Visszahívhat a szabadságról a főnök

A szabadság díjazott pihenőidő, ekkor a munkavállalót távolléti díj illeti meg. A szabadság munkanapra, és nem naptári napra jár.

A részmunkaidősöknek is ugyanannyi nap szabadság jár, mint a nyolcórás dolgozóknak, ám a szabadság alatt járó díjazás a munkaidejéhez igazodik. Ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, akkor a dolgozónak a szabadság arányos része jár - áll a Munka törvénykönyvében (Mt.). Ha valaki több munkáltatónál áll munkaviszonyban, minden cégtől jogosult szabadságra.

A cégeknél az üzleti tervben általában rögzítik, hogy mikor hány ember lehet szabadságon, sőt egyes gyártó vállalkozások nyáron "leállnak", ilyenkor küldik szabadságra az embereket. Ám ha valamilyen előre nem kalkulált dolog történik, például érkezik egy hatalmas megrendelés, akkor a munkáltatónak ahhoz is joga van, hogy az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról visszahívja.

Az Mt. szerint a már megkezdett szabadságot csak rendkívüli esetben, kivételesen fontos gazdasági érdekből lehet megszakítani, és a költségeket (például a hazautazás, repülőjegy átfoglalás), esetleges károkat a munkaadónak meg kell térítenie.

7 napról dönthet a dolgozó

A munkaszerződésben szerepelnie kell a szabadság mértékének, a kiszámítás és a kiadás módjának is. A törvény szerint egy évben 20 nap alapszabadság jár az alkalmazottaknak, de ezen felül túl pótszabadság illeti meg az életkora, egészségi állapota, gyermekei száma, szociális helyzete, illetve munkahelye veszélyességi foka miatt.

A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. Úgy kell kiadni a szabit, hogy az alkalmazott legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól.

Évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a dolgozó kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, és erről 15 nappal a tervezett szabi előtt értesíteni kell a főnököt. Tehát ha valakinek 30 nap szabadsága van, akkor a 23,3 százalékát veheti ki akkor, amikor ő szeretné; akinek viszont 20 nap jár, az a 35 százalékáról dönthet.

Mikor kapok pótszabadságot?

A pótszabadság az életkor előrehaladtával nő: a munkavállaló 25. életévétől egy, 28 éves korától kettő, 31. születésnapja után három, a 33 évének betöltése után négy nappal. Aki elmúlt 35 éves, az huszonöt, aki pedig 37, az huszonhat nap szabit kap egy évben. A 39. életévétől huszonhét, 41 éves kora után huszonnyolc, 43. születésnapja után huszonkilenc és 45 év felett pedig 30 nap az alapszabadsága.

Mindkét szülőnek jár a gyermekek után a pótszabadság (egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több után pedig összesen 7 nap pótszabadság, természetesen az életkorért járó pótszabadságon felül). Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekek szülei plusz két nap pótszabadságot kapnak.

Állandó föld alatti munkavégzés, vagy sugárzásnak kitett munkahely esetén öt nap pótszabadságra jogosultak a munkások.

ITT SZÁMOLHATJUK KI, MENNYI SZABADSÁG JÁR! 

Átvihető következő évre?

A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat arról, hogy a tárgyévet követő évre átvihetik a szabadság egy részét (nyomós gazdasági indok kell ehhez).

Ha a munkaviszony a tárgyév október elseje után kezdődött, akkor a szabadság kiadása átcsúszhat a következő évre, jogos, ha a munkáltató március 31-ig adja ki.

Ahol nincs szabadság

Magyarországon az egyéni vállalkozóknak és önfoglalkoztatóknak nem jár szabadság, ők csak úgy pihenhetnek, ha előre dolgoznak, átütemezve a feladataikat.

Van azonban olyan fejlett ország, ahol a munkavállalók sem rendelkeznek államilag garantált fizetett szabadsággal. Az Egyesült Államok az egyetlen ilyen a világon – írta korábban a The Washington Post.

Az európai országokban átlagosan évi 20 nap fizetett szabadság jár, egyes országokban ez 25 vagy akár 30 nap is lehet. Ausztráliában és Új-Zélandon szintén állami előírás, hogy a dolgozó évi 20 napig fizetett szabadságot vehessen ki, Japánban és Kanadában 10 nap jár.

Az amerikai és a világátlag közötti kontraszt különösen nagy, ha figyelembe vesszük, hogy az Egyesült Államokban nincs államilag garantált fizetett munkaszüneti nap sem, mely a világ fejlett országaiban átlagosan 6 napot tesz ki.

A felmérés arra is rávilágított, hogy egy tipikus munkaévben az amerikaiak összesen 175 millió szabadnapot nem vesznek igénybe, melyre a munkaszerződésük alapján egyébként jogosultak lennének.

Az amerikai dolgozók a munkahelyen eltöltött első évben átlagosan 8,1 nap szabadságot vesznek ki, 25 év után ez az arány évi 15,7 napra emelkedik. A kisvállalkozásoknál dolgozók 69 százaléka kap fizetett szabadságot a munkaadótól, a nagyvállalatok 89 százaléka kínál dolgozóinak ilyen lehetőséget. Az alacsony bérért dolgozók 49 százalékát illeti meg a fizetett szabadság, a magas fizetéssel rendelkezők ezzel szemben 90 százalékban jogosultak a fizetett szabadságra.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: szabadság, pihenés, munkajog, Munka törvénykönyve