Sick Building Syndrome – megbetegíthet a munkahelyünk?
A munkahelyünkre belépve sokszor tapasztalunk magunkon negatív fizikai vagy mentális tüneteket, amelyek csak akkor múlnak el, ha kiléptünk az ajtón? Ez a cikk nekünk szól!
Önnek ajánljuk!
Előfordult már velünk olyan, hogy a munkahelyünkre belépve rosszullét fogott el, fájt a fejünk, levertnek éreztük magunkat, esetleg hányingerünk volt, majd amikor elhagytuk az épületet, a tünetek maguktól felszívódtak – aztán amikor a későbbiekben ismételten beléptünk az épületbe, a rossz érzések újra megjelentek és bármivel próbáltuk enyhíteni, csak a távozásunkkor szűntek meg újra? Nem vagyunk ezzel egyedül, hiszen a jelenség viszonylag gyakori és még neve is van: ez a Sick Building Syndrome, azaz a Beteg Épület Szindróma, ami egy bizonyos épülethez köthető betegség. A kiváltó okokat és a lehetséges megoldásokat Borsódi Anett viselkedéselemző, mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő hallgató és a Mélylevegő Projekt önkéntes tartalomszerkesztője segítségével járjuk körbe.
Egy bizonyos épülethez köthető
„A Sick Building Syndrome (későbbiekben SBS) egy olyan jelenség, amelyben egy ’megbetegedést’ egy bizonyos épülethez köthetünk, akár az otthonunkhoz is. Jellemző azonban, hogy hasonló panaszokról a legtöbben a munkahelyük kapcsán számolnak be. Ez azért is lehetséges, mert az otthonunkat könnyedén átalakíthatjuk a saját igényeinknek megfelelően, míg a munkahely sok esetben egy adott környezet, amelyen nem tudunk olyan könnyedén változtatni” – foglalja össze a betegség lényegét Anett. A gyakorlatban ez a következőképp írható le: betérünk egy bizonyos épületbe és ottlétünk alatt valamilyen diszkomfortot élünk meg. Amint az épületet elhagyjuk, a rossz érzés elmúlik. Ha ismételten belépünk az említett épületbe, a tünetek újból megjelennek, és így tovább.
Vegyük észre a tüneteket
„Az SBS legkönnyebben a következő tünetek alapján ismerhető fel: fejfájás, hányinger, szédülés, fáradtság, levertség, nehéz koncentráció, bőrirritáció, szemviszketés vagy akár köhögés, torokfájás és orrfolyás előfordulhat. Esetenként változó, hogy a tünetek milyen mennyiségben jelennek meg – míg egyesek csak egy-egy tünetről panaszkodnak, másoknál akár az összes tünet együttes fennállása is lehetséges. Ezek jelenléte azonban nem biztosíték az SBS jelenlétére, amíg ki nem zárjuk az esetleges fizikai (pl. asztma, allergia, nátha, stb.) vagy mentális (pl. szorongás, depresszió, stb.) megbetegedések jelenlétét.”
Ugyanígy azzal is érdemes foglalkoznunk, hogy a tüneteinket milyen fizikai vagy mentális tényezők okozhatják, hiszen ezek is rengeteget számítanak abban, hogy hogyan érezzük magunkat egy adott helyen. Külső, azaz fizikai tényező mindaz, ami körülvesz minket és hatással van ránk – ilyen például a hőmérséklet, a levegő minősége, vagy hogy jut-e elég természetes fény az adott helyiségbe. A mentális tényezők közé pedig azok a tevékenységek vagy érzések tartoznak, amelyek az épülethez kötődnek. „Erre egy egyszerű példa, hogyha valamilyen rossz emlék köt minket az épülethez, akkor megtörténhet, hogy emiatt rosszul fogjuk érezni magunkat, amíg ott vagyunk. Ilyen esetben nehézséget okozhat, hogy sokszor a külső környezetünk megváltoztatása nem enyhíti a tüneteinket – például hiába újítjuk fel a teljes lakást, a hozzá fűződő negatív érzéseink ettől még megmaradhatnak” – magyarázza a szakértő.
Sick Building Syndrome vagy munkaundor?
Bár tüneteiben nagyon hasonló, mégis nagyban különbözik az SBS és a munkaundor. „Úgy gondolom, a munkaundor inkább arról árulkodik, miként állunk hozzá a munkánkhoz, munkahelyünkhöz. Ezzel ellentétben az SBS esetében nincs jelen az a bizonyos undor, ami a munka felé irányul, a tüneteket az épület tulajdonságai idézik elő. Ennek megkülönböztetésére egy egyszerű példa lehet, ha elképzeljük a következőket:
- Nem kedvelem a munkám, úgy érzem, kínt jelent számomra, hogy be kell mennem dolgozni. Amikor az épületbe érek, undort érzek, megfájdul a fejem, nem tudok koncentrálni.
Vagy pedig:
- Nincsenek negatív gondolataim a munkámmal kapcsolatban, nem okoz gondot számomra, hogy elvégezzem a munkahelyi feladatokat. A munkahelyemen azonban sajnos nem megfelelő a hőmérséklet és a légmozgás, ami miatt mindig megfájdul a fejem.”
Az állásváltás segíthet, de nem minden esetben
Ha már minden szempontból megvizsgáltuk a környezetünket és kizártunk minden egyéb lehetséges betegséget, tehát teljesen biztosak vagyunk abban, hogy a tüneteinket nem egy meglévő, diagnosztizálható betegség, hanem az SBS okozza, megoldás lehet az állásváltás, viszont a hangsúly itt nem az álláson, hanem a minket körülvevő fizikai környezeten van. „Előfordulhat, hogy állást váltunk, de a következő munkahelyünk fizikai tényezői sem megfelelőek számunkra, és az új munkahelyünkön is ugyanazt a diszkomfortot éljük meg, mint az előzőn. Fontos, hogy az SBS nem a munkához vagy a munkakörhöz, hanem magához a helyiséghez, az épülethez kötődik, így a panaszok megszüntetésében általában az épület megváltoztatása, felújítása segíthet. A következő tényezőkre érdemes ilyenkor odafigyelni: legyen megfelelő a hőmérséklet, páratartalom, a légmozgás és a megvilágosítás. Minél kevesebb legyen a beszűrődő zaj, csökkentsük a külső (pl. benzingőz, dohányfüst) és belső (pl. fénymásoló, nyomtató, tisztítószerek) anyagok beszivárgásának lehetőségét, illetve kezeljük az esetleges nedvességet és előzzük meg a penész szétterjedését az épületben! Ha úgy gondoljuk, hogy a tüneteinket nem fizikai tényezők okozzák, hanem olyan negatív érzések kapcsolódnak a munkahelyünkhöz, amelyek jelentős mértékben megnehezítik a mindennapjainkat, bátran keressünk fel egy szakembert. Forduljunk bátran a HR-es osztályhoz, tanácsadóhoz vagy pszichológushoz” – javasolja Anett.
Állást váltanánk? Böngésszünk az aktuális álláslehetőségek között és töltsük fel az önéletrajzunkat!
Készítette: Kövecses Evelin
