Az álláskeresők egyik legfontosabb skillje: a kritikai gondolkodás
Az információs túlterheltség korát éljük, így a saját felelősségünk, hogy a ránk zúduló tényekből kihámozzuk a számunkra fontos és igaz tartalmat.
Önnek ajánljuk!
A kritikai gondolkodás nem csak a munkahelyeken, az életben is hasznos képesség, amit a munkáltatók nagy része értékel az álláskeresőkben. A kritikai gondolkodás annak a képessége, hogy objektíven értékeljük a tényeket és az információkat, mielőtt elfogadnánk őket és rájuk alapozva hoznánk döntéseket. Ha képesek vagyunk szisztematikusan kételkedni abban, amit hallunk vagy olvasunk, illetve ezek ellenőrzésével meg tudjuk különböztetni a hamis információkat az igazaktól, nem csak megoldásorientáltabbá válhatunk, hanem a teljesítményünk is növelhető. De hogyan sajátíthatjuk el és fejleszthetjük ezt a készséget a mindennapi munkánk során?
A kritikai gondolkodás nem egyenlő a kritikus gondolkodással
Először is fontos leszögezni, hogy a kritikai gondolkodás nem egyenlő a kritikus gondolkodással. A két fogalmat gyakran összemossák, pedig míg a kritikai gondolkodás egy elemző, megfontolt és objektív hozzáállást jelent, amely során az egyén igyekszik minden szempontot figyelembe venni a döntése előtt, a kritikus gondolkodás arra vonatkozik, hogy valaki negatív oldalról közelít meg helyzeteket, és a hibák, ellentmondások, gyengeségek feltárására összpontosít. A kritikai gondolkodás célja nem a hibakeresés, hanem az alapos megértés és az igazsághoz való közelebb kerülés, míg egy kritikus gondolkodó a lehetséges akadályokra, kockázatokra és egy-egy terv gyenge pontjaira koncentrál, kevésbé veszi figyelembe a pozitív aspektusokat.
Lépjünk ki a megszokott keretekből
A kritikai gondolkodás nem csupán intelligenciát és elemzőkészséget igényel. Sok esetben arra sarkall minket, hogy kilépjünk a saját előítéleteink és megszokott gondolkodásmódunk kereteiből, és kíváncsisággal, igazságossággal közelítsünk egy adott problémához vagy szituációhoz. Ahhoz, hogy jól tudjuk alkalmazni, fontos, hogy nyitottak legyünk a világra, tegyünk fel kérdéseket és ne fogadjunk el azonnal alapvetésként minden információt, amit hallunk. Ezt úgy tudjuk megtenni, ha mindig azt tekintjük alapnak, hogy bármi lehetséges, amihez félre kell tennünk az elképzeléseinket és megengednünk magunknak, hogy olyan lehetőségeket is végiggondoljunk, amelyek elsőre teljesen valószínűtlennek tűnnek. A legjobb ötletek néha a legrosszabbakból jönnek, hiszen még ha valami butaságnak is tűnik, annak a mérlegelése vezethet egy intelligens, átgondolt következtetéshez.
Ne reagáljunk azonnal
De hogyan lehetünk mindig mindenre nyitottak és pártatlanok? Hagyjunk magunkat egy kis időt az érzelmeink megjelenése és a tényleges reakciónk vagy cselekvésünk között! Lássunk erre egy gyakorlati példát: egy csapatmegbeszélésen a főnökünk megemlíti, hogy egyre kevesebben vásárolják meg a cég termékeit, és szeretné megérteni ennek az okát. Az első reakciónk erre lehet, hogy a sértettség és az azonnali védekezés, hiszen úgy tűnhet, hogy a főnök minket hibáztat azért, hogy ez így alakult. Ha képesek vagyunk felismerni és racionalizálni ezt az érzelmet, mielőtt elkezdenénk a lehetséges okokon gondolkozni és nyitottak vagyunk arra, hogy minden lehetőséget, illetve a csapattársaink hozzájárulását is megvizsgáljuk, egy sokkal mélyebb megértést és átfogó megoldásokat találhatunk.
Döntsünk objektív tények alapján
Némi önismeretet igényel, hogy tudatában legyünk a saját előítéleteinknek, és semmiképp ne támaszkodjunk rájuk, ehelyett próbáljunk meg minél objektívebbek maradni. Az objektivitás érdekében pedig a döntéseinket tényekre kell alapoznunk, amelyeket kutatás útján gyűjthetünk össze. Ez nem csak az információ mennyiségéről, hanem a minőségéről is szól, hiszen az a célunk, hogy megbízható forrásokból származó adatokat és részleteket találjunk, hogy túl tudjunk lépni a felszínen és mélyebb megértést nyerjünk arról, ami történik. A fenti példánál maradva: ha belemélyedünk a vásárlási statisztikákba, azonosítjuk a fennálló problémákat és megpróbáljuk megérteni, hogy mi az, ami miatt az ügyfelek úgy döntenek, hogy nem vásárolnak, már sokkal közelebb vagyunk a megoldáshoz.
Nem tehetség, hanem készség
A kritikai gondolkodás egyik csapdája, hogy könnyű úgy érezni, hogy sosem végzünk – hiszen a lehetőségek tárháza végtelen, és az örökkévalóságig lehet információk után kutatni. De van egy pont, amikor el kell fogadnunk, hogy megtettük a szükséges lépéseket és döntenünk kell, amihez szükséges a megalapozott következtetés alkotásának képessége. Ez pedig időt igényel, nem lehet kapkodva csinálni, így fontos, hogy elég időt adjunk magunknak a folyamathoz. Szerencsére a kritikai gondolkodás készsége egy tanult kompetencia, nem pedig velünk született tehetség – ami azt jelenti, hogy bármikor fejleszthetjük és jobbak lehetünk benne.
Még keressük a megfelelő állást? Böngésszünk az aktuális lehetőségek között!
Készítette: Kövecses Evelin
