Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az interjú mindenképpen stresszes feladat, pláne akkor, amikor kellemetlen kérdéseket kapunk. Jó, ha tudjuk, hogy melyek azok, amelyeket etikátlanságuk miatt egyáltalán nem vagyunk kötelesek megválaszolni, és melyek ellenben azok, amelyeket viszont kellő megfontoltsággal akár a javunkra is fordíthatunk. A kérdések erdejéből mai cikkünkben Fehérvári-Varga Judit karrier coach mutatja a kiutat. 

Tiltólistás kérdések

Míg egyes, specifikus szférákban, mint amilyen például a közigazgatás, számítanunk kell néhány szokatlan kérdésre, a versenyszférában viszonylag közismert tiltólista gyűjti egy csokorba az etikátlan interjúkérdéseket. „Amennyiben ezek bármelyike felmerül az állásinterjú során, érdemes felmérnünk, biztosan a számunkra megfelelő céghez adtuk-e be a jelentkezésünket” – kezdi Judit, mielőtt az említett kérdések kifejtésébe kezd. 

A legismertebb tiltólistás kérdések jellemzően a családi állapotunkra, például a párkapcsolatunkra, illetve a gyermekvállalásra vonatkoznak. „Bár vannak kifejezetten családbarát munkaadók, akik éppen a kisgyermekesek rugalmas munkavégzését segítő intézkedéseik okán érdeklődhetnek a gyermekvállalásunk tervezett időpontjáról, nem árt körültekintően kezelnünk az efféle kérdéseket. A válasz ugyanis nem tartozik a munkaadóra, és az ebből adódó hátrányos megkülönböztetést a törvény is szigorúan bünteti” – mondja a szakértő.    

„Ugyanez vonatkozik a munkabírásunkra, az életkorunkra és az egészségi állapotunkra vagy éppen a lakóhelyünkre irányuló érdeklődésre is. Egyes esetekben (mint amilyen például a kemény fizikai munka, vagy egy nehezen megközelíthető munkahely) indokolt és fontos lehet, hogy a cég tájékozódjon ezekről, ám alapesetben az ezeket firtató kérdések nem képezhetik az állásinterjú szerves részét” – árulja el a coach, aki egyébiránt azt tanácsolja, az önéletrajzunkba se írjuk bele a születési dátumunkat. Így kevesebb ugyanis az esélye, hogy az előszűrés során az életkorunk miatt esünk ki a rostán, és válunk diszkrimináció áldozatává.

„Egyértelműen az etikátlan kérdések körébe tartoznak ezen felül a vallási hovatartozásunkra, valamint a politikai nézeteinkre vonatkozó kérdések, továbbá azok, amelyek megválaszolásával jó eséllyel titoktartási egyezséget szegünk. Ezutóbbiakra abban az esetben számíthatunk, amikor egy konkurens munkáltatónál szeretnénk elhelyezkedni – hiszen a versenytársak sok esetben az állásinterjú folyamán próbálnak értékes munkaerőpiaci információkhoz jutni. Ha a jelenlegi munkahelyünk tevékenységi köréhez hasonló vagy ugyanabban a szektorban tevékenykedő vállalatnál megkérnek minket, hogy áruljuk el a jelenlegi fizetésünket, vagy beszéljünk egyes munkafolyamatok részleteiről, érdemes óvatosságra intenünk magunkat, és megfontoltan vagy kitérően válaszolnunk, szem előtt tartva, hogy szenzitívnek minősülő adatokat nem árulhatunk el” – figyelmeztet a szakértő. 

Csak okosan! 

Szembesülhetünk olyan kérdésekkel is, amelyek bár nem etikátlanok, alaposan megizzasztanak minket meglepő mivoltuk vagy épp kényes természetük miatt. Tipikusan kellemetlenül érezzük magunkat például akkor, amikor a gyengeségeinkről, vagy épp a kudarcainkról kell számot adnunk. Mit tegyünk ilyenkor? „Ha ezek felé terelődik a beszélgetés, jó, ha tudjuk, hogy a cél a legtöbb esetben nem az, hogy a fejünkre olvassák a hibáinkat. A HR-es vagy a munkáltató csupán arra kíváncsi, rendelkezünk-e kellő önismerettel, és tisztában vagyunk-e azzal, miben érdemes fejlődnünk. Ha egy ehhez hasonló kérdésre átgondoltan és munkakörspecifikusan válaszolunk, akkor azzal kifejezetten jó benyomást tehetünk. Amennyiben értékesítő pozícióra jelentkezünk, akkor például nem tanácsos a fejlesztésre szoruló kommunikációs képességeinkről beszélni – ha viszont egy könyvelői állás a cél, akkor bátran hivatkozhatunk rá, hiszen ezutóbbi munkakörben a kommunikációs készség kevesebbet nyom a latba” – magyarázza Judit.  

