenteni a munkáltatónak!
Hozzátartozó tartós, személyes ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
Ha a munkavállaló hozzátartozója előreláthatólag 30 napot meghaladó személyes ápolásra szorul, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság jár.
Érdemes figyelembe vennünk, hogy főszabály szerint a munkáltató rendelkezik a szabadsággal, de van pár kivétel, amit a cikkben feltüntettünk. A cikkben leírtak nem minősülnek hivatalos szakmai, jogi tanácsnak. Ha konkrét ügyben van szükségünk segítségre, forduljunk megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberhez.
Készítette: Kövecses Evelin
