Elbocsátások ellen tiltakoznak a közszférában

Hosszú távon 600 ezer fővel csökkentenék a közalkalmazottak számát. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes az ATV-nek elmondta: ebben a kormányzati ciklusban nagyjából 150 ezer közalkalmazott kerülhet át az állami szférából a piaci szférába. A skandináv modellt követnék, miszerint 10 százalékra csökkenne az állami alkalmazásban levők száma - azaz ha a versenyszférában 4 millióan dolgoznak, akkor közalkalmazottak száma 400 ezer.

A szakszervezet tiltakozik

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) szerint hibás számokkal kalkulál a kormányzat, hiszen a közszférában dolgozók létszáma közel sem 1 millió fő, mint ahogy Csepreghy Nándor mondta. Az állami szférában nem dolgozik egymillió ember, az alkalmazásban állók létszáma a költségvetési intézményekben (közfoglalkoztatottak nélkül) a legfrissebb statisztikai adatok szerint 694 700 fő.

A közszolgálati ágazatokban dolgozókat tömörítő szakszervezeti konföderáció nyílt levelet fogalmazott, melyet lapunknak is eljuttattak. Ebben jelzik, hogy a teljes tagságuk nemet mond ezekre a tervekre.

"Ha a közmunkások nélkül az egész lakosság számához viszonyítjuk a valóban csak a közszolgálati dolgozók számát, akkor rögtön jóval az európai átlag alatti arányt kapunk. Egyáltalán nem kedvezőtlenek az adatok más összehasonlításban sem, egyedül csak a versenyszférához viszonyított arányban, de hangsúlyozzuk, nem a közszolgáltatási alkalmazottak száma sok, hanem a versenyszférában dolgozók száma alacsony" - olvashatjuk a Földiák András a SZEF elnöke levelében.

A munkavállalói érdekképviselet felhívja a figyelmet: egy ilyen arányú elbocsátási hullám rossz hatással lenne a magyar állam működésére és az állampolgárok életére. Nem fogadják el tervezett 100 ezer vagy 200 ezer fő átirányítására vonatkozó kijelentéseket. Szerintük a magyarországi közszolgáltatások romlását eredményezné egy ilyen mértékű leépítés, amely súlyosan érintené a lakosságot és az ország egészének az életminőségét.

A KÖZIGAZGATÁS TERÜLETÉRE EGYÉBKÉNT 1400-NÁL IS TÖBB ÁLLÁST KÍNÁLNAK A PROFESSION.HU-N.

Teljesen értelmezhetetlen a SZEF számára az "átirányítás" fogalma, mert a nyilatkozat arról nem szólt, hogy a több százezres létszámú, zömében diplomás munkavállalót ki és hová vezényelné, milyen piaci körben találnának munkát és biztosítanának számukra állást.

A szakszervezeti szövetség azt is nehezményezi, hogy a közszolgálatok egyes területein semmiféle bérfejlesztés nem történt 8 éve, és évek óta nem kapnak választ arra a kérdésre, hogy mikor és milyen módon rendeződik az eddig kihagyott szakterületek és dolgozói rétegek bére.

Felhívják a figyelmet: rosszul fizetett munkatársak, elemi költségvetési gondokkal küszködő intézményekben, minőségi továbbképzések és kidolgozott motivációs és előmeneteli rendszer nélkül végzik jól a feladatukat, de a gondok érdemi áttekintése és biztonságos életpálya kilátások helyett kiszervezésükről, vagy kényszervállalkozóvá tételükről kapnak híreket.

Földiák András azt kéri, hogy a miniszterhelyettes tekintse át az általuk említetteket, és adjon lehetőséget ezeknek a kérdéseknek a megvitatására az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) plenáris ülésén, vagy más, e célból szervezett találkozó keretében.

Több nagy elbocsátáshullám volt már

A rendszerváltozás óta több nagyobb elbocsátási hullám is volt a közigazgatásban. Elsőként a Bokros-csomag hatására küldtek el tömegesen embereket. Akkor - 1995-96-ban - tíz-, majd a második ütemben ötszázalékos létszámcsökkentést hajtottak végre, az állami és önkormányzati hivatalokból 15-16 ezren kerültek utcára - írja a Népszabadság egy korábbi cikkében.

1998-2002 között, tehát az első Orbán-kormány idején hivatalosan nem határoztak leépítésekről, volt viszont létszámcsökkentés, bár nehezen számszerűsíthető. Akkoriban a költségvetési keretszámok alakításával próbálták meg mérsékelni a közigazgatásban foglalkoztatottak számát. Ez nem sikerült, mert a ciklus végére igencsak felduzzadt az apparátus.

A Medgyessy-kormány ezért megint drasztikusan lépett: 2002 őszén 15 ezer álláshelyet szüntettek meg, ténylegesen tízezer embert menesztettek. Ez volt az első alkalom, amikor a szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján hajtották végre a leépítéseket. Később a Gyurcsány-kormány is hasonló intézkedésre kényszerült, és 2007-2008-ban 12 ezer embert távolítottak el. Akkor az érdekképviseleteknek sikerült elérniük, hogy a "gondoskodó elbocsátás" jegyében nyújtsanak valamilyen segítséget az utcára kerülőknek. Bevezették a prémiumévek programot, ami egyfajta előnyugdíjként működött: a köztisztviselők csökkentett fizetést kaptak, cserében viszont csak néhány órát kellett hetente dolgozniuk.

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentős személycseréket hajtottak végre, de a létszámot tekintve 2011 végéig nagyjából nullszaldós volt a rendszer. 2012 januárjában megjelent egy kormányrendelet, amelynek alapján alig másfél hét múlva hétezer álláshelyet szüntettek meg. A menesztett közszolgák számára a Karrierhíd Programot hirdették meg, amelynek keretében a hivatalos adatok szerint körülbelül 4000 főnek próbáltak segíteni - nyilatkozta a lapnak Fehér József, az MKKSZ korábbi főtitkára.

A költségvetési szerveknél a kilencvenes évek végén még 800 ezren voltak, 2012-re viszont csak 650-660 ezren dolgoztak. Mint már fent említettük, a KSH adatai szerint 694 700-an vannak.
 

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: elbocsátás, felmondás, közszféra, állás, munka