Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Dr. Lehoczki Gabriellával, az ’intuitivcoaching’ megalkotójával, vezetői, karrier és life coach-csal beszélgettünk arról, mi lehet az oka az év végi őrületnek, hogyan kezelhető és milyen tanácsokat érdemes megfogadni, ha szeretnénk egy kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb évzárást.

Az a bizonyos évzárás

Talán bele sem gondolunk, de ha a többségre jellemző módon nyáron voltunk szabadságon utoljára, akkor gyakorlatilag már hónapok teltek el azóta, hogy utoljára igazán kikapcsoltunk a testünk és az elménk. Nem elég, hogy fáradtak vagyunk, sok munkahelyen az év vége az egyik leghúzósabb időszak is:

„A munkáltatók ilyenkor szeretnék realizálni az éves eredményeket – ennek érdekében azt vehetjük észre, hogy olyan dolgok válnak hirtelen fontossá, amikkel előtte hónapokig nem foglalkozott senki. Mindenkinek minden, sürgősen kell, lehetőleg most azonnal. Egymást érik a határidős feladatok – mintha 1 hónap alatt kellene behozni az egész éves lemaradást.”

Emellett Gabriella megjegyzi azt is, hogy az elmúlt másfél évben a szokásosnál több stressz is érhetett minket, így nem meglepő, ha különösen feszültek vagyunk.

„Covid, hibrid munkavégzés, számtalan változás, bizonytalanság, ez is mind lehetséges stresszfaktor.”

Hogyan hat mindez ránk?

„Amikor ennyire sok feladat van és ennyire szét van cincálva a figyelmünk, stresszelünk. A stressz mögött valójában egy folyamatos szorongás van, attól, hogy a feladat nem lesz határidőre készen, nem lesz elég jó vagy hibás lesz, és ettől rossz irányba változik a megítélésem és így tovább.

Ha meg nem szorongás, akkor egész egyszerűen csak túl sokat akarunk vagy várnak tőlünk egységnyi idő alatt, nem gondolva arra, hogy ezt képtelenség elvégezni...”

A stressz és a folyamatos feszültség egy idő után demotiváltsághoz és enerváltsághoz vezet, amitől csak még inkább romlani fog a teljesítményünk, ami még feszültebbé tesz, mondhatni egy ördögi körbe kerülünk.

„Fizikai tüneteket is okozhat a stressz. Elsődleges jelek a fejfájás, izzadás, mellkasi nyomás vagy épp gombóc érzése a torokban. Másodlagos stressztünetek tartós stressz esetén jelentkeznek, ilyen például, ha beáll a nyakad, hátad vagy a derekad, gyakran lebetegszel, mivel gyengül az immunrendszered, de mindemellett gyomorpanaszokat, magas vérnyomást is hozhat magával.” – teszi hozzá Gabriella.

Időmenedzsment

Az időmenedzsment a saját létidőnk leggazdaságosabb és leghatékonyabb felhasználásának módja, amikor tudatos figyelmet és ellenőrzést gyakorlunk az egyes feladatokra fordított idő felett.

„Irányítsuk az időnket, ne az időnk irányítson minket!” – mondja Arisztotelész.

Azért fontos a helyes időgazdálkodás, mert ha ezt elhanyagoljuk, rövidtávú és hosszútávú következményekkel is számolnunk kell. Rövidtávon a szétszórtság és a feladatok felhalmozódása várható, hosszútávon viszont akár komolyabb egészségügyi és magánéleti problémák is jelentkezhetnek.

„A helytelen időgazdálkodás isegy alapvető stressz forrás. A stresszes állapot miatt pedig még rosszabbul teljesítünk. Kapkodunk, hibázunk, jön az ingerültség, vagy a levertség. Szétszórttá válunk, nem tudunk megfelelően koncentrálni az adott dologra, több feladat is jár a fejünkben egyszerre. Ezzel együtt jár, hogy nem tudunk döntést hozni, melyik teendőnket csináljuk először (priorizálás), éppen ezért gyakran maradnak megoldatlan, vagy csak félig megoldott feladataink.”

„Mindez hosszútávon pedig olyan problémákat okoz, mint szorongás, alvászavar, magánéleti és munkahelyi konfliktusok, munkaalkoholizmus stb…”

Tippek és praktikák

Gabriella szerint az első és legfontosabb dolog az, hogy megértsük és felismerjük, amikor túl sok stressz ér bennünket. Ezután következik az, hogy tudatosan odafigyelünk és kezeljük az adott helyzetet.

„A legnagyobb hajtásban is ajándékozzuk meg magunkat valamiféle énidővel ahol tudatosan odafigyelünk arra, hogy most kikapcsolunk és arra koncentrálunk, amit épp csinálunk – itt se telefon, se gép. Lehet ez egy kávészünet, amikor lassan, kortyonként, az összes érzékszervemet bekapcsolva fogyasztom el a kávét – mindfulness technika –  vagy tartunk egy 15 perces sétát, akár tudatos légzést gyakorlunk.”

Sok más, egyszerűbb technikát találunk stresszkezelésre, ilyen például az, ha felállunk és kihúzzuk magunkat egy pillanatra vagy akár a rendszeres meditáció is. Vannak bizonyos stresszpontjaink is a testünkön, amire, ha nyomást fejtünk ki, oldja a feszültséget. Ilyen pont van például a mutató és középső ujjunk közötti részen.

Sokunkat érintő rossz berögződésként okozhat további problémát, - ami szintén növeli rajtunk a nyomást -, hogy nem tudunk nemet mondani. Próbáljuk reálisan figyelembe venni a feladatok fontossági sorrendjét és ne szégyelljünk nemet mondani azokra, amik már láthatóan nem férnek bele a napirendünkbe. Ez egyébként a helyes időbeosztás egyik alappillére.

A fentieket is figyelembe véve Gabriella szerint a megoldás az önismeretben és önmagunkkal való őszinteségben rejlik:

„Ahhoz, hogy tartós változást érhess el, a valós okokat kell feltárnod. Fontos a stressz felismerése, tudatosítása, menedzselése, ezen túl az igazi kulcs lehet az időgazdálkodás elsajátítása, mert ez segít hozzá, hogy uraljuk a helyzetet és ezzel csökkentsük az idegi feszültséget.”

„Próbáljuk meg néha elengedni a tevékenységkényszert, illetve az elvárást, hogy minden platformon jelen legyünk és maximálisan teljesítsünk. Adjunk lehetőséget magunknak a lassulásra, a visszatöltődésre és a befelé figyelésre.”

Összefoglalva a fentieket, próbáljunk meg munka közben néhányszor megállni, venni néhány mély levegőt, esetleg olyan módját találni a feltöltődésnek, ami személyesen nekünk bevált. Ha ez egy 5 perces rövid kis szünet, akkor sem baj, de pár percet mindenképp adjunk magunknak szusszanni és lelassulni. Lehet ez egy rövid séta, egy telefonbeszélgetés egy közeli baráttal vagy családtaggal, esetleg néhány tornagyakorlat vagy nyújtás.

Készítette: Balogh Emese

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala