Hogyan lesznek a vállalat által meghatározott célokból közös célok? Miért fontos a transzparencia? Szemléletes példát hoztunk.

Christiano Ronaldo nemrég szerződött át a Real Madridtól a Juventusba. Az ügylet egyik szponzora a Fiat autógyár, ahol a hír hallatán a dolgozók sztrájkot hirdettek, mivel igazságtalannak tartják a csillagászati támogatási összegeket, a saját megfogalmazásuk szerint, alacsony bérükkel szemben. Hasonló helyzet – kicsiben – naponta előfordul a hazai cégeknél is, a kérdés, hogy hogyan előzhető meg ez az indulatoktól felfűtött állapot.  

Hogyan építed a márkád?

A kiindulási pont roppant egyszerű: minden vállalat, amely jelen van a piacon, valamilyen marketing és kommunikációs tevékenységet folytat. Ennek lényeges eleme a márkaépítés, vagyis a láthatóság és megkülönböztethetőség kialakítása illetve fenntartása. „Márkát építünk, mint cég, márkát építünk a termékünknek, a szolgáltatásunknak, az értékrendünknek, amit képviselünk, és amivel a vásárlóink azonosulni tudnak. Ha mindezt a vállalat dolgozói is látják és értik, akkor abba ők is bele tudnak állni, sőt, mint márkanagykövetek rendkívül sokat hozzá is tudnak tenni” – osztja meg Mezriczky László, az Ispiro Consulting Kft. ügyvezetője.

A probléma ott kezdődik, ha megszakad ez a kapcsolat, és a dolgozók nem látják, illetve még inkább nem értik, hogy mi történik a vállalat vezetésében, hogyan épül a márka, milyen tevékenységek folynak, milyen célt szolgálnak.

Ez nagyon sokszor előfordul, kis- és nagyvállalatoknál egyaránt, pusztán azért, mert a felelős vezetők nem érzik annak a fontosságát, hogy eladják akcióikat befelé is, azaz megmagyarázzák az összefüggéseket. Ha a big picture a munkatársak előtt rejtve marad, és esetleg a munkavállalók is csak kívülről értesülnek egy adott termék külső kommunikációjáról, vagy épp a márkaépítés egyéb formáiról, kirekesztettnek fogják érezni magukat. Ilyenkor jellemzően eltávolodik vezető és beosztott, a termelés és a márkaépítés, ami a dolgozók szemében egyfajta öncélúságként jelenik majd meg. Ez pedig tökéletes táptalaja lesz a találgatásoknak, a rossz hangulatnak és az ellenállásnak is” – hívja fel a figyelmet a szakember. 

A középvezetők szerepe

Ami a Fiat autógyár és Ronaldo esetében történt, tipikus példája annak, amit célszerű elkerülni. „A középvezetőkön rengeteg múlik, mivel ők nagyon sokat tudnak tenni azért, hogy az operatív működés és a marketingstratégiai kommunikáció ne szakadjon szét. Ennek fontos feltételei az ő piacértésük és kommunikációs képességeik. A beosztottak és felsővezetők között elhelyezkedők ugyanis már rálátnak a stratégiai döntésekre, és tudják azokat tolmácsolni az operatív szintekre: minek mi az oka, milyen célt szolgál, és az érintettek hol jelennek meg ebben a folyamatban. Ők azok, akik az első bizonytalanságot tükröző hangoknál azonnal reagálhatnak, választ adva a kérdésekre, vagy továbbítva azokat a megfelelő vezetői szintekre, majd a magyarázatot eljuttathatják a termelési területre” – fejti ki a vállalati kommunikációs szakértő.

Mezriczky László

ügyvezető - Inspiro Consulting

A fenti módon nyugalmi, információs állapotban lehet tartani a szervezetet, megelőzve a szóbeszédet, a pletykát, a negatív érzéseket, és hosszabb távon akár a fluktuációt is. Ha a dolgozók minden őket érdeklő felvetésre válaszokat kapnak a saját nyelvükön, a beosztási szintjüknek megfelelően, akkor a feladataikra, a teljesítményükre tudnak koncentrálni, sőt akár még további motivációt is nyerhetnek a közös cél által, ami ösztönzi őket a mindennapi együttműködésre. Az eredeti példához visszatérve ez azt jelentené, hogy a bejelentés pillanatában tájékoztatni kellett volna a szakszervezeteket a lépésről, annak hatásairól, előnyeiről, vagyis arról, hogy a sport értékein, és rangos futballeseményeken keresztül százmilliókhoz juthat el a Fiat márka, logóját világszinten megismerik, és Christiano Ronaldo márkanagykövetként képviseli majd a céget. Lehetséges, hogy mindez megtörtént, valahol azonban hiba csúszhatott a rendszerbe, ezért nem a szerethető hőst látták a dolgozók a neves futballistában, hanem sokkal inkább érezték azt, hogy csupán folyik ki a pénz a piacra, akár az ő fizetésük kárára is.

Az ördög Pradát visel és nem alszik

A szponzorációs kérdéseknél kisebb volumenű anyagiak is nagy port kavarhatnak, ezért ezeket is ajánlott a helyükön kezelni. „A vállalati autókhoz való viszonyulás igazi klasszikus a témában. Ez is a reputáció, a megjelenés részre, vagyis ha a termékekkel bizonyos minőséget képviselünk, azt meg kell tennünk a cég és a vezetők kiállásával is. Bár az autó, mint juttatás, sokat változott az évek során, de tény, hogy a felsővezetők többnyire prémium kategóriás autókkal járnak, amit a dolgozók látnak, és bizony megesik, hogy nem szívesen fogadják el, miért is van erre szükség” – mutat rá egy jellemző helyzetre interjúalanyunk.

Természetesen az ilyen, és ehhez hasonló elemeket – vagyis hogy miért jár valamilyen extra juttatás a vezetőknek – nem feltétlenül kell megmagyarázni a beosztottaknak, azonban mindenképp tartózkodni kell attól, hogy ezek bárki számára túlzóvá, irritálóvá váljanak. „A legjobb, amit tehetünk, ha kontextusba helyezzük a cég mindennemű megjelenését, márkareprezentációját, összekapcsolva a vállalat versenyhelyzetével, piaci pozíciójával, jövőképével, napi kihívásaival. Szánjunk erre időt és energiát, mert így nemcsak a problémákat előzhetjük meg, de az értékekkel való azonosulást is nagyban segíthetjük. Az a vezető, aki megérti ennek szükségesség, számíthat arra, hogy munkavállalói is elfogadóak, kooperatívak lesznek” – összegzi a szakember.

Ne felejtsd el megosztani a cikket!

X

Töltse le a
HR Körkép 2022 kiadványunkat!

Adja meg az adatait a letöltéshez

Érdekel

Profession
Backstage podcast

A munkaerőpiac színfalai mögött

Meghallgatom!
X