Digitális lábnyom és karrier: Hogyan befolyásolja az online jelenlét az álláskeresést?
A jól megírt pályázati anyag mellett egyre többet nyom a latban a digitális lábnyomunk – érdemes tehát tudatosan alakítanunk, mit látnak rólunk mások a keresőben és a közösségi médiában.
Önnek ajánljuk!
Amikor egy állásra jelentkezünk, nemcsak az önéletrajzunk és a motivációs levelünk alapján alkotnak rólunk képet. Előfordulhat, hogy a HR-esek vagy a leendő főnökök egy gyors kereséssel egészítik ki a rólunk alkotott képet, és a talált információk befolyásolhatják, hogy behívnak-e állásinterjúra vagy sem. Ma már nem az a kérdés, hogy jelen vagyunk-e az online térben, hanem az, hogy mi található meg rólunk – és ez milyen hatással van a lehetőségeinkre. Érdemes tehát tudatosan figyelni arra, milyen tartalom jelenik meg rólunk a neten.
Mit keresnek a toborzók?
A toborzók ma már nemcsak a CV alapján dönthetnek; hanem akár figyelembe vehetik a jelentkező teljes online jelenlétét is.Sok HR-es elismeri, hogy bár hivatalosan nem minden cégnél szabályozott, a lehetséges jelöltek közösségi média oldalainak megkeresése előfordulhat az interjú előtt vagy után, de egy sima Google-keresés is sokat elárulhat rólunk. A célja, hogy kontextust kapjanak a cégek a jelentkező személyiségéről, stílusáról: arra kíváncsiak, milyen típusú emberek vagyunk, hogyan kommunikálunk, mennyire tűnünk megbízhatónak, mennyire vagyunk aktívak a szakmánkban, és beleillünk-e a cégkultúrába. A keresés alkalmával nem feltétlenül nagy dolgokat keresnek; egy egyszerű, nyilvános Facebook-bejegyzés, amelyben épp a jelenlegi munkahelyünket kritizáljuk, vagy egy nem megfelelő nyelvezetű komment egy nyilvános poszt alatt sokkal többet elmondhat rólunk, mint gondolnánk. A cél tehát nem az, hogy tökéletesnek tűnjünk, hanem az, hogy következetesen és hitelesen képviseljük magunkat úgy, hogy az összhangban legyen a szakmai céljainkkal.
Túl sokat mutatunk?
Nem kell hírességnek lenni ahhoz, hogy valakiről régi posztokat, hozzászólásokat vagy képeket találjunk. Egy megosztott mém, egy politikai tartalmú komment vagy egy bulizós kép is árnyalhatja azt a képet, amit egy álláskereső szeretne mutatni magáról. A közösségi médiában gyakran nem is gondoljuk végig, hogy kik látják azt, amit mi csak a barátainknak szánunk. Ezért is érdemes időnként átfutni a nyilvános bejegyzéseinket, ellenőrizni a profiljaink láthatóságát, vagy végigmenni a saját nevünkre adott Google-találatokon. Ha olyasmit találunk, ami már nem tükrözi azt, akik ma vagyunk, érdemes törölni, vagy ha nem lehet, akkor legalább háttérbe szorítani friss, releváns, pozitív tartalmakkal. Próbáljunk meg a HR-esek fejével gondolkodni és ha olyan infót találunk magunkról, ami nem erősíti a szakmai imázsunkat, jobb, ha inkább eltávolítjuk őket, még akkor is, ha egy számunkra kedves emlék a nyaraláson készült bikinis fotó vagy a reggelig tartó tánc közben elkapott pillanat. A cél, hogy professzionálisan és hitelesen jelenjünk meg, és erősítsük meg bennük a bizalmat azzal kapcsolatban, hogy maximálisan alkalmasak vagyunk az adott munkakör betöltésére.
Így kezeljük a régi, negatív tartalmakat
Előfordul, hogy valakiről évekkel ezelőtt kikerült egy botrányos cikk, egy rosszindulatú fórumhozzászólás vagy egy kínos videó, ami még mindig megjelenik a keresési találatok között. Ezeket nem mindig lehet eltüntetni, de kezelni lehet őket, illetve a hatásukat is tudjuk csökkenteni. Először is fontos, hogy tudjunk ezekről a tartalmakról és ne érhessen minket meglepetésként, ha erre nyíltan rákérdeznek. Keressünk rá rendszeresen a saját nevünkre és állítsuk be a Google-értesítéseinket, hogy nyomon követhessük, mikor és hol jelennek meg rólunk új információk! Ha negatív tartalmat találunk, amit nem tudunk kitörölni, a következő lépés a pozitív tartalom építése. Ha egy toborzó egy régi, kínos bejegyzést talál rólunk, az csökkentheti a bizalmát irántunk, így a hiteles szakmai jelenlét – például egy gondosan felépített szakmai profil, szakmai blog vagy portfólió – segíthet ellensúlyozni ezeket a régi, kellemetlen tartalmakat, miközben erősíti a személyes márkánkat és azt is megmutatja, hogy elkötelezettek vagyunk a szakmánk iránt! A kulcs: tegyünk arról, hogy előnyös tartalmakat is lehessen rólunk találni! Egy HR-es nem feltétlenül zárja be az ablakot az első negatív találatnál, de ha nincs mellette pozitív, megbízhatóságot sugalló információ, akkor könnyen mást választ.
Legyünk jelen tudatosan az online térben is
Ahogyan az offline világban is figyelünk arra, hogyan viselkedünk, mit mondunk vagy hogyan öltözködünk, ugyanilyen tudatosságra van szükségünk az online térben is. A közösségi média, a szakmai platformok és még a kommentmezők is mind-mind olyan felületek, ahol nyomot hagyunk magunk után – és ezek a nyomok egy digitális portrévá állnak össze. Ha szeretnénk, hogy ez a portré hiteles és előnyös legyen, akkor érdemes tudatosan formálnunk azt. Ez nem jelenti azt, hogy minden posztnak állásinterjú-kompatibilisnek kell lennie, de jó, ha mindig átgondoljuk, hogy amit megosztunk, az összhangban van-e azzal a képpel, amit mutatni szeretnénk magunkról. A tudatos jelenlétbe beletartozik az is, hogy milyen tartalmakat fogyasztunk, milyen oldalakat követünk, milyen vitákba szállunk be, és hogyan kommunikálunk másokkal, hiszen mindezek nyoma látható lehet mások számára is. Az online tér tehát nem csak szórakozásra, hanem önazonos szakmai márkaépítésre is alkalmas, ha tudatosan élünk vele.
Böngésszünk az aktuális állásajánlatok között és iratkozzunk fel az állásértesítőre!
Készítette: Kövecses Evelin
