A munkaviszony közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással (ez volt régebben a rendkívüli felmondás) is megszüntethető. Mind a munkaadó, mind a dolgozó kezdeményezheti.

A közös megegyezés nem felmondás. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató és a munkavállaló úgy döntenek, hogy a munkaviszonyt megszüntetik. Benne van a nevében is, hogy mindkettőnek akarni kell. Ebben az esetben is kaphat bizonyos összeget a munkavállaló, de nem végkielégítésnek nevezzük.

1. Mindig meg kell indokolni a felmondást?

A munkaadónak akkor nem kell megindokolnia a felmondást, ha próbaidő alatt dönt úgy, hogy mégsem szeretne együtt dolgozni a munkavállalóval. A határozott idejű szerződéssel rendelkező nyugdíjas dolgozótól is indoklás nélkül megválhat egy cég.

Egyéb esetekben viszont mindig meg kell mondania, hogy mi a felmondás oka.

A dolgozónak viszont csak akkor kell megindokolnia a távozási szándékát, ha határozott idejű munkaszerződése van, és a szerződés lejárta előtt felmond.

2. Milyen indokkal mondhatnak fel valakinek?

Az elbocsátás indoka csak valós, világos és okszerű lehet. Ez lehet a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, a képessége vagy a munkáltató működésével összefüggő ok.

3. Szóban is közölhetik a felmondást, vagy kötelező leírni?

A felmondásnak írásban kell megtörténnie, és akkor tekinthető közöltnek, amikor azt a címzettnek átadják.

Ám nemcsak a papíralapú felmondás felel meg az írásbeliség követelményének, hanem az elektronikus úton (e-mail és sms) közölt is. Az elektronikus dokumentum akkor tekinthető közöltnek, ha az a címzett számára hozzáférhetővé válik - azaz megnézte.

4. Mindenki kap végkielégítést?

Ha valaki rendkívüli felmondással vagy közös megegyezéssel távozik a cégtől, akkor nem jár végkielégítés. Az csak munkáltatói rendes felmondás esetén járhat.

Ha a dolgozó mond fel, nem kap végkielégítést. Ám akkor sem jár neki, ha a munkaadói rendes felmondás oka a dolgozó nem megfelelő képessége vagy magatartása.

     Ez történik, ha elbocsátanak     

Ha viszont az indok a munkáltató működésében bekövetkezett ok (például a munkakör megszűnése vagy átszervezés miatti létszámcsökkentés), akkor jogosult a dolgozó a végkielégítésre. Akkor is jár a végkielégítés, ha a munkaadó jogutód nélkül megszűnik.

5. Mennyi pénzt kaphatok?

Az hogy hány havi végkielégítés jár, a cégnél töltött évek alapján emelkedik.

Ha valaki már legalább 3 éve ugyanott dolgozik, akkor egyhavi, ha 5 éves munkaviszonya van, akkor kéthavi távolléti díjnak megfelelő összeget kap. Ha 10 éve az adott cég alkalmazottja, akkor háromhavi, ha 15 éve, akkor négyhavi, 20 év után öthavi, 25 év után félévi távolléti díj illeti meg. Ha a dolgozót a nyugdíjkorhatár betöltése előtti öt évben küldik el, akkor plusz háromhavi pénz jár neki (legalább 20 vagy annál többéves munkaviszony esetén).

Fontos, hogy nem az átlagbér, hanem a távolléti díj alapján számítják a végkielégítést. Ebben pedig az esetleges pótlékok, bónuszok általában nincsenek benne.

A végkielégítés összegén felül a munkavállalót megilleti az évi szabadság időarányos, igénybe nem vett összege is.

6. Kinek jár a felmondási védelem?

- Aki várandós. (A védelem csak akkortól lép életbe, amikor a nő közli a munkahelyen, hogy babát vár. Amíg nem jelenti be, fel lehet neki mondani.)

- Aki lombikbébi-programban vesz részt, ők fél évig nem küldhetők el.

- Az anya a gyermek hároméves koráig, ha gyeden vagy gyeden van. (Ha visszament már dolgozni, igen nyomós indokkal elküldhető. Akkor is elbocsátható, ha nem tudnak a képzettségének, képességének megfelelő munkakört biztosítani, vagy a felajánlott munkakört nem fogadja el.)

- Aki öt éven belül éri el a nyugdíjkorhatárt. (Rájuk is az vonatkozik, mint a kisgyerekesekre, csak rendkívül nyomós indokkal küldhetők el.)

- Aki épp a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatát teljesíti.

A táppénz nem jelent védelmet: akik betegség miatt keresőképtelenek, azok elbocsáthatók, és a munkaadó ezt a táppénz alatt is közölheti velük. A felmondási időt viszont akkor kezdik meg, amikor gyógyulttá nyilvánították őket, és a munkába visszatérnének. Így tehát az elbocsátás elől nem lehet "táppénzre menekülni".

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

7. Mennyi a felmondási idő?

A felmondási idő 30 nap. A munkáltató felmondása esetén ez nőhet: ha a dolgozónak már legalább 3 éves munkaviszonya van, akkor öt nappal, 5 év után tizenöt nappal, 8 év után húsz nappal, 10 év után huszonöt nappal, 15 év után harminc nappal, 18 év után negyven nappal, 20 év után hatvan nappal.

Legalább a felmondási idő felére a munkáltató köteles felmenteni a munkavégzés alól a dolgozót.

8. Mi történik, ha jogellenes a felmondás?

Ha valaki úgy érzi, hogy jogellenesen bocsátották el, akkor a munkaügyi bírósághoz fordulhat.

Ha a volt alkalmazott megnyerte a munkaadója ellen indított munkaügyi pert, és a bíróság úgy ítélte meg, hogy jogellenes volt az elbocsátás, akkor a korábbi munkajogi kódex alapján megkapta az elmaradt jövedelmét, és vissza kellett őt venni a céghez (persze csak ha vissza akart menni oda dolgozni).

Az most hatályos Munka törvénykönyve viszont úgy rendelkezik: a munkaviszony a felmondáskor már megszűnik, tehát nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének a napja lesz a munkaviszony utolsó napja - emiatt az elmaradt fizetés értelmezhetetlenné vált.

A dolgozó ellenben kártérítést kaphat, viszont neki kell azt bebizonyítania, hogy mekkora anyagi veszteség érte a jogellenes felmondás miatt. Az összeg nem lehet több 18 havi távolléti díjnál.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: munkajog, Munka törvénykönyve, elbocsátás, felmondás, végkielégítés, felmondási védelem