Sokunk számára a konfliktustűrő-képességet, a konfliktuskezelést firtató kérdések bizonyulnak mumusnak. „Amikor megkérdezik tőlünk, volt-e már komolyabb konfliktusunk a munkahelyünkön, nem érdemes kitérnünk a válaszadás elől, vagy rávágnunk, hogy nem. Tanácsosabb előrukkolni egy igaz és tanulságos történettel, amely segítségével nemcsak azt bizonyíthatjuk, hogy megértettük, mi okozta az ellentétet, de azt is, hogy megtettünk minden tőlünk telhetőt a nézeteltérés feloldása érdekében” – világít rá interjúalanyunk, majd hozzáteszi: „Ezek a viselkedés-alapú interjúkérdések azért hangzanak el, hogy az interjúztató felmérje, hogyan reagálnánk egy jövőben adódó, hasonló helyzetben.”  

Meghökkentő kérdések? Csak nyugalom!  

Miután sikerrel vettük az eddigi akadályokat és nehéz kérdéseket, az interjú végéhez közeledve meggyűlhet a bajunk a jövőnkre vonatkozó kérdésfeltevésekkel is. „Gyakran megkapjuk a Hol látjuk magunkat 3-5-10 év múlva jellegű kérdéseket – ezekre nem kell túlságosan rágörcsölnünk, nyugodtan válaszoljunk őszintén, a rövid- és hosszútávú karriercéljainkat figyelembe véve. Ezzel nemcsak magunknak, de a munkáltatónknak is kedvezünk, hiszen első képzből kaphat információt arról, mivel tud minket motiválni, és a lehető legtöbb ideig foglalkoztatni” – magyarázza a coach. 

Egyes, meglepő kérdések kifejezetten a stressztűrő-képességünket, vagy épp a talpraesettségünket hivatottak tesztelni. Ahelyett hogy rengeteget gondolkodnánk az ezekre adható ideális válaszokon, legyünk csak spontánok és leleményesek.

 „Népszerű kérdés például, amire könnyedén felkészülhetünk, hogy mire költenénk egy esetleges lottónyereményt. Megeshet azonban, hogy egy teljesen váratlan kérdés hatására leblokkolunk. Ilyen lehet például, hogy hány ablak van New Yorkban. Ha a lakosság körülbelüli számát vesszük alapul, nem hibázhatunk nagyot – a lényeg pedig nem is a matematikailag korrekt, hanem a gyors és a logikus gondolkodást tükröző válasz” – nyugtat meg minket a szakértő.   

Határozottság és tudatosság

Amikor választ várnak tőlünk egy etikátlan vagy épp kellemetlen kérdésre, két dolgot érdemes mérlegelnünk. „Lehetünk bátrak, és mondhatjuk, hogy a nekünk szegezett kérdést nem tartjuk etikusnak, ideillőnek, és ezért nem szeretnénk megválaszolni. Ha viszont nagyon szimpatikus számunkra az álláslehetőség, és úgy véljük, emiatt elesnénk a következő körbe való tovább jutástól, vagy esetleg arra jutunk, hogy a munkavégzés vagy a közös jövő szempontjából releváns választ tudunk adni, akkor ezt is megtehetjük. A legfontosabb, hogy ne feledkezzünk meg saját érdekeinkről” – hangsúlyozza Judit. 

A szakértő végezetül hangsúlyozza, hogy az interjú kimenetelét nemcsak a kérdések milyensége határozza meg. Gondoljuk végig azt is, milyen hangulatban telt a beszélgetés, mennyire voltunk összhangban a leendő főnökünkkel, és hallgassunk arra a bizonyos csalhatatlan belső hangocskára, első megérzésre is, ami súgni fog, jó helyen vagyunk-e. Ha a válaszunk nemleges, akkor tépelődés helyett lépjünk tovább! Frissítsük vagy egészítsük ki önéletrajzunkat, majd töltsük fel ide, hogy személyre szabottan válogathassunk a több ezer nyitott álláslehetőség között! Maradjunk mindig naprakészek, kérjünk  hírlevelet és Facebook értesítést is!

 

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: álláskeresés, állásinterjúmunka, karrier, önismeret