Hétköznapi hősök: Sosem szabad hátradőlni!

Egy új cikksorozatot indítunk, melynek középpontjában a hétköznapi hősök állnak. Azok az emberek, akik nem biztos, hogy a fizetésük, a névjegykártyájukon lévő titulus vagy éppen cégnév miatt válhatnak példaképünkké. Sokkal inkább azért, amilyen utat bejárnak a szakmai fejlődésük érdekében.

Első interjúalanyunk Kovács Sára (32), aki egy vidéki városból költözött a fővárosba 6 éve, immár negyedik éve egy multinacionális cégnél öt regionális leányvállalat csapatépítő- és tréningprogramjait fogja össze egyedül, és mellette próbál időt szakítani minden másra, ami előre viheti a karrierjét. Egészséges életmód, sport, új szakmák, ismeretek elsajátítása, nyelvtudás szinten tartása. Realista, nem vágyik háromgyerekes nagycsaládra, mert akkor úgy érezné, sérülne az egyensúly. Az igazságtalanság hozza ki leginkább a sodrából, de megtanulta kezelni a stresszt, mottója: "Mély levegő, széles mosoly és előre!" Ismerjük meg az ő történetét!

Profession.hu: Rögtön az elején: Ön karrieristának tartja magát?

Kovács Sára: Nem, egyáltalán nem, mert én úgy értelmezem ezt a jelzőt, hogy a munkán kívül más nem fontos. Multinál dolgozom, bőven van körülöttem olyan példa, amivel nem tudok azonosulni. Nem azért mondom, én sem lógatom a lábam munkaidőben, sőt, de időt szakítok például a főzésre, a barátaimra, a sportra, a tanulásra, magamra.

Superman ikonikus mozdulata (a kép illusztráció)

Profession.hu: Már tudja, hogy miben igazán jó, mire érdemes építkezni a szakmai fejlődés vagy akár a pályamódosítás érdekében?

Kovács Sára: Többet tudok önmagamról, mint mondjuk pályakezdőként. És fontosnak is tartom, hogy tisztában legyek azzal, miben vagyok jó, mik az erősségeim: például a rendszerek átlátása, a többfelé figyelés, az előre tervezés, a pontosság, mások idejének a tiszteletben tartása, a tökéletességre törekvő háttérmunka megvalósítása. A habitusom is ilyen: egy empatikus, gondos "háziasszony" típus vagyok, akinek fontos mások támogatása és a csapatszellemben való szorgoskodás. A szervezés, a rendezvények tartoznak az erősségeimhez, míg például a salesnem érdekel, a marketinghez nem értek. Azokat nem is erőltetem. Most már a jelenlegi rendezvényszervezői munkakörömben négy év után rutinból dolgozom, és így mellette jut idő arra, hogy új dolgokat tanulhassak, vagy a meglévőket erősítsem.

Profession.hu: Mit gondol, ki és miért érez az egész életen át tartó tanuláshoz késztetést? Önt milyen belső motor hajtja?

Kovács Sára: Az ún. Life Long Learning szerintem azoknak természetes, akik többre, másra vágynak, mint ami már van. Én sem dőlök hátra. Szeretnék egy magasabb színvonalra kerülnia szakmai fejlődésemben. Lehet, hogy ez egy egész más területet jelent idővel, mint amivel most foglalkozom, nem lehet tudni. Nekem magától értetődő volt, hogy az egyetem után is tanulok új dolgokat. Edzői végzettség, projektmenedzseri tanulmányok, önismereti tanulmányok (agykontroll, numerológia, grafológia, asztrológia), paleo főzőiskola eddig, és egy barista tanfolyam lesz a következő állomás. Emellett heti rendszerességgel angolórára járok, holott van nyelvvizsgám, és napi szinten használom is az angolt a munkahelyen - de érzem, hogy szűkül a szókincsem.

Profession.hu: El tudja képzelni, hogy mondjuk egy hónap múlva egy teljesen más területbe kóstoljon bele? Ha bármit mondhatna, tényleg bármit, mi lenne az?

Kovács Sára: Szeretnék részt venni a világbajnokság rendezvényszervezői munkájában. És még valami: dekoratív, egészséges és mentes sütiket sütnék és szolgálnék fel finom italokkal egy bio vagy környezettudatos, ún. no pack kávézóban, ami a sajátom.

Profession.hu: Milyen racionális tényezők vannak, amelyek jelenleg visszafogják álmai munkájától?

Kovács Sára: Egy másik városban nőttem fel, úgy érzem, Budapesten még nincs olyan kapcsolati tőkém, amire szükség lenne. Élsportolói múltam sincs, amivel könnyebb lehetne belépni a sportrendezvények világába. De ezeken túl talán még fontosabb tényező, hogy körbevesz a komfortzóna, a stabil munkahely, a versenyképes fizetés, az elismerés, a jó csapat és főnök, amit csak akkor adnék fel, ha egy magasabb szintű és konkrét lehetőség adódik. Éppen ezért kedvenc idézetem: "Mester, sokáig kell még várnunk a változásra? Ha várunk, akkor sokáig." Ezt ki is írtam otthon a falamra, hogy szem előtt legyen minden nap. Sosem szabad hátradőlni!

Cikksorozatunkat hamarosan folytatjuk. Ám addig se feledjük: naponta több száz munkaadó keresi fel a Profession.hu adatbázisát újabb munkatársakat keresve. Töltsük fel önéletrajzunkat most!

Vagy éljünk a legújabb fejlesztéssel: töltsük le okostelefonunkra ezt a vadonatúj alkalmazást, hogy a lehető leggyorsabban reagálhassunk a nekünk való új állásokra. Sokszor a gyorsaság is számít, nem is keveset, éljünk a lehetőséggel! Közvetlenül a telefonunkról pályázhatunk a meghirdetett állásokra, csak be kell lépnünk az alkalmazásba a profession.hu oldalon regisztrált adatainkkal.

KÖZEL 200 RENDEZVÉNYSZERVEZŐI ÁLLÁSAJÁNLAT ITT! KLIKK IDE!

Készítette: Posta Renáta

Címkék: munka, tanulás, tervek, jövő, motiváció