A kollégák közérzete talán soha nem volt ennyire fontos, mint az elmúlt hónapokban, és a jelenlegi, ismét változásokkal teli időszakban.
A szigorú korlátozásoknak ugyan már vége, az azonban világosan látszik, hogy a régi kerékvágásba már aligha fogunk visszatérni. A folyamatos változások, az ismeretlen fordulatok az egyének és a csapatok mentális, illetve fizikai hogylétére is rányomják a bélyegüket, amit felelős munkaadóként nem hagyhattunk, és nem hagyhatunk most sem szó nélkül. A wellbeing fókuszba kerülő kérdéseiben Speiser Tamara, a Profession.hu HR projektekért felelős specialistája segít eligazodni.
A nélkülözhetetlen figyelem
A munkavállalói jóllét témája idén tavasszal új jelentésekkel telt meg: a hagyományos értelemben vett csapatépítések és a mindennapokat színesítő munkahelyi kezdeményezések helyét a virtuális megoldások vették át, segítve a dolgozókat pszichés és testi egészségük megőrzésében, valamint a csapatkohézió fenntartásában.
Speiser Tamara
a Profession.hu HR projektekért felelős specialistája
Gyors reagálásra volt szükség, és az online keretek között szervezett programokat a munkavállalói szükségletekhez igazodva, a kollégákat aktívan bevonva kellett kivitelezni. Most, amikor már néhány hete újra mindenki kimozdulhat a négy fal közül, ráadásul az időjárás is a házon kívüli időtöltésnek kedvez, érthetően megcsappant az érdeklődés a virtuális lehetőségek iránt, ugyanakkor munkaadóként ajánlott továbbra is szem előtt tartani, hogy biztosan lesznek olyan kollégák, akik számára még nem komfortos a biztonságos otthon elhagyása, és akik ezután is számítanak a munkáltatói támogatásra.
A szakember tapasztalatai szerint a változások közepette nagyon értékesek a fix pontok: „Mi egy órarendet követve igyekeztünk segíteni kollégáinknak a mindennapi testmozgásban, a kikapcsolódásban, gondoskodva a közösségi élményről is. Ennek megfelelően a hetet egy online zumba nyitotta, ezt követte kedd reggel a jóga, ami a mai napig népszerű, míg a délutáni, autogén tréning alapú relaxációra csupán a kezdeti, igazán stresszes időszakban volt szükségük a munkatársaknak. A szerdai funkcionális erősítés és a csütörtöki gerinctréning jelenleg is fut, ahogy péntekenként a szervezetpszichológusunk is elérhető, ha bárki beszélgetne egy órát. Az angol nyelvtanfolyamunkon júliustól nyári szünetet tartunk, de addig írásban és szóban is gyakorolhatnak a kollégák online, és szeptemberre tervezzük ennek folytatását is.”
A csapathoz tartozás érzése is sokat adhat a munkavállalóknak, és nemcsak akkor, amikor mindenki otthonról dolgozik, hanem akkor is, amikor a dolgozók egy része már visszatér az irodába, és a hetente, kéthetente történő váltások miatt akár hónapokig nem látják egymást azok, akik korábban egymás közelében ültek. „Egy kollégánk kezdeményezésére indult útjára néhány hete a forródrót nevű játékunk, ami úgy működik, mint a gyerekkorunkból ismert körbesúgós játék, azzal a különbséggel, hogy itt telefonon adjuk át egymásnak az üzenetet. A cél, hogy olyan munkatársakkal vegyük fel ily módon a kapcsolatot, akikkel rég beszéltünk, és a visszajelzések alapján nagyon jó hangulatú telefonhívások kerekednek ki ebből a játékos apropóból” – avat be interjúalanyunk.
A változó igények szerint
A csapatkohéziót támogató programokat, játékokat ezután is érdemes lesz tehát szervezni, minden más témában pedig ajánlott monitorozni, mire is van szükségük, idejük, kedvük a munkavállalóknak.
Ne feledjük, hogy a wellbeing programok a dolgozókért vannak, és akkor érnek célt, ha mindig az igényeikre reagálnak. Ha egy-egy virtuális eseményen lecsökken a résztvevőszám, semmiképp se kérjük számon a kollégákat, hogy miért maradtak távol, inkább pozitívan kommunikálva érdeklődjünk arról, a jövőben szeretnék-e még ezt a programot, esetleg egy másik időpont alkalmasabb lenne-e számukra, vagy másra lenne inkább szükségük. Legyünk türelmesek, és soha ne egyetlen tapasztalat alapján szüntessünk meg egy edzést vagy online összejövetelt.
A munkavállalói szükségletek nyomon követése mellett a rugalmasság is elengedhetetlen ahhoz, hogy munkaadóként valóban tenni tudjunk a munkavállalók jó közérzetéért. „Épp egy átmeneti időszakban vagyunk, és azt már sejtjük, hogy egy új rendszer van kialakulóban, ugyanakkor nem tudjuk megjósolni, mi lesz egy-két-három hónap múlva. Ennek megfelelően konkrét programtervünk sincs, inkább a változásokkal összhangban lévő ötleteket gyűjtünk” – avat be a szakember.
A vezetőkre is ajánlott kiemelten odafigyelni, mert ahogy az otthoni munkavégzésre való átállás kihívást, ismeretlen terepet jelentett sokaknak, úgy a munkavállalói csapatok megosztása, a váltások az irodai jelenlét és a home office között szintén tartogathatnak nehézségeket. „A járványhelyzet alatt online vezetői tréningen készítettük fel a teljes vezetői csapatot arra, hogy hogyan lehet jól vezetni, motiválni, feladatokat kiosztani a távolból – ezek az ismeretek valószínűleg a jövőben is hasznosak lesznek” – véli interjúalanyunk.
Ki mint vet
A mögöttünk álló két hónap egyértelműen pozitív hozadéka, hogy egyre több munkáltató ismeri fel, hogy a munkavállalók hogyléte és motivációja, illetve teljesítménye szorosan összefügg, így sokaknál vált komoly üggyé a téma. „A kollégákra fordított idő és energia sokszorosan megtérül, sőt, akár az elköteleződést is új szintre emelheti. A wellbeing programunk indulása után volt lehetőségünk elégedettségi felmérést végezni a munkatársak körében, amely során arról kérdeztük őket, hogy mennyire tartják megfelelőnek a járványhelyzettel kapcsolatos intézkedéseket, az infrastruktúrát. Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk, amelyekből kiderült, hogy az érintettek nagyon hálásak azért, hogy munkaadóként foglalkozunk azzal, hogy hogy vannak, és mire van szükségük” – vázolja Tamara.
Nem kérdés tehát, hogy az odafigyelést akkor sem ajánlott megspórolni, ha a vállalat anyagi lehetőségei aktuálisan korlátozottak, a szakember szerint ugyanis nagyon sok kezdeményezés egyáltalán nem jár költséggel. „Ha van a cégnek egy olyan online platformja, amit eddig is információmegosztásra használt, érdemes azt a kölcsönös tapasztalatcsere és tudásmegosztás színterévé tenni. Legyen szó a napi rutin kialakításáról és fenntartásáról, a változások kezeléséről, az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos tudnivalókról, vagy az online meetingek illemszabályairól – a munkavállalók számára minden útmutatás és tanács nagyon hasznos lehet. Jó, ha minden témának van egy felelőse, akihez a kollégák bátran fordulhatnak, az élénkülő kommunikáció ugyanis a csapat összetartását is pozitívan befolyásolja.”
Hasonlóan ingyen van az is, ha beszélgetést kezdeményezünk a munkatársakkal, hogy megtudjuk, hogyan tudnak megküzdeni a változásokkal, mennyire ellenállóak, és rugalmasak, illetve mi okoz nekik nehézséget. „A cél, hogy egy csapat tagjának érezhessék magukat, és tudják, nincsenek egyedül” – összegezi Tamara.
Készítette: Istók Nikoletta
