Merjünk ellentmondani a főnökünknek!

Valljuk be őszintén: kifejezni az egyet nem értésünket úgy, hogy nem vagyunk támadóak és nem haragítjuk magunkra a másikat, nem egyszerű feladat. Kiváltképp, ha a főnökünkről van szó...
Önnek ajánljuk!
Ugyanúgy, ahogy az is, hogy nemet kell mondanunk a főnökünknek, az is könnyen előfordulhat, hogy nem értünk egyet a felettesünkkel, és olyannyira biztosak vagyunk az igazunkban, hogy nem tudjuk megállni, hogy ne ellenkezzünk. Mindezt azonban szeretnénk olyan stílusban megtenni, hogy ne tűnjünk okoskodó, minden lében kanálnak, illetve, hogy a másik fél ne vegye fenyegetően. Eszünk ágában sem lenne megkockáztatni, hogy esetleg kitegyenek minket a csapatból, vagy a kár elbocsássanak.
Az alábbi néhány tanács megfogadásával könnyedén tompíthatjuk mondandónk élét.
Válasszunk jól időpontot és helyszínt!
Sokszor nem csak az a fontos, hogy mit mondunk, hanem az is, hogy hol és mikor mondjuk! Jobb esetben ismerjük annyira a főnökünket, hogy tudjuk, mi számára a legkomfortosabb közeg. Lehet, hogy egy nagy közös megbeszélésen érdemes felszólalnunk, amikor egyébként is mindenki hangot ad a véleményének. Így kevésbé tűnünk majd támadónak és fenyegetőnek. Azonban az is előfordulhat, hogy a főnökünk pont egy ilyen szituációban érezné úgy, hogy felszítjuk ellene a hangulatot, így jobb vele négyszemközt leülni beszélni.
A hely és az időzítés apróságnak tűnhet elsőre, mégis rengeteget számít abban, hogy hogyan reagál majd a másik fél.
Kezdjük pozitívan!
Sokszor a leghatékonyabb, ha egyenesen és szókimondóan fogalmazunk, de természetesen, a főnökünkkel szemben ezt nem tehetjük meg. Nem ronthatunk rá az irodájában hadonászva, azt kiabálva, hogy „Ez a legrosszabb ötlet, amit valaha hallottam!”. Érdemes finoman, óvatosan közelíteni. A pozitív hozzáállás nem csak a hétköznapi helyzetekben, de ilyenkor is kifejezetten hasznos!
Kezdjük a mondandónkat valami pozitív észrevétellel: emeljünk ki egy ötletet, ami kifejezetten tetszett nekünk, vagy hívjuk fel a figyelmet egy munkafolyamatra, ami nagyon eredményesen működik. Ezután már kellemesebb hangulatban tudjuk ráterelni a szót a negatív észrevételeinkre.
Kérdezzünk!
Ne felejtsük el, hogy a főnökünk az, aki döntéshelyzetben van! Ne viselkedjünk úgy, mintha a mi szavunk lenne a döntő, semmiképpen ne vonjuk őt kérdőre. Inkább kérdezzünk! Éreztessük vele, hogy együttműködni szeretnénk, nem pedig számonkérni. A lényeg, hogy a beszélgetés semmiképpen ne legyen egyoldalú, mindig legyen a másik félnek is lehetősége érdemben reflektálni az elhangzottakra. Ennek pedig a kérdezés a leghatékonyabb útja.
Például: „Nagyon jó ötletnek tartom, hogy tartsunk heti közös megbeszéléseket, biztosan sokkal hatékonyabb lesz így a munka. Viszont nem lenne jobb esetleg szerda helyett hétfőn tartani ezeket a találkozókat?”
Fektessük a hangsúlyt az eredményekre!
Minden jó főnök fontosabbnak tartja a cég előremenetelét és sikerét, a saját egójánál. Reméljük, a mi főnökünk sem ellenpélda erre. Éppen ezért, eredményorientált észérvekkel könnyen meggyőzhetjük őt az igazunkról. Nézzük meg a fenti példát, egy kis kiegészítéssel:
„Nagyon jó ötletnek tartom, hogy tartsunk heti közös megbeszéléseket, biztosan sokkal hatékonyabb lesz így a munka. Szerintem azonban jobb lenne szerda helyett hétfőn tartani ezeket a találkozókat, így át tudjuk beszélni az előző heti eredményeket és ki tudjuk tűzni a friss, heti célokat.”
Ugye mennyivel meggyőzőbb így az érvelésünk? Ráadásul, ezzel azt is kifejezzük, hogy valóban a szívünkön viseljük a kérdést, és energiát, időt fektettünk abba, hogy átgondoljuk és megtaláljuk a legjobb megoldást.
Hajtsunk fejet a végső döntés előtt!
A döntés joga a főnökünk kezében van. Ha a fenti tippeket megfogadva jártunk el, és minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy meggyőzzük őt, de végül mégis marad a saját véleményénél, ezt tiszteletben kell tartanunk. Felesleges morgolódnunk, vagy sértetten végezni onnantól kezdve a munkánkat, hiszen az semmi jóra nem vezet, sőt... Hiába figyeltünk oda, hogy az ellenérzéseink kifejezésével ne sértsük meg, ha végül mégis rossz hangulatot teremtünk viselkedésünkkel.
Készítette: Profession.hu