5 betanult kommunikációs szokás, amit jobb, ha elfelejtünk
Az évek alatt berögzült sémáink gyakran mozgatják a mindennapi cselekedeteinket, ami a kommunikációnkra is igaz. Hagyjuk el őket és kommunikáljunk hatékonyabban!
Önnek ajánljuk!
Prezentálnunk kell az ötleteinket a kollégáink és a főnökünk előtt, nyilvánosan fel kell szólalnunk valahol, vagy szeretnénk eredményesebben megosztani az ötleteinket a munkatársainkkal? Hatékonyan kommunikálni nem mindig egyszerű, főleg, ha már belénk rögzültek olyan sémák, amelyeket eleve meg sem kellett volna tanulnunk, elhagynunk őket pedig még nehezebb. Cikkünkben 5 olyan betanult kommunikációs hiba kijavítására hozunk tippeket, amelyek mindannyiunkat akadályoznak valamennyire a hétköznapokban.
Amíg nem tökéletes, nem érdemes elmondani
Gyerekkorunk óta arra tanítanak minket, hogy tökéletes választ adjunk a kérdésekre, a rossz válaszért fekete pont jár, kérdezni pedig kevesen mernek, hiszen az azt jelenti, hogy nem tanulták meg az anyagot. Felnőttként a munkahelyen gyakran bekapcsolhat ez a séma, és lehet, hogy a legjobb ötleteinket sem merjük elmondani másoknak, mert félünk attól, hogy nem elég jó vagy hibázunk. Ezzel a gondolkodással viszont egy hatalmas nyomást helyezünk saját magunkra, és a helyzet helyett önmagunkra koncentrálunk, ami rontani fogja a teljesítményünket. Önmarcangolás helyett elégedjünk meg kevesebbel és engedjük meg magunknak, hogy akkor is felszólaljunk, ha nem tökéletesek az ötleteink, csupán elég jók! Valószínűleg senki nem gondolja rólunk, hogy zsenik vagyunk és nem nekünk kell előállnunk a világot megváltó nagy ötlettel, így feszengeni sem érdemes rajta. Ha abbahagyjuk a tökéletesség hajszolását, nagyobb valószínűséggel fogunk nyugodtan, intuitív módon kommunikálni, ami sokkal közelebb visz a sikerhez.
Ha izgulunk, nem is készültünk fel eléggé
Az, ha egy nyilvános szereplés vagy felszólalás előtt izgulunk, egy teljesen normális emberi reakció, aminek semmi köze a kudarchoz. A stressz rövid távon javítja a teljesítményt és növeli az éberséget, tehát tulajdonképpen a szervezetünk segíteni szeretne nekünk abban, hogy jól sikerüljön a szereplés. Ha elfogadjuk, hogy igen, most éppen szorongunk, de ez teljesen rendben van, máris visszavettük az irányítást és könnyebben tehetünk azért, hogy megszabaduljunk ettől a kínzó érzéstől. Mindenkinél más válik be, de érdemes odafigyelnünk arra, hogy szándékosan lelassítsuk a légzésünket és a mozdulatainkat, készüljünk fel egy kezdő mondattal, ami után már könnyebben tudjuk folytatni a mondandónkat, a fizikai tünetek enyhítésére pedig mindig legyen nálunk egy pohár víz! Ne feledjük: attól, hogy izgulunk, még igenis felkészültek vagyunk és értékes a mondanivalónk!
Minél többet mondunk valamiről, annál jobb
A kevesebb néha több, és ez a kommunikációra is nagyon igaz. A túl sok információ nem mindig jó, sőt, meg is tudja ölni az üzenetünket. Egy hatalmas információmasszából sokkal nehezebb kibogarászni a lényeget, így érdemes optimalizálni, hogy pontosan mit szeretnénk elmondani a hallgatóságunknak, mit szeretnénk, hogy megértsenek az üzenetünkből. Ami nem fontos az üzenet megértéséhez, azt szimplán ne mondjuk el, és ne fárasszuk a munkatársainkat olyan részletekkel, amelyekhez biztosan nem értenek. Kár például belemennünk egy termék műszaki specifikációjába, ha biztosan nincsenek műszaki beállítottságú emberek a teremben. Ha egy bonyolultabb gondolatmenetet szeretnénk elmagyarázni, szemléltessük egyszerű példákkal!
Ha nem értünk egyet valamiben, a legjobb támadás az erős védekezés
Gyakori hiba, hogy ha valaki nem ért egyet velünk, azonnal bekapcsol a védekező mechanizmusunk, amiből azonnal kialakul egy konfliktushelyzet. Természetes, hogy néha megkérdőjelezik a véleményünket vagy az ötleteinket, de senkinek nem teszünk jót azzal, ha azonnal elkezdünk ujjal mutogatni másokra vagy megsértődünk. Ehelyett kezdjük inkább azzal, hogy megpróbáljuk megtalálni a közös hangot: kérdezzünk vissza, hogy minél jobban megértsük a másik álláspontját, kérjük meg őket, hogy tisztázzák a véleményüket! Gondoljunk arra, hogy sokkal jobb helyzetben vagyunk, amíg valaki megkérdőjelez minket, hiszen érdekli annyira a véleményünk, hogy foglalkozzon vele. Ennél sokkal rosszabb az, ha valaki semlegesen áll hozzánk és nem érdekli a mondandónk.
Kerüljük el a hibákat mindenáron
A karrierünk nem fog véget érni, ha hibázunk és senki sem áll a hátunk mögött arra várva, hogy mikor bukunk el. Hibázni emberi dolog és szükséges is a fejlődéshez, hiszen így fogjuk tudni, hogy mi az, ami biztosan nem működik, és így kerülhetünk közelebb a megoldáshoz. Ha hibáztunk, ismerjük el, majd lépjünk tovább!
Még keressük a megfelelő állást? Nézelődjünk az aktuális álláslehetőségek között!
Készítette: Kövecses Evelin
