Amikor két ember tesz ki egy dolgozót

Állásmegosztás során két dolgozó tölt be egy teljes munkaidős állást, akik egyenlő mértékben osztják fel maguk között a feladatokat, illetve közösen tartoznak felelősséggel a munka elvégzéséért. Így a részmunkaidős alkalmazottak olyan állást is vállalhatnak, amely "teljes embert" igényel, és nyolcórás jelenlétet kíván meg.

Az állásmegosztás egy teljes munkaidős állás - az azzal járó feladatok, felelősség és fizetés - két ember közötti megosztását jelenti. Ha egy vállalat ilyen módon alkalmaz embereket, akkor például ugyanazt a munkakört hétköznap egy kisgyermekes anya, hétvégén pedig egy diák töltheti be. Ezt megtehetik persze úgy is, hogy például egy hétig az egyik munkavállaló dolgozik, a következő héten a másik. Tehát mindkét dolgozó akkor van benn, amikor neki megfelel, a vállalatnál mégis "egy munkásnak" számítanak. Az előfeltétele a folyamatos információáramlás és a jó kommunikáció a munkatárspáros tagjai között.

Az állások megmenthetők vele

Korábban csupán a munka és magánélet összeegyeztetésére teremtett az állásmegosztás lehetőséget, ám a mai recessziós időszakban egyre inkább a munkahelyek megőrzésének egyik fő eszköze lehet.

Válság idején jól bevált módszer a fejlett világban a munkaidő-csökkentés, a dolgozók elküldése helyett. Ez természetesen nem általánosan rövidebb munkaidőt jelent, mert ilyenkor növekedik az önköltség, így romlik a versenyképesség, és még az eredetinél is több munkahely léte kerülne veszélybe. A vállalati szinten átmenetileg rövidített munkaidő lehet a megoldás - vallja dr. Frey Mária közgazdász egyik tanulmányában.

Alig van ilyen lehetőség

Az Ecostat egyik felmérése szerint a munkavállalók 43 százaléka szívesen dolgozna részmunkaidőben. Természetesen az sem mindegy, hogy az atipikus formában végzett munkáért mennyi fