Sokaknak csak álom a két hét szabadság

Minden harmadik munkavállaló szerint nehézkes a nyári szabadságok kivétele, és majdnem minden második dolgozóval előfordult már, hogy nem engedték az előre tervezett időpontban szabadságra menni. A magyarok átlagosan 11-12 napot vesznek ki a nyáron, ami az átlagos összes évi szabadságnak a 40 százalékát teszi ki, derült ki a Profession.hu több mint 1000 fő megkérdezésével készült kutatásából.

Szembetűnő, hogy szabadságok tekintetében a férfiak jóval optimistábbak a nőknél, 53 százalékuk szerint könnyen ki tudják venni szabadságukat, míg csupán a nők 45 százaléka vélekedik így.
Majdnem minden második munkavállalóval (48%) az is előfordult már, hogy nem engedték el szabadságra az előre tervezett időpontban. Ez szintén a fizikai munkáknál valamint az egészségügyben fordul elő a legtöbbször, ellenben az oktatásban és non-profit szervezeteknél nem jellemző.

Akik alig pihennek

A válaszadók 52 százalékával előfordult már, hogy csak papíron mentek szabadságra. Ez az arány az egészségügyben dolgozóknál a legmagasabb: 55 százalékukkal fordult már elő, hogy a nyaralásra kivett napok alatt is dolgozniuk kellett.

A fizikai munkát végző alkalmazottak esetében az előfordulás gyakorisága 53,8, az államigazgatásban pedig 47,1 százalék.

A legkevesebb nyári szabadságot (9-10 nap) a saját cégükben a tulajdonrész felénél kevesebbet birtokló munkavállalók veszik ki, míg az ennél nagyobb arányú tulajdonrésszel rendelkezők számottevőbben többet (15-16 nap) pihennek nyaranta.

"Egyre többször veszem észre, hogy délután alig bírok hazavánszorogni a munkahelyemről, este korán bedőlök az ágyba, és reggel mégis fáradtan ébredek. Szeretem a munkám, de egyre inkább úgy érzem: felőröl és nyűggé vált. Nem tudok szabadságra menni, ugyanis senki sincs a cégnél, aki el tudná végezni a feladataimat. Általában úgy oldom meg a pihenést, hogy pénteken és hétfőn vagyok szabin, így nyerek egy négynapos hosszú hétvégét. Nem fogom már sokáig bírni, valamit lépnem kell” – mesélte lapunknak Ilona, aki kreatív területen dolgozik.

A nyári oktatási szünet miatt nem meglepő, hogy a legtöbb szabadságot (20-21 nap) az oktatásban dolgozók veszik ki a nyári hónapok során.

"Nyáron két hétre leáll a gyár, ekkor mindenkit szabadságolnak. Ez abból a szempontból jó, hogy két hét összefüggő pihenés jár, abból a szempontból viszont nem annyira, hogy nem mi döntjük el, hogy mikor mennénk szabira. Mondjuk jó előre szólt a vezetőség, tehát mi a családi nyaralást is így terveztük be. Nekem amúgy is sok szabadság jár, mert három gyerekem van. Az egyik fiatal targoncás srác viszont nem ilyen szerencsés, mivel ő már év elején kivette a szabadsága nagy részét, a mostani két hétből 6 napot fizetetlen szabadságként írjuk be neki, szóval kevesebb pénzt fog kapni” – mondta Anna, aki egy gyártó cégnél bérszámfejtő.

Több pénz = több szabadság

Az életkor növekedése és a jobb anyagi körülmények szintén pozitív hatással vannak a nyaralásra szánt napok számára. A 30 év alatti korosztály, illetve a nélkülözések között élők csak 9-10 napot töltenek szabadságon, míg a negyven év felettiek és a jobb körülmények között élők 12 nap felett terveznek. A módosabbak háromnegyede ráadásul úgy véli, hogy könnyen ki is tudja venni a szabadságát.

A válaszadók 50 százalékára egyáltalán nem jellemző, hogy egy hétnél hosszabb szabadságra menne, 39 százalék pedig általában csak egy-két napot vesz ki alkalmanként. A legtöbben mégis egyetértenek abban, hogy a minimum kéthetes, egybefüggő szabadság számít pihentetőnek.

A kollégák segítik egymást szabadságuk alatt

Az országos átlagban csak a kétharmad érzi úgy, hogy könnyen megkapja a kívánt szabadságot és 37 százalék szerint a helyettesítése sincs rendesen megoldva. A másik oldalról is egyetértenek a dolgozók: a megkérdezettek 43 százaléka szerint nagy megterhelést jelent, ha közvetlen kollégái szabadságra mennek.

A megkérdezettek 73 százaléka szerint a kollégái tiszteletben tartják, ha szabadságon vannak, és 63 százalékuk esetében a felettesük sem zargatja őket a nyári pihenés alatt. Azonban itt is eltérés figyelhető meg a két nem között: a férfiak 75 százaléka gondolja úgy, hogy a kollégái megoldják nélküle is a kihívásokat, ellentétben a nők 70 százalékával.

ARRÓL, HOGY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE SZERINT MENNYI SZABADSÁG JÁR, ITT OLVASHATUNK!

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: szabadság, állás, munka, pihenés, munkajog