Hogyan maradjunk motiváltak krízishelyzetben?

Cikkünkben Magos Annát, a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. szervezetpszichológusát, szervezetfejlesztési tanácsadóját kérdeztük a téma kapcsán.

Hogyan befolyásolják a negatív hírek a koncentrációnkat, munkavégzésünket?

„A háború, járvány, gazdasági válság hírei alapvetően negatív hatással vannak a koncentrációnkra, munkavégzésünkre, hiszen ezek a hírek stresszreakciókat váltanak ki belőlünk. A jó teljesítményhez szükségünk van optimális mennyiségű stresszre, ami motivál, pörget, készenléti állapotban tart minket. A halmozott negatív hírek hatására azonban figyelmünk beszűkül, és azt érezhetjük, hogy az eseményekre kevés ráhatásunk van, így a kiszámíthatatlanság és tehetetlenség miatt még negatívabb mentális állapotba kerülhetünk.” – kezdte a szakember.

Hozzátette: a túlzott hírfogyasztás belevihet minket egy negatív spirálba, majd később a még nem klinikai minőségű depresszióba (sub-klinikai depresszió). Sajnos a híradások sajátja, hogy a negatív híreket előtérbe helyezik, mert figyelemfelkeltőbbek, és így több hírfogyasztót érnek el vele.

„Természetesen egyén függő, hogy ki hogyan reagál halmozottan stresszes időszakban: egyrészt a személyiségünkből fakad, másrészt korábbi tapasztalatok erősen meghatározzák, hogy mennyire szorongunk. A társadalmi jellegű negatív hírek, mint a gazdasági válság, háború olyan egzisztenciális kérdéseket is felvetnek, amelyek alapvetően megmozgatják a gondolatainkat és befészkelik magukat hosszú időre a fejünkbe.”

Mik a legjobb módszerek az erős reakciók enyhítésére?

Szerencsére számos lehetőség a rendelkezésünkre áll, hogy csökkentsük a ránk nehezedő negatív érzelmi hullámot, stresszt. Magos Anna az alábbi módszereket ajánlja azoknak, akik a munkavégzésük, mindennapi teendőik során is észlelik a különböző krízishelyzetek hatásait:

Digitális detox: a hírolvasás, valamint az online jelenlét csökkentése, az önfegyelem erősítése. Ne nézzük meg a híroldalakat, közösségi média oldalakat minden 5 perceben, mert a folyamatos készenléti állapot mentálisan fárasztó, különösen, ha negatív tartalmakkal találkozunk. Érdemes időnként digitális detoxot tartani, amikor min. 1-2 napig nem nézzük meg a híroldalakat, nem megyünk fel közösségi oldalakra, és ha megtehetjük, teljes mértékben kapcsoljuk ki a digitális eszközeinket, kapcsoljuk ki az értesítési funkciókat.

Meditáció, mindfulness: az érzések elfogadása, a bizonytalan helyezetekre való alkalmazkodási készségek fejlesztése (reziliencia). A negatív hírek hatására bennünk keletkezett érzést érdemes tudatosítani, mindezt elfogadni, és utána nekilátni mind az érzelmi, mind a probléma fókuszú kognitív felkészülésre. Számos meditációs, mindfulness feladatot tartalmazó applikáció letölthető, ezek segítségével megtanulhatjuk a gyakorlatokat, és gyakorolhatjuk ezeket a későbbiekben.

Kontroll-körök megközelítés: tudatosítsuk magunkban, hogy mire tudunk hatni és mire nincs semmilyen hatásunk.

Megnyugtató és fontos, hogy A-B-C tervet is készítsünk szélsőségesen bizonytalan helyzetekre, mint amilyen a jelenlegi gazdasági környezet is lehet sokaknak.

A pozitív mentális állapotunkat fenn tudjuk tartani, ha olyan tevékenységekkel foglalkozunk, amik feltöltenek, élvezzük őket. Különböző sport tevékenységek neurobiológiai szinten is hatnak, megváltoztatják, hogy tekintünk a világra és önmagunkra; a művészeti tevékenységek lehetőséget adnak arra, hogy feszültségünket magasabb szintre emeljük és egy alkotó tevékenységbe fordítsuk át. A sorozatnézés nem hobbi, hanem egy érzelmi megküzdési módszer, ami  hosszú távon nem jó, hiszen így a probléma elől menekülünk, de nem oldjuk fel a feszültségünket. Különböző típusú tevékenységekre van szükségünk, hogy pihenjünk, és csökkentsük az ingereket, amik túlterhelnek bennünket: kreatív (pl.: sportok), érzelmi (pl.: naplóírás), spirituális (pl.: meditáció), mentális (pl.: szünetek beiktatása munka közben), társas (pl.: minőségi idő családdal, barátokkal), érzékszervi (pl.: digitális detox).

