"Mi lesz, ha elrontom?" – A teljesítményszorongás kezelése a munkahelyen
A munkahelyi szorongás leküzdhető, ha tudatosan dolgozunk rajta és reális elvárásokat állítunk magunk elé.
Önnek ajánljuk!
A teljesítményünkkel kapcsolatosan érzett stressz és enyhébb szorongás természetes jelenség, hiszen mindannyian szeretnénk megfelelni az elvárásoknak és úgy érezni, hogy jók vagyunk a munkánkban. Azonban ha ez a szorongás erőteljessé válik, és napi szinten azon aggódunk, vajon mi fog történni, ha elrontunk valamit, az hosszú távon nagyon kimerítő és bénító lehet. A teljesítményszorongás szerencsére odafigyeléssel kezelhető, és ha néha fel is üti a fejét, megtanulhatunk úgy viszonyulni hozzá, hogy ne akadályozza a munkánkat és a szakmai fejlődésünket. Mitől alakul ki teljesítményszorongás és hogyan tehetünk ellene?
Túl magas elvárások
A jelenség hátterében több tényező is állhat. Az egyik leggyakoribb az, amikor valóban túl magas elvárásokat támasztanak velünk szemben, és a ránk sokasodó feladatok akkora erővel nehezednek ránk, ami alatt úgy érezzük, összeroppanunk. A túlzott elvárások miatt szinte borítékolható, hogy hibázni fogunk, az ettől való félelem azonban akkor sem enyhül, ha ezzel tisztában vagyunk. Sokszor pedig az nehezíti az egyébként sem rózsás helyzetet, hogy anyagi vagy egzisztenciális szempontok miatt nem engedhetjük meg magunknak, hogy munkahelyet váltsunk, vagy szóvá tegyük, hogy problémákba ütközünk a munkavégzés során, inkább elrejtjük az érzelmeinket és próbálunk túlélni, várva egy-egy könnyebb időszakra. Ahhoz, hogy túl tudjunk lendülni ezen a helyzeten, sajnos be kell látnunk, hogy ekkora nyomás mellett lehetetlen tökéletesen dolgozni, a hibázás pedig természetes része a munkának és a fejlődésnek. Ha úgy is érezzük, hogy süket fülekre találnának a szavaink, érdemes lehet leülni a főnökünkkel és elmondanunk neki, hogy nehezen birkózunk meg a feladatainkkal, és sokszor a hibázástól való félelem gátol minket a produktivitásban. Lehet, hogy meglepődünk majd a válaszon!
Félelem a kudarctól
Sokan a hibázás lehetséges következményeitől félnek a legjobban, és a „Mi lesz, ha elrontom?” gondolat mögött az esetleges szégyenérzet és a negatív megítélés miatti aggodalom áll. Ilyen helyzetben azt kell felismernünk, hogy egy-egy hiba nem határozza meg a szakmai értékünket, és a legtöbb esetben tanulási lehetőséget jelent, mintsem megbélyegzést. Gondoljuk végig: mi a legrosszabb, ami történhet, ha hibázunk? Vajon 5 év múlva ez a hiba ki fog hatni az életünkre? Gyakran kiderül, hogy a következmények valójában fele annyira sem súlyosak, mint azt a fejünkben elképzeljük.
Perfekcionizmus
A tökéletességre való törekvés elsőre pozitív tulajdonságnak tűnhet, azonban ha irreális elvárásokkal párosul, az folyamatos stresszt és önbizalomhiányt okozhat. A perfekcionisták nehezebben engedik el a hibákat és gyakran a legapróbb részletekben is elakadnak, ami csökkenti a hatékonyságot és még tovább növeli a szorongást. Mivel ebben az esetben az elvárások nem kívülről érkeznek, hanem belülről, érdemes lehet felderítenünk a probléma gyökereit, hogy meg tudjunk szabadulni a saját kínzó gondolatainktól. A pozitív kommunikáció is sokat segíthet: a „biztosan elrontom” helyett próbáljuk meg azt mondani magunknak, hogy „mindent megteszek azért, hogy sikerüljön, de ha mégsem, akkor tanulok belőle”!
Korábbi negatív tapasztalatok
Ha korábban már volt részünk kellemetlen munkahelyi szituban, például kaptunk egy súlyos kritikát vagy egy feladat nem úgy sikerült, ahogy elterveztük, az könnyen rögzülhet, és befolyásolhatja a jövőbeli önbizalmunkat. Fontos tudatosan dolgozni azon, hogy a múltbeli kudarcaink ne határozhassák meg a jelenlegi teljesítményünket, hiszen ezzel tulajdonképpen szabotáljuk saját magunkat. Tudatosítsuk magunkban a sikereinket: készítsünk például egy listát az eddigi eredményeinkről, hogy lássuk, mennyi mindent elértünk már! Ez segíthet az önbizalmunk növelésében és abban, hogy könnyebben kiállhassunk magunkért egy-egy nehéz helyzetben.
Bizonytalan munkahelyi környezet
A versengő, kritikus vagy támogató légkört nélkülöző munkahelyi környezet szintén hozzájárulhat a teljesítményszorongáshoz. Ha úgy érezzük, hogy minden hibánkért aránytalanul nagy büntetés vagy túlzóan negatív visszajelzés jár, az könnyen ahhoz vezethet, hogy féljünk kezdeményezni vagy új dolgokat kipróbálni. A támogató vezetés és a konstruktív visszajelzés segíthet csökkenteni ezt a szorongást. Kérjünk támogatást ebben a kollégáinktól vagy a főnökünktől; gyakran már az is segít, ha kimondjuk az érzéseinket. Ha a teljesítményszorongás tartósan befolyásolja a mindennapjainkat, érdemes mélyebben foglalkozni vele. Egy szakember, például coach vagy pszichológus segíthet a szorongás kezelésében és az önértékelésünk fejlesztésében. Ne feledjük: a cél nem a tökéletesség, hanem az, hogy magabiztosabban és nyugodtabban végezhessük a munkánkat.
Külső nyomásból és túlzó elvárásokból táplálkozik a szorongásunk? Töltsük fel az önéletrajzunkat és böngésszünk az aktuális álláslehetőségek között, hogy mihamarabb megtaláljuk a hozzánk illő állást!
Készítette: Kövecses Evelin
