A kormányrendelet több éve nem rendezett problémákra adott választ. A korábbi szabályozás ellentmondásaira az iskolaszövetkezetek érdekképviseletei (DiákÉSZ, ISZOSZ) hívták fel a figyelmet.

Minden diákot azonos jogok illetnek meg

Korábban több tízezer fiatal számára joghátrányt okozott a hallgatói jogviszony nem megfelelő szabályozása. Sem a felsőoktatásban résztvevők alapképzés és mesterképzés közötti időszakra vonatkozó jogállása, sem a végzős, de továbbtanuló középiskolások jogviszonyának folytonosságát nem szabályozták megfelelően. Hiszen például ez a két érintett csoport nem tudott diákmunkát vállalni a két iskola közötti átmeneti időszakban, mert a törvények szerint nem rendelkeztek "aktív" diák státusszal.

A korábbi rendelkezések szerint a végzős tanulónak a hallgatói jogviszonya lejárt, miután utolsó vizsgáját letette, bár diákigazolványa még érvényes az ezt követő időszakra is. (Ám eközben a "nem diák" diákok igénybe vehették a diákigazolványuk felmutatásával elérhető kedvezményeket. Azaz egyik esetben jogosultak voltak a kedvezményekre a másik esetben nem.)

Munkához juttathat a munkatapasztalat

Ez a problémakör főleg akkor érdemel kiemelt figyelmet, ha tudjuk, hogy a végzős diákok (2012-ben 100 ezer fő), milyen elhelyezkedési esélyekre számíthatnak munkahelyet keresve. A nem továbbtanulókra közel 30 százalékos munkanélküliség vár, és az érintettek több mint felének nincs semmilyen munkatapasztalata.

Ezek a fiatalok eleget téve tanulmányi kötelezettségeiknek, az utolsó nyarukat legális tapasztalatszerzéssel tölthetnék, azonban az eddig érvényben lévő szabályok megfosztották őket attól a lehetőségtől, hogy szervezett formában, biztonságban, az iskolaszövetkezetek számára biztosított kedvezményeket élvezve ismerkedhessenek meg a munka világával - hívta fel a figyelmet Kücsön Gyula, az ISOSZ elnöke.

Az iskolaszövetkezetek volt tagjai közül 14 százalék ott találta meg első munkahelyét, ahol diákként dolgozott, és szemben az országos 28 százalékot meghaladó 25 év alatti munkanélküliségi rátával, az iskolaszövetkezetben munkatapasztalatot szerzett fiatalok körében csupán 15,5 százalék a munkanélküliek aránya, ami az országos átlag közel fele.

A hallgatói jogviszony diákigazolvánnyal igazolható

A 2013-ban 30 éves fennállását ünneplő iskolaszövetkezeti szektor két érdekképviseletei szervezete felvállalta, hogy felhívja a kormányzat figyelmét a korábbi jogszabály hiányosságaira, egyes hallgatói csoportok hátrányos megkülönböztetésére. Közel egy év alatt sikerült elérni, hogy a 2013-ad tanév úgy indulhatott el, hogy szabályozták a végzős diákok jogait is.

A leglényegesebb változás, hogy a hallgatói jogviszony diákigazolvánnyal igazolható, és a végzősök esetében a diákigazolvány érvényességéig tart.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Munkaerő-kölcsönzés, diákokkal

Az új Munka törvénykönyve külön fejezetet szentel az iskolaszövetkezeteknek. A jogviszony sajátossága, hogy tagjai tanulói, hallgatói jogviszonyban állnak, a munkaszerződést a szövetkezettel kötik, a fizetést is tőlük kapják.

A munkaerő-kölcsönzéstől abban különbözik ez a munkaforma, hogy a szövetkezet csak nappali tagozatos diákokat közvetíthet, a szerződést határozott időre kötik, illetve ritka a teljes munkaidő, ugyanis a fiatalok a munka mellett tanulnak is, és emiatt kevesen képesek napi 8 órát dolgozni.

Az iskolaszövetkezeti munkaviszonyban nem jár rendes szabadság, betegszabadság, szülési és fizetés nélküli szabadság. A szabály indoka az, hogy a tanulmányokat folytató fiatalok általában csak rövid időtartamokra vál?lalnak munkát, és így megfelelően tudnak gondoskodni a pihenésükről, rendes szabadság nélkül is. Dr. Kártyás Gábor munkajogász az ado.hu cikkében kifejti: úgy véli, semmi nem garantálja, hogy az iskolaszövetkezeti munkaviszonyban álló munkavállaló ne dolgozhatna huzamosabb ideig (akár részmunkaidőben), és így ne lenne indokolt részére fizetett távollétet biztosítani. 

Ennyien választották a munkát

A magyar felsőoktatásban jelenleg 234 ezer fő vesz részt nappali tagozatos oktatásban. A tanulmányok mellett munkát vállaló fiatalok aránya ebben a körben 2007-ben alig 25 százalék volt (a HÖOK független kutatásának adatai szerint), 2013-ban pedig már 45 százalék (a DiákÉSZ-ISZOSZ felmérése szerint), azaz tanulmányok mellett munkát végző fiatalok száma közel a duplájára növekedett 5 év alatt, mindez a hallgatói összlétszám csökkenése mellett.

Az iskolaszövetkezeti keretek között munkát vállaló fiatalok száma 5 év alatt 102 ezer főről 135 ezer főre emelkedett, a 70 százalékuk a felsőoktatásban tanul.

Az Európai Unióban a 25 év alatti munkanélküli fiatalok száma 5,5 millió fő, öt év alatt 40 százalékkal emelkedett. Magyarországon ez idő alatt 18-ról 28,1 százalékra nőtt az arányuk, ami 56 százalékos emelkedés, azaz jóval az EU átlaga feletti.

A Profession.hu-n hirdetett diákmunkákat itt találja, a szakmai-gyakornoki programokat pedig itt.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: diákmunka, munkajog, munka törvénykönyve