Hogyan tarthatjuk fent a motivációnkat krízisidőszakokban?

Ahhoz, hogy megértsük a motiváció és a stressz kapcsolatát, a szervezetpszichológus egy rövid tudományos alapozással kezdte a választ: „David Rock 2008-ban alkotta meg a SCARF modellt, melyet neurobiológiai kutatásokra alapoz. Ezek a területek társas helyzetekben meghatározzák a viselkedésünket; A SCARF egy mozaikszó: Status (státusz), Certainty (bizonyosság), Autonomy (autonómia), Relatedness (kapcsolódás) és Fairness (méltányosság). Alapvetően a fenyegetettség minimalizására és a jutalom maximalizására törekszünk; ha fenyegetve érezzük az 5 terület bármelyikét, szélsőséges viselkedéses reakciókat adunk.

Ha a bizonytalan gazdasági helyzetre gondolunk, akkor egyértelműen a biztonságunkat és az autonómiánkat fenyegetve érezzük, tehát komoly stresszt élünk át, és a teljesítményünk rovására megy. Ha ezek a területek kielégülnek, és pozitív hatások érik, akkor kiegyensúlyozottak vagyunk. Érdemes munkavállaóként és munkáltatóként is arra törekedni, hogy az emberek ezen területeken ne érezzék fenyegetve magukat.”

A szakember a motiváció fenntartására is ajánlott módszereket. Elsőként kiemelte, hogy hosszabb krízis időszakban fontos tudatosítani, hogy teljesen rendben van, ha a motivációnk vagy a csapatunkban dolgozók motivációja csökken. Igyekezzünk olyan szervezeti kultúrát építeni magunk körül, ahol elfogadott, hogy lehetnek olyan periódusok, amikor nem vagyunk a topon. Ehhez empatikus kommunikációra, coaching szemléletű vezetésre van szükség, tehát fontos, hogy a vezetők készségeit fejlesszük.

Megemlítette azt is, hogy a pozitív visszajelzés kultúrája, az elismerés kifejezése mindenkit feltölt, és növeli a kapcsolódás, autonómia, méltányosság érzését. Az elérhető, konkrét célok állítása hozzásegít minket a sikerélmények eléréséhez, ami kontrollálhatatlan krízis időszakban csodákat tehet a munkavégzésünkkel. Növeli a motivációt, ha csapatban dolgozhatunk, vagy legalábbis azt érezzük, hogy egy közösség részei vagyunk, ahol bízhatunk egymásban és jó a hangulat, tehát nemcsak munkavállalói sorszámok vagyunk a cég életében. Ez hibrid működésben extra kihívásokat jelent, úgyhogy Anna szerint érdemes a személyes megbeszélésekre is nagy hangsúlyt fektetni.

Mit kérhetünk a HR-esektől, vezetőinktől, ha nehéz helyzetben vagyunk?

„Számos cégnél tartottunk egyéni konzultációt munkatársaknak, ahol bárki bejelentkezhetett a szabad időpontokra, és a cél a pandémia, valamint a háborús helyzetből fakadó stressz kezelése volt. Vezetőknek is lehetőségük volt konzultálni, hogyan kezeljék a csapatukban a stresszt miután az orosz-ukrán háború kirobbant.

Ha cégnél valóban pszichológiai biztonságban dolgoznak a munkatársak, akkor lehet nyíltan beszélni a vezetőkkel arról, hogy milyen mentális állapotban vagyunk, és mire lenne szükségünk rövid vagy hosszabb távon, hogy jobban legyünk vagy teljesítsünk. Ilyen lehet pl. pár nap szabadság, határidők lazítása, karrierút megbeszélése, új, fejlődési lehetőséget rejtő feladatok bevállalása, vagy egyéni pszichológiai konzultáció.”

Végezetül arra voltunk kíváncsiak, mit tehetünk, ha a fenti módszerek, gyakorlatok nem jelentenek megoldást a problémánkra. A szakember határozott tanácsa, hogy ilyen esetben mindenképpen forduljunk diplomás pszichológushoz, aki a stressz oldásában és okainak feltárásában is tud nekünk segíteni.

Ha úgy érezzük, hogy leginkább egy új pozícióban tudnánk kiteljesedni és kiszakadni a jelenlegi negatív spirálból, nézzük meg az elérhető álláslehetőségeket, és ha szeretnénk megtudni, mit gondolnak a dolgozók a kiszemelt munkáltatóról és a munkakörülményekről, látogassunk el céges profiljukra, ahol számos munkavállalói referenciát olvashatunk.

Készítette: Varsányi Zsófi

A Profession.hu Facebook oldala
A Profession.hu Instagram oldala