Jóslatokba bocsátkozni felesleges, azt azonban biztosan tudjuk, hogy az elmúlt években gyökeresen átalakult a munkaerőpiac: a kereslet-kínálat arányai eltolódtak, az álláskeresés, és így a toborzás is a digitális térbe költözött, korábban nem létező munkakörök születnek, adat alapú döntések valamint online marketing stratégiák optimalizálják a hatékonyságot. Mindez a kezdete mindannak, ami feltartóztathatatlanul elkezdődött, felülírva a szakma korábbi szabályait is. Hogy merre tartunk, és mire számíthatunk a nem is olyan messzi jövőben, arról Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment vezetője osztotta meg a gondolatait.
A történelem ismétli önmagát
A Világgazdasági fórum legfrissebb adatai szerint a digitalizáció nyomán 2022-ig nagyjából 75 millió munkahely fog megszűnni világszerte, azonban az éremnek van egy másik oldala is, ugyanis a technológiai fejlődés akár 130 millió új munkahelyet is teremthet. A várható változások első hallásra megdöbbentőnek tűnhetnek, valójában azonban nem az automatizáció az első, a munkaerőpiacot felforgató jelenség! „Elcsépelten hangzik, mégis igaz: a történelem ismétli önmagát. Amit most tapasztalunk, ahhoz hasonlót láthattunk az elmúlt kétszáz évben legalább három alkalommal. Az ipari forradalmak mindegyike olyan technikai vívmányokat hozott, amelyek fundamentálisan átalakították az akkori piacot, sok ezer ember munkaköre szűnt meg vagy alakult át” – osztja meg Imre a megkérdőjelezhetetlen tényeket.
És hozzáteszi: „A harmadik ipari forradalom munkaerőpiaci hatásait most érezzük igazán, gondoljunk csak a tömegkommunikációra és az internetre, ami alapjaiban írta át a szabályokat és pozíciókat. Számos olyan feladatkör vált fontossá az elmúlt néhány évben, amelyekre korábban egyáltalán nem volt szükség, és a folyamat most gyorsul fel igazán.”
Reagálni kötelező
Ahogy a múlt ipari forradalmait nagyfokú komplexitás jellemezte, úgy igaz ez a napjainkban lényeges dimenziókra is. „A változások két fő pilléren nyugszanak. A piaci jellemzőket és a toborzás mikéntjét egyrészt a gazdaságban tapasztalható optimizmus, másrészt pedig a jelöltek elérésének új módjai determinálják. A gazdasági hatás az állások egyre növekvő számában érhető tetten, a nyitott pozíciók aránya ugyanis megduplázódott a négy évvel ezelőtti állapothoz képest. Ha ehhez a vonzó adathoz hozzárendeljük a keresletet is, láthatjuk, hogy az olló egyre nyílik, vagyis megtörtént, ami korábban még nem: jelölt-vezérelt piac alakult ki. Ez a tendencia egészen újszerű gyakorlatokra ösztönzi a vállalatokat, például így nyert teret a bértranszparencia a kiskereskedelmi szektorban, vagy válik egyre hangsúlyosabbá a munkáltatói márkaépítés és a munkavállalói élmény fogalma. Mindez nem hagyta érintetlenül a toborzást sem, szakzsargonnal élve kapuőrből lepkefogó üzemmódba kapcsolt át a szakma” – mutat rá egy fontos pontra a vezető.
A történetnek persze itt még közel sincs vége, hiszen a digitalizáció térnyerése is újabb aspektusokat emel be a képbe: „Napjaninkban tízből hét magyar felnőtt okostelefont használ, az online jelenlét szinte állandó, az álláskeresők pedig ugyanazok a felhasználók, akik az interneten keresztül vásárolnak kenyérpirítót vagy rendelnek pizzát. Ugyanúgy kell rájuk tekintenünk az online toborzás során, mintha mi is egy e-kereskedelmi szereplő lennénk, vagyis azok az innovációk, amelyek a munkaerőpiacon segítik a kereslet és kínálat találkozását, nagyon hasonlóak, mint egy webshop működésénél. Hogy csak egy példát említsünk, a machine learning technikát alkalmazó predikciós modellek jól szemléltetik ezt: a több millió tranzakció (azaz álláspályázat) ún. mintákat alkot az online térben, amelyeket felhasználva kikövetkeztethető, hogy milyen tartalom lehet releváns az adott felhasználónak (azaz álláskeresőnek), anélkül, hogy ő maga tudná, hogy az érdekes lehet számára. Ezek a tartalmak meglepően jól működnek – és egyben arra is rámutat ez a hatékony eszköz, hogy az online tér dinamikus változásaira való gyors reakció a siker kulcsa a toborzás terén” – vallja a szakember.
Ahol adat és ember találkozik
Az online toborzásban tehát mindennek az adat az alapja, vagy pontosabban fogalmazva a rendszerezett és céllal felhasznált adat. „A túl sok adat a keresleti és a kínálati oldalnak is zavaró lehet, éppen ezért kapnak egyre nagyobb fókuszt az automatizálási lehetőségek, vagyis a digitalizáció több szempontból is mélyen érinti a recruitmentet."
Tüzes Imre
a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment vezetője
Ami a gyakorlatot illeti: már teszteljük azt a jelöltajánló névre keresztelt, mesterséges intelligenciát és matchmaking technológiát használó algoritmust, amely mindkét fél dolgát leegyszerűsíti. Az algoritmus képes megérteni az emberi leírt gondolatokat, vagyis szemantikailag dekódolni az álláshirdetést, majd pedig a mögé kapcsolt skillszótárak segítségével egy részletes jelöltprofilt alkotni, rengeteg időt és energiát spórolva ezzel a toborzónak.
"A rendszer ezt követően leválogatja és sorrendbe is állítja a releváns pályázókat, a munkaerőpiaci aktivitásukat is tekintetbe véve, amivel el is értünk ember és robot gyümölcsöző együttműködéséhez” – avat be egy újításba Imre.
A vezető meggyőződése szerint a kooperáció erősödése várható a jövőben, számtalan iparágban, így a toborzásban is, de a szakemberekre továbbra is szükség lesz! „Nem hiszem, hogy a teljes recruitment folyamat automatizálható lenne, mindig lesz egy olyan része, amelyben a humán faktor dominál, hiszen a végső döntések meghozatala túlmutat a jelenleg ismert és prognosztizálható automatizmusok szofisztikáltságán. Amennyiben viszont képesek vagyunk maximálisan kiaknázni a technológiában rejlő lehetőségeket, nagy mértékben megkönnyíthetjük a toborzási munkát, és jobban összpontosíthatunk a legfontosabb, végső döntésekre.”
Készítette: Istók Nikoletta
