Nem kaptuk meg az állást – ezek a valós okok
Nyeregben éreztük magunkat, de elutasítottak? Nem biztos, hogy velünk van a baj!
Önnek ajánljuk!
Történt már velünk olyan, hogy az állásinterjú után úgy éreztük, levettük a lábáról a leendő főnököt és kizártnak tartjuk, hogy ne minket vegyen fel? Valami miatt azonban mégsem hívtak vissza vagy elutasító levelet kaptunk. Az elutasításnak rengeteg oka lehet és a legkevesebb esetben múlik a kompetenciánkon és a hozzáértésünkön, így ha most ebben az esetben ez nem is sikerült, semmiképpen ne könyveljük el magunkban, hogy nem vagyunk elég jók! Cikkünkben összeszedtük a leggyakoribb indokokat, amelyekre álláskeresőként valószínűleg nem is gondolnánk.
Nem illünk be a csapatba
Egy állásinterjún nem csak azt nézik, hogy értünk-e a szakmánkhoz, megvan-e a tapasztalatunk és a motivációnk, hanem azt is, hogy mennyire simulnánk bele a jelenlegi csapatba. Minden cégnek megvan a maga sajátos stílusa és légköre, ami meghatározza a kollégák közti kommunikációt, az egymáshoz és a főnökhöz való viszonyukat, a munkastílust. Egy állásinterjún pont azok a kis apró elszólások, gesztusok és a korábbi munkahelyeinkről szóló történetek azok, amik igazán megmutatják, hogy mi milyen vállalati kultúrához vagyunk szokva, és ha az nem egyezik a jelenlegi cég kultúrájával, lehet, hogy nem ránk fog esni a választásuk, hiába vagyunk szakmailag kompetensek. Például lehet, hogy a szavainkból kiderül, hogy mi a korábbi munkahelyünkön tegeztük a főnököt és simán megmondtuk neki, ha valami nem tetszett, de ezen az új helyen szigorúan veszik a hierarchiát és mindig a főnöké az utolsó szó. Ilyenkor sajnos nincs mit tenni, nem velünk van a baj, egyszerűen nem egymást keressük, és nekünk is jobb lesz így hosszú távon.
Megváltozott a cég helyzete
Sok esetben az elutasítás hátterében az áll, hogy valamilyen oknál kifolyólag már nem keresnek embert arra a pozícióra. Akár már nincs szükségük rá, akár anyagi megfontolásból nincs lehetőségük új embert felvenni, akár kiosztották a feladatokat a meglévő kollégák között, ez az eset is olyan, ahol nem velünk volt a baj, és nem is tudunk mit kezdeni a helyzettel, mint elfogadni. Ne feledjük, hogy ilyenkor nem csak minket utasítanak el, hanem minden más jelentkezőt is.
Nem jó a hozzáállásunk
Hiába van rengeteg tapasztalatunk és tudásunk, ha látja rajtunk az interjúztató, hogy csak muszájból ülünk ott és semmi kedvünk dolgozni, nem minket fognak választani. Minden cég olyan embert akar felvenni, aki lelkes, motivált és nem csak a kötelező minimumot teljesíti. Ez olyankor is kiderülhet, amikor megkérnek, hogy beszéljünk a korábbi munkahelyeinken történt problémákról vagy nehezebb ügyekről. A cégeknek sokkal egyszerűbb egy-egy hiányzó hard skillt megtanítani, mint hogy alapjaiban megváltoztassák a hozzáállásunkat, így ez is egy gyakori oka lehet az elutasításnak, aminek szintén semmi köze nincs a kompetenciánkoz.
Egy ismerős vagy belső ember került be
A cégvezetők mindig a lehető legegyszerűbb és leghatékonyabb módon akarják betölteni az üres állásokat, így előfordulhat, hogy egy hosszadalmas, rengeteg munkaórát igénylő toborzási folyamat helyett felvesznek valakit, akit ajánlottak nekik. Az is gyakori, hogy cégen belül próbálják meg betölteni a meghirdetett állást, és csak azután kezdenek el nézelődni az álláskeresők között, ha nem találtak alkalmas kollégát. Ez lehet, hogy elsőre igazságtalannak tűnik, de egyrészt, ha jó szakemberek vagyunk, előbb vagy utóbb ajánlással vagy anélkül is meg fogjuk találni a helyünket, másrészt ha valaki alkalmatlan, hiába ajánlják be bárhová, idővel ki fog esni. Így próbáljuk meg inkább az előnyünkre fordítani ezt a dolgot és ha állást keresünk, mindenképpen kérdezzünk körbe az ismerőseinknél, hogy tudnak-e valamilyen számunkra érdekes lehetőségről!
Ha nem kaptuk meg a vágyott állást, ne keseredjünk el! Rengeteg állás közül válogathatunk, csak járjunk nyitott szemmel!
Készítette: Kövecses Evelin
