2014: ez volt az állásinterjúk legkellemetlenebb kérdése

A standard állásinterjú kérdések zöme a '90-es években került be a köztudatba és van, ami azóta is tartja magát, függetlenül attól, hogy már elavult, vagy egyszerűen sehová sem vezet.

Az interjúalany ugyanakkor nem válogathatja meg a kapott kérdéseket, így jobb, ha felkészül arra a kellemetlen kérdéssorozatra, melynek mindegyik eleme a "Meséljen egy olyan esetről, amikor..." tagmondattal kezdődik.

Ez a fajta interjúztatási technika a "Viselkedési interjúztatás", melynek annak idején rengeteg rajongója volt a HR szakmában. Később belátták, hogy sok szempontból nem hatékony, de számos helyen ma is előszeretettel használják, és ha állásinterjúra megyünk, nagy eséllyel szembesülni fogunk vele.

A Forbes magazin szakértőjének tanácsaiból merítve az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy milyen hátrányai vannak a viselkedési interjúztatásnak, majd egy példán keresztül bemutatjuk, hogyan válaszolhatjuk meg sikeresen ezeket a néha értelmetlen kérdéseket.

A viselkedési interjúk általában az alábbi kérdéseket, vagy ezek valamilyen változatát tartalmazzák:

"Meséljen egy, a szakmai pályafutása alatt történt olyan esetről, amikor...

- tanult a saját hibájából!
- egy nehéz ügyféllel/munkatárssal/főnökkel/kellett együtt dolgoznia!
- csapatmunkát kellett végeznie!
- hirtelen felmerült problémát kellett megoldania!
- ki kellett lépnie a saját komfortzónájából!

A Forbes szakértője szerint a fenti kérdésekkel, annak ellenére, hogy széles körben elterjedtek, alapvetően három probléma van:

Támadó és alattomos

Először is sok más tradicionális interjúkérdéshez hasonlóan a jelöltet védekező pozícióba kényszerítik, vagyis a kérdéseket hallva a pályázónak rögtön olyan érzése támad, hogy könyörögnie kell az állásért. Ez alapvetően ellentétes a valós élethelyzetekkel, hiszen ha az élet bármely más területén problémánk van, és valaki munkájára és segítségére van szükségünk, akkor azt nyíltan ki is mondjuk.

A szerző ezt a duguláselhárító megkereséséhez hasonlította, akit a családfő azért hív fel, hogy az illető házhoz jöjjön és kivegye a gyerekjátékot, ami eldugította a lefolyót. Ilyen esetben bizonyára nem az alábbi kérdéssel indítja a beszélgetést: "Mesélne egy olyan esetről, amikor gyerekjátékot vett ki sikeresen egy eldugult lefolyóból?" Ha mégis, akkor erre valószínűleg ezt a választ kapja majd: "Szeretné, hogy átmenjek megjavítani, vagy nem? X ezer forint a kiszállási díj."

A Forbes szakértője szerint a fenti példából is látszik, hogy a viselkedési kérdések sértőek lehetnek az interjúalanyra nézve, hiszen ahelyett, hogy a vállalat nyíltan beszélne a "problémájáról" vagy a kihívásról, teljesen elhallgatja annak létezését. A helyes az lenne, ha az interjúztató elmondaná: "Úgy gondoljuk, hogy a közösségi média stratégiánk fejlesztésre szorul. Milyen ötletei vannak, melyekkel sikeresebbé tehetnénk?"

Az őszinte és előremutató párbeszéd helyett a jelöltet általános, a szövegkörnyezetből kiragadott kérdésekkel bombázzák, melyek kivétel nélkül egy megfoghatatlan múltbéli szituációra vonatkoznak, melyben a jelölt "kitett magáért". A nem jól körvonalazott kérdés semmilyen támpontot nem ad a pályázónak ahhoz, hogy a munkaadó által meghirdetett állásra való alkalmasságát bizonyítsa, de nagy valószínűséggel a felvételiztető sem tudja belőle leszűrni a megfelelő információt.

Nem értékelhető a válasz

A viselkedési kérdésekre adott frappáns válasz általában annak tudható be, hogy a jelölt készült rá és jól átgondolt történetek voltak a tarsolyában. Ha valaki erre nem számított, nem fogja tudni hirtelen jól megválaszolni a kérdéseket. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy nem az illető lenne a lehető legjobb választás az állás betöltésére. A viselkedési interjúkérdésekre adott válaszok tehát nem feltétlenül segítik a felvételiztetőt a döntésben.

Élettelen, mesterséges kérdések

A harmadik probléma, ami a viselkedési interjúkkal kapcsolatban felmerül, hogy minden előre megírt kérdéshez hasonlóan kiöli a spontaneitást és az életet az interjúfolyamatból. A felvételinek ideális esetben nem vallatáshoz vagy szóbeli vizsgához, hanem szabad beszélgetéshez kellene hasonlítania, ahol a téma a felvételiztető és a jelölt igényei szerint alakul.

A Forbes szakértője szerint a kellemetlen kérdés sikeres megválaszolásához a "sárkányölés meséjének" technikáját kell alkalmaznunk! Ez a módszer egy jól átgondolt, frappáns történet, mely tartalmazza a kihívást, a megoldást és a győzedelmes befejezést.

Íme egy példa arra, hogyan válaszoljuk meg a fenti módszernek megfelelően a "Meséljen egy esetről, amikor sikeres csapatjátékos volt!"

"X vállalatnál dolgozva a supervisor kollégám épp szülési szabadágon volt, amikor hirtelen egy komoly számítógépes rendszerhiba ütötte fel a fejét. Nem láttuk a rendszerben a vásárlók által már leadott online rendeléseket és nem tudtunk új rendeléseket se fogadni a weblapon. A fogyasztók érthető okokból igen csalódottak voltak. Ekkor az ügyfélszolgálati csapatból hárman összefogtunk és elkezdtük manuálisan egyesével felvinni a rendeléseket egy Excel táblázatba és telefonon leegyeztetni minden egyes tételt a kézbesítő szolgálattal. Eközben az IT-kollégák a technikai probléma megoldásán dolgoztak, amely egy egész héten át tartott. Ez idő alatt a rendelések 75 százalékát sikerült kiszállíttatnunk a kézi adatbevitel segítségével, és a két legjelentősebb fogyasztónk bizalmát is sikerült megőriznünk."

Címkék: állásinterjú, kérdés, munkakeresés, álláskeresés

Szemlézte: Fogas Krisztina