Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A negatív kritikát meghallgatni és főleg megfogadni sosem egyszerű, különösen, ha nem tudjuk eldönteni, hogy valóban segítő szándékú és hosszú távon épít minket, vagy inkább a másik félről szól és csak annyit ér el, hogy rossz közérzetünk legyen. A konstruktív, azaz az építő kritika a szakmai fejlődés egyik kulcsfontosságú eleme, amit érdemes megfogadnunk, a destruktív, azaz a romboló kritika viszont szimplán káros és a legjobb, ha elengedjük a fülünk mellett. De honnan ismerhetjük fel, hogy éppen milyen visszajelzést kapunk? Példákat hoztunk.

A szándék is fontos

Visszajelzésre mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy fejlődhessen a munkájában. Nagy különbség van azonban aközött, hogy mi egy-egy kritika szándéka, milyen a hangneme és milyen hatást vált ki belőlünk. Az építő kritika célja, hogy segítsen és támogasson minket, és valamilyen pozitív változást idézzen elő, a fejlődés felé tereljen minket. Ezzel szemben ha úgy érezzük, hogy a másik fél szándéka a negatív kritikával csupán az, hogy megbántson minket és nem tartalmaz semmilyen konstruktív javaslatot, az általában nem rólunk szól, sokkal inkább az ő frusztrációjáról. Ha például sokat dolgoztunk egy feladaton, és másnap azzal fogad minket a főnökünk, hogy nem hiszi el, hogy ilyen hanyag munkát vagyunk képesek kiadni a kezeink közül, és nem is érti, miért kellett ehhez ennyi idő, az biztosan nem fog minket építeni a jövőben. Ellenben ha megköszöni a munkánkat és elismeri, hogy sok energiát fektettünk a feladat elkészítésébe, ám a véleménye szerint van néhány terület, amelyen lehetne javítani, felsorolja az érintett területeket és még javaslatokat is tesz arra, hogy hogyan legyünk jobbak, az már építő kritika, amivel lehet mit kezdeni.

Nézzük meg a hangnemet

A visszajelzés továbbításának a módja is árulkodó: a romboló kritikát általában negatív és erőteljes hangnem jellemzi, ilyen például a sértés, a másik becsmérlése és a személyeskedés. Az építő kritika hangneme ezzel szemben minden esetben tiszteletteljes és figyelmes, és nem az a célja, hogy rosszul érezzük tőle magunkat. Jó példa erre, ha sokat késünk: ha azt a kritikát kapjuk, hogy lusták és felelőtlenek vagyunk, és nem is érdekel minket a munkánk, az egy destruktív kritika. Ha viszont azt a visszajelzést kapjuk, hogy mostanában sokat hiányoztunk és a csapatnak szüksége van a munkánkra, megkérdezik a késéseink okát, illetve hogy mit tehetnek azért, hogy ez a jövőben megszűnjön, már építő kritikáról beszélünk, amitől máris több motivációnk lesz hamarabb beérni.

Mire reagál?

Egy építő kritika soha nem a jellemünket vagy a személyünket támadja, hanem az adott szituációban a konkrét viselkedésünkre reagál és abban próbál segítséget nyújtani, hogy hogyan tudjuk megváltoztatni ezeket a viselkedéseket ahhoz, hogy eredményesebbek legyünk a jövőben. Ha az egyik munkatársunk azt mondja nekünk, hogy utál velünk dolgozni, mert türelmetlenek vagyunk, az biztosan nem épít, hanem egy szimpla személyeskedés, amitől csak rosszul fogjuk érezni magunkat. Ha viszont leülnek velünk átbeszélni, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy gyakran elveszítjük a türelmünket, mire lenne szükségünk ahhoz, hogy ez a jövőben ne okozzon senkinek problémát, és konkrét példákat is hoznak azokra a helyzetekre, amikor így viselkedtünk, arra már lehet építeni és érdemes megfogadnunk őket.

Ha továbbra sem tudjuk eldönteni, hogy építő vagy romboló a kritika, amit kapunk, vizsgáljuk meg azt, hogy milyen érzéseket váltott ki belőlünk! A megérzéseink általában nem hazudnak, de próbáljunk meg objektívak lenni! Bármilyen visszajelzést is kapjunk, érdemes megtanulnunk kezelni őket és megfelelően reagálnunk rájuk. Ha pedig túl sok a romboló kritika és nincs befolyásunk arra, hogy ezen változtassunk, ideje új állás után nézni!

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala