Szerepkonfliktus a munkahelyen – ismerjük fel és értsük meg!
Tisztázatlan munkakörök, félrecsúszott kommunikáció, halmozott felelősség, rivalizálás, folyamatos bizonytalanság és feszültség. Mi is az a szerepkonfliktus és hogyan ismerhetjük fel?
Önnek ajánljuk!
Történt már velünk olyan, hogy hosszú ideig dolgoztunk valamin, de később kiderült, hogy az egyik kollégánk is ugyanazon dolgozott, így a befektetett energiánk fölösleges volt? Éreztünk már frusztrációt amiatt, hogy egyszerre több olyan feladatot kaptunk, amelyek egymással teljesen ellentétesek, netán egymást teljesen kizárók voltak? Alábbhagyott már a motivációnk amiatt, hogy nem tudtuk, pontosan mi is a feladatunk? A szerepkonfliktus gyakori probléma a munkahelyeken: arról a jelenségről van szó, amikor a dolgozók feladatkörei és felelősségi körei nem egyértelműek, vagy átfedésben vannak egymással, ami miatt különböző, össze nem egyeztethető szerepek felvállalására kényszerülnek. Ennek a felismerése és kezelése sokat segíthet a harmonikusabb munkakörnyezet és a hatékonyabb csapatmunka kialakításában, így ha magunkra ismertünk, olvassunk tovább!
Mikor találkozhatunk szerepkonfliktussal?
A szerepkonfliktus nem egy ritka probléma, így elképzelhető, hogy a karrierünk során többször is előfordul velünk, hogy feszültséget élünk át miatta. A leggyakrabban a tisztázatlan felelősségek és feladatkörök okozzák, amikor a munkavállalók nem tudják pontosan, mi is tartozik az ő feladataik közé, vagy meddig terjed a hatáskörük. Ilyenkor előfordulhat, hogy két vagy akár több kolléga is ugyanazokon a feladatokon dolgozik, ami rivalizálást, csapaton belüli konfliktusokat és teljes demotiváltságot is okozhat. Az is gyakori, ha megfelelő tájékoztatás és útmutatás nélkül sokszor nem tudjuk, mit is várnak tőlünk, ezért folyamatos bizonytalanságban végezzük a munkánkat, a visszajelzés hiánya miatt pedig romolhat az önbizalmunk, indokolatlan mennyiségű stresszt élhetünk át és rövidesen kiéghetünk.
A munkakörök halmozódása
Nagyon gyakori, hogy egy munkahelyen tudatosan várják el a dolgozóktól, hogy egyszerre több feladatkörben is megállják a helyüket. Már az álláshirdetésekben is találkozhatunk olyan munkaköri leírásokkal, amelyek valójában több teljesen más területhez tartoznak, és ideális esetben több embernek is kellene ellátnia azokat. A gyakorlatban azonban ez sokszor a forráshiány miatt nem tud megvalósulni, és nekünk is szükségünk van az állásra, ezért belemegyünk. Ez rövid távon még működőképes lehet, de később extrém módon nehezedhet ránk a többszörös felelősség és az elvárások halmaza, ami egyszerre nehezíti meg a legegyszerűbb feladatok elvégzésék, az időnk beosztását és a priorizálást is. Az is előfordulhat, hogy egy csapatban kell ellátnunk egyszerre több szerepet a hierarchia több szintjén, például egyszerre dolgozunk a feladaton, ellenőrizzük a csapattársainkat és menedzseljük a folyamatokat, ami minden szinten extra terhet ró ránk, ráadásul a kollégáinkkal való kapcsolatot is rombolja.
Mitől alakul ki és hogyan hathat ránk?
A szerepkonfliktusok kialakulásának több oka is lehet: lehet, hogy a cégünkben felsővezetői szinten nincsenek letisztázva a szerepek, tisztázatlan a hierarchia, vagy rosszul mérték fel a munkaköröket és a felelősségi köröket. Ha ezzel nincs is gond, sokszor kommunikációs hibákra vezethető vissza a szerepkonfliktus jelenléte a csapatban, tehát nem megfelelő az információáramlás a vezetőség és a munkavállalók között. Az is gyakori, hogy annyira gyorsan változnak az üzleti igények és elvárások, hogy a munkaköri leírások nem tudnak időben igazodni hozzájuk, ami átmenetileg megbonthatja a rendet és konfliktust alakíthat ki. Ahhoz, hogy megfelelően tudjuk kezelni a problémát, jó, ha ismerjük ezeket az okokat, de akkor is tudhatjuk, hogy valami nincs rendben, ha a következőket tapasztaljuk magunkon: demotiváltak vagyunk a tájékoztatás hiánya miatt, bizonytalanok vagyunk a teljesítményünkben és rivalizálunk, illetve feszültséget és frusztrációt élünk át, gyakran stresszelünk a munkánkon.
Megküzdési stratégiák
A szerepkonfliktust alapvetően a vezetőség tudja helyrehozni azzal, hogy pontosan meghatározza a feladatköröket, tisztázza a munkaköri leírásokat, valamint rendszeresen felülvizsgálja és frissíti azokat, hogy igazodjanak az aktuális igényekhez. Segíthet a kommunikációs csatornák biztosítása és a rendszeres megbeszélések is, ahol a csapat tisztázhatja egymással a feladatokat, illetve a különböző fejlesztési programok, csapatépítők, a mentorálás és a nyitott ajtó politika – utóbbi azt jelenti, amikor a vezetők elérhetők a munkavállalók számára, hogy bátran fordulhassanak hozzájuk a kérdéseikkel vagy problémáikkal. Ha úgy látjuk, hogy a cégünk ezek közül egyikre sem tesz lényegi erőfeszítést, megpróbálhatjuk mi magunk tisztázni a szerepeinket, hogy elkerüljük a tartós stresszt és a kiégést. Ha azonban erre nem látunk esélyt, érdemes lehet állásváltáson gondolkozni, mert a probléma nem fog megoldódni magától és hosszú távon rá fogja nyomni a bélyegét a munkakedvünkre.
Állást váltanánk? Kerüljünk képbe az aktuális lehetőségekkel!
Készítette: Kövecses Evelin
