A magyar dolgozók fele a hosszú szabira esküszik – te hova tartozol?

A Profession.hu kutatása szerint a dolgozók közel fele (44%) inkább egyhetes vagy annál hosszabb szabadságot választ, míg 35% jellemzően csak 1-2 napokra ugrik ki a munkából. Van, aki évente többször kisebb pihenésekkel tartja magát egyensúlyban, mások a nagyobb, ritkább kikapcsolódásban hisznek. A számok mögött azonban ott a kemény valóság: 17% idén egyáltalán nem megy szabira, a vállalkozók fele pedig sosem engedheti meg magának a leállást. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan pihenünk.

Mini-szabik: 1-2 napos energialöket a túlélésért

A magyar dolgozók 35%-ára igaz, hogy egyszerre inkább csak 1-1 napokra megy el szabadságra. Ez a stratégia sokak számára egyszerűbben megoldható, hiszen a helyettesítés kérdése így kevésbé terheli a csapatot, és egy rövidebb szabi után kevesebb feladat torlódik fel, ami csökkenti a visszatérés utáni stresszt. A mini-szabiknak van egy fontos pszichológiai előnye is: sűrűn megszakítják a hétköznapi, gyakran monotonná váló rutint, és adnak egy energialöketet, amit a munkában is kamatoztathatsz. Mégis, ezek a rövid szakaszok ritkán hoznak valódi, mély regenerációt, hiszen az első 24 órát sokszor még a lelassulás, az új környezethez vagy új helyzethez való hozzászokás tölti ki.

A rövid szabi előnyei:

• jó kompromisszum lehet, ha nincs sok szabid
• jobban beleilleszthető a családi logisztikába
• csökkenti a kiégés kockázatát
• gyakrabban ismételhető
• kevesebb feladat gyűlik össze a visszatérésig, így könnyebb újra felvenni a ritmust
• spontán is beiktatható, nem igényel hosszú előkészületet

Hosszú kikapcs: amikor a hét tényleg pihenést jelent

Kutatásunk szerint a munkavállalók 44%-a választ inkább egyhetes vagy annál hosszabb szabadságot, mert szerintük csak így lehet valóban elengedni a munkahelyi stresszt. Az első pár nap sokaknál a leeresztésről szól, ezért a valódi pihenés körülbelül a harmadik naptól kezdődik. Aki ritkábban megy szabira, gyakran inkább ezt a megoldást választja, hogy évente egyszer-kétszer teljesen eltűnjön a munka világából.

Érdekesség, hogy körülbelül ugyanennyien törekednek arra, hogy legfeljebb egy hétre menjenek el egyszerre, mert a hosszabb szabadság után túl nagy lenne a felgyülemlett feladatmennyiség. Ez is mutatja, hogy a pihenés hosszát erősen befolyásolja a munkahelyi helyettesítési rendszer.

A hosszú szabi előnyei:

• mélyebb testi és mentális regeneráció
• lehetőség a teljes kikapcsolódásra (pl. külföldi utazások)
• segít új perspektívát adni a munkára, karrierre
• csökkenti a kiégés kockázatát, mert valódi távolságot ad a munkától
• lehetőséget ad hosszabb, mélyebb élményekre (pl. új kultúra megismerése)
• jobban támogatja a kreatív feltöltődést, mert a hosszabb pihenés alatt az agy is átkapcsol és új ötleteket hoz

Szabi nélkül: amikor a pihenés luxus

A kutatás egyik legmegdöbbentőbb adata, hogy a dolgozók 17%-a idén egyáltalán nem megy szabadságra. Ez különösen a vállalkozóknál látványos: közülük minden második ember (50%) kihagyja a nyári pihenést. A háttérben gyakran gazdasági nyomás, a helyettesítés hiánya vagy a „ha nem dolgozom, nincs bevétel” nyomasztó érzése áll.

Ennek súlyos következményei lehetnek:

• fokozott kiégésveszély
• romló fizikai és mentális egészség
• csökkenő teljesítmény és kreativitás
• hosszú távon nagyobb eséllyel váltanak munkahelyet vagy szakmát

Akár rövid megszökéssel, akár hosszú kikapcsolódással töltődünk, a szabadság alapvető része a munka-magánélet egyensúlynak. A pihenés nem luxus, hanem befektetés a saját egészségünkbe és a jobb teljesítménybe. Ez természetesen nem mindig döntés kérdése, sokszor a körülmények kényszerítik bele az embereket, hogy megszakítás nélkül dolgozzanak, ezért a HR-esek és a vezetők felelőssége is, hogy biztosítsák a valódi pihenés lehetőségét.

Böngéssz az aktuális állásajánlatok között és iratkozz fel az állásértesítőre, hogy minél hamarabb megtaláld a karriercéljaidnak leginkább megfelelő állást!