Minél nagyobb vállalatnál dolgozunk, annál több logisztikát okoz a szabadságok kiosztása és összehangolása. Különösen igaz ez akkor is, ha a kisgyermekes kollégák szeretnének pihenőre menni. A Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda munkajogászaival készített háromrészes cikksorozatunk első részében összegyűjtöttük, milyen fontos szabályokra kell odafigyelnünk idén a szabadságokkal kapcsolatban. 

Hosszú oldalak szólnak a hazai jogban arról, ki, mikor, mennyi időre mehet szabadságra, ez fokozottan érzékelhető, ha várandós, kisgyermekes munkavállalók az érintettek. A Profession.hu reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a munkavállalók 18 százaléka szerint a nemzetközi szabályoknál szigorúbban védik a várandósokat a hazai szabályok, azonban csak 24 százalékuk mondta azt, hogy munkáltatók be is tartják a várandós és kisgyermekes anyákra vonatkozó előírásokat. Cikksorozatunkban a Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda munkajogászaival most ezeket a szabályokat járjuk körbe – először kifejezetten a szabadságokra, azok kiadhatóságára koncentrálva.

Hogyan változott 2024-ben a szülők, gondviselők szabadságolásának lehetősége?

2024. január 1-től több helyen módosult az Munka törvényköve, azonban alapvetően nem változtatott a szabadságra vonatkozó szabályokon egy kisebb módosításon kívül.

„A jelen témában releváns az Mt. 122. § (4a) bekezdésével történő kiegészülése, amely szerint a munkáltató a munkavállaló tizenhat évesnél fiatalabb gyermekei után járó pótszabadságot, valamint a tizenhat évesnél fiatalabb fogyatékos gyermekére tekintettel járó pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A fenti jogszabályváltozás a munkavállalóknak kedvez, hiszen főszabály szerint a munkáltató hatáskörébe tartozik a szabadság kiadása a munkavállaló előzetes meghallgatását követően.”

Milyen szabadságtípusokat vehetnek igénybe a kisgyermekesek, gondviselők?

A rendes szabadság, a betegszabadság mellett számos más olyan lehetőséget is igénybe vehetnek a kisgyermekes szülők, örökbefogadók (vagy a gyermek gyámja), valamint a gyermek és a hozzátartozók gondozói, amelyekre az élethelyzetük miatt jogosultak:

1. Tizenhat évesnél fiatalabb gyermekek után járó pótszabadság

A fentiekben már említett jogszabály szerint a munkavállaló részére 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő; két gyermeke után négy; kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. Abban az esetben, amennyiben a munkavállaló tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke fogyatékos, akkor gyermekenként két munkanappal nő a fentiekben meghatározott pótszabadságok mértéke. A pótszabadság számításánál a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

2. Apasági szabadság

Az apa, amennyiben gyermeke születik, a gyermek születését követő, vagy a gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, de legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra akkor is jogosult a munkavállaló, ha a gyermeke halva születik vagy meghal. A munkavállalót az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díj, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százaléka illeti meg.

3. Szülői szabadság

A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének azonban az a feltétele, hogy a munkaviszony legalább egy éve fennálljon. A törvény alapvetően úgy rendelkezik a szabadságról, hogy amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, akkor a szabadság arányos része jár, azonban ez értelemszerűen nem alkalmazható apasági és szülői szabadság esetén. A szülői szabadság idejére a munkavállalót a távolléti díj 10%-a illeti meg, amelyet csökkenteni kell az egyéb jogcímen kapott társadalombiztosítási kifizetésekkel.

4. Szülési szabadság

Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. Ezen két hét kivétele megtörténhet a szülést megelőzően is. A szülési szabadságot eltérő megállapodás hiányában pedig a munkáltató köteles úgy kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Ezek alapján az az eset is előfordulhat, hogy a munkavállaló a szülést követően rögtön visszamegy dolgozni.

„Fontos megemlíteni, hogy a 24 hetet egybefüggően kell kivenni, így amennyiben azt az anya megszakítja, a fel nem használt idő elveszik. Szükséges megjegyezni azt is, hogy az Mt. szerint a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának időtartama munkában töltött időnek minősül, amely alapján minden naptári évben szabadság jár.”

A szülési szabadság annak a munkavállalónak is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza. A szülési szabadság azon fennmaradó és igénybe nem vett részét, amely a gyermek koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben való gondozása miatt nem került igénybevételre, a szülést követő egy év elteltéig a gyermek intézetből történő elbocsátása után is igénybe lehet venni.

A szülési szabadság idejére a munkavállalót távolléti díj illet meg. A 24 hetes szülési szabadság hasonló egy hagyományos szabadsághoz, azonban a Kincstár teljesíti a kifizetést, nem a munkáltató. A munkavállalónak csak az SZJA vonódik le a bruttó béréből, tehát a Kincstár magasabb összeget fizet, mint a korábbi munkabér. A 24 hét elteltét követően beindul a GYES/GYED folyósítása.

5. Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermekgondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított 3 évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult.

A munkavállalónak a gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt. A fizetés nélküli szabadság idején nem jár munkabér, sem távolléti díj.

6. Hozzátartozó tartós, személyes ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

A munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság jár.

Milyen szabályokat kell betartaniuk a munkavállalóknak és a munkáltatóknak a szabadságok igénylésénél, jóváhagyásánál? 

A szabadságot főszabály szerint – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. E tekintetben – szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

„Ahogyan a 2024. január 1. napi változásnál jelzésre került, a fiatal gyermekkel rendelkező munkavállalónak járó pótszabadságot, valamint a szülői szabadságot a fentiektől eltérően a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelentenie.

A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Értelemszerűen kivételt képez az apasági és a szülői szabadság. Kivételszabály, ha a munkaviszony október 1-én vagy azt követően kezdődött, ezesetben a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot. A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a fentiek szerint kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.”

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a szabadság kiadását elhalaszthatja – kivéve az apasági szabadságot, valamint a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja – kivéve az apasági szabadságot és a szülői szabadságot. A munkáltatónak ezen intézkedését írásban köteles indokolni és a halasztás javasolt időpontját közölni kell egyidejűleg a munkavállalóval.

A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani, ez alól szintén kivétel az apasági és a szülői szabadság.

A gyermek gondozása céljából kiadott fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ugyanígy a munkavállaló kérésére kell kiadni az örökbefogadott gyermek gondozása céljából kivett fizetési nélküli szabadságot. A munkavállaló köteles a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban bejelenteni. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

                                                                                                               *****

A Profession.hu és az UNICEF szakmai partnerségének köszönhetően Az emberi oldal kampányban idén a kisgyermekesek, valamint az őket foglalkoztató vállalatok kerülnek középpontba. Ha szeretnénk még többet megtudni a munkavállalók, illetve a munkaadók tapasztalatairól, véleményéről, valamint a szülési szabadság előtt, közben és után jelentkező kihívásokról és megoldásokról, látogassunk el Az emberi oldal weboldalra.

                                                                                                               *****

A cikkben leírtak nem minősülnek hivatalos szakmai, jogi tanácsnak. Ha konkrét ügyben van szükségünk segítségre, forduljunk megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberhez.

Készítette: Varsányi Zsófi, valamint a Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda munkajogászai