Míg a régi Munka törvénykönyve (Mt.) az átirányítási fejezetében kifejezetten tartalmazta az a rendelkezést, mely szerint az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körülményeire tekintettel - nem járhatott aránytalan sérelemmel, a jelenleg hatályos törvény ezt már sajnos nem vette át - mondta az Origónak Dr. Vágány Tamás, a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A jelenleg hatályos Mt. sok tekintetben visszavett az előző törvény munkavállalókat védő rendelkezéseiből. Sajnos átirányítás, vagy új nevén "munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás" intézménye sem kivétel ez alól.

A munkaviszony alapvető, lényegi elemének a felek személyén, munkavégzés helyén és a munkabéren kívül természetesen a betöltendő munkakör számít. A munkavállaló feladata a munkaszerződésében rögzített munkakör legjobb ellátása tudásának és a munkáltató utasításainak megfelelően.

Nem szabad tartósan így dolgozni

Abban az esetben, ha a munkáltató más munkakör betöltésére (is) utasítja a munkavállalót, a korábbi munkajogi kódex átirányításról beszélt. Az átirányítás igen fontos kérdés, mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy az átirányítás jogát számos munkáltató félreérti, rosszabb esetben visszaél azzal.

Az átirányítás új szabálya megtartja azokat a korábbi korlátokat, mely szerint csakis átmeneti jelleggel lehet elrendelni, legfeljebb 44 munkanapra évente (azaz két hónapra). Nemcsak arra utasíthatja egyébként a munkáltató a munkavállalót, hogy más feladatokat lásson el, de akár arra is, hogy más munkáltatónál.

A munkavállalónak ugyanakkor joga van tájékoztatást kapni az átirányítás várható időtartamáról, részleteiről - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ezért is csökkenhet a munkabér

Csökkenhet a bér

Változhat-e a munkavállaló bére az átirányítás miatt? Az Mt. szerint szerint igen, és sajnos nem feltétlenül kedvezően. A szabály ugyanis azt írja elő, hogy átirányítás esetén a munkavállalót az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.

Így ha valaki az alapbérén felül jelentős teljesítménybérezésben is részesül, és az átirányított munkakörben a teljesítménybérre jogosító munkát nem tud végezni, akkor a keresete csökkenésével számolhat.

A korábbi szabály alapján a munkavállaló díjazása nem lehetett kevesebb az addigi átlagkereseténél. Ez sajnos lényeges különbség a régi és az új normaszöveg között - hangsúlyozta dr. Vágány Tamás.

Aránytalan sérelem esetén is lehet

Míg a korábbi törvény az átirányítási fejezetében kifejezetten tartalmazta az a rendelkezést, mely szerint az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - nem járhatott aránytalan sérelemmel.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A hatályos törvény ezt sajnos nem vette át, ehelyett az általános szabályok között került elhelyezésre az az előírás, mely szerint a munkáltató (általában véve) a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása során a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat, a munkavállaló érdekeit méltányos mérlegelés alapján, a jóhiszeműség és tisztesség jegyében, kölcsönösen együttműködve köteles figyelembe venni.

Bár ezen utóbbi rendelkezést a törvény úgynevezett általános elvei között rögzítették, az átirányítás szabályainak alkalmazása során kisegítő jelleggel alkalmazható és alkalmazandó. Ennek következményeként a korábbi törvény alapján kialakult bírói gyakorlatban egyelőre nem várható jelentős változás az aránytalanul érdeksértő átirányítás megítélésében - mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkahely, fizetés, munka, bér, munkajog, Munka törvénykönyve