Brutális az orvoshiány
Önnek ajánljuk!
Egy friss orvosimigráció-kutatásból kiderült: havonta száz orvos távozik az országból, miközben egy év alatt sem kérik ennyien a honosításukat.
A gyakorló orvosok közül pedig már 2010-ben is többen haltak meg vagy mentek nyugdíjba, mint amennyi frissen végzett a helyükre állt. Csak 2006 és 2010 között négyezerrel csökkent a hazai orvosok száma. Összességében a rendszernek egyetlen olyan tényezője sem látszik, amely a hazai orvoshiányt az elkövetkezendő években számottevően csökkentené - olvashatjuk a Népszabadságban.
A számszerű hiányt legfeljebb az mérsékelheti, ha az ellátórendszer kurtításával az orvosi álláshelyek száma is csökken. Ennek azonban sem a várható mértéke nem ismert, sem az, hogy milyen hatással lesz a betegek ellátásának gyorsaságára, illetve minőségére.
1200 orvos elvándorol évente
Az általában nem a hiányszakmák közt említett sebészet Kelet-Magyarországon például már összeomlott volna, ha nem lennének bevándorló sebészek. Míg Szabolcs-Szatmárban minden negyedik, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében minden ötödik sebész külföldi - derül ki Balázs Péternek, a Semmelweis Egyetem professzorának kutatási adataiból. Baranyában a működő 82 sebészorvosi állásból hetet külföldiek töltenek be. Ezek alapján persze akár hátra is dőlhetnénk, mert lám, külföldről is érkeznek orvosok, csakhogy a külföldi gyógyítók magyarországi munkavállalási hajlandósága is romlik. Míg 2006-ban 169 külföldi orvos honosíttatta magyarországi munkavégzéshez a diplomáját, addig 2010-ben már csak 35.
A témáról az Orvosi Hetilapban megjelent kutatási összefoglalóban a professzor arra a következtetésre jutott, hogy változatlan (netán fokozódó) külföldre áramlás mellett a hazai ellátásban rövid távon is krízisközeli helyzet, valódi válság keletkezhet. Ez pedig az ellátás összeomlásával járhat: a migráció olyan méreteket öltött, mintha Magyarországon már egyetlen orvos sem kapna diplomát - az évente végző ezer orvosra tavaly már 1200 elvándorló jutott, legalábbis ennyien kérték a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolásokat, és a 95 százalékuk valóban el is hagyja az országot. A távozókat az sem kedvetleníti el, hogy az igazolásokért az eddigi 42 ezer forint helyett januártól már 99 ezret kérnek a hatóságok.
Tárgyalnak, és nem csupán a pénzről
A súlyos helyzet ellenére az orvosok érdekvédői és a kormány közt már több mint egy hónapja zajló bértárgyalásokon nemigen látszik előrelépés. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke ennek ellenére bizakodó, méghozzá azért, mert a miniszterelnöktől kaptak személyes ígéretet a bérük javítására.
A migrációról készített kutatási kérdőíven a távozás okaiként előkelő helyen tüntetik föl a megkérdezettek a szakképzés minőségének romlását. Gyakori panasz a túl nagy önállóság is, egy-egy területen ugyanis az orvoshiány miatt felügyelet nélkül dolgoztatják az intézmények a szakorvosjelölteket. Van példa persze a másik végletre is: előfordul az is, főként a műtétes szakmákban, hogy a fiatal rezidensek nem tudnak beteghez jutni. Ezért olyan szakképzési rendszert szeretnének a kormányzattal bevezettetni, amely megfelelő garanciákat ad a szakképzés minőségének javítására.
Legutóbb az egészségügyért felelős államtitkárság hihetetlen mennyiségű adattal borította el az érdekvédőket. A korfa szerint például a 35-39 éves gyógyítókból csak nagyon kevesen maradtak Magyarországon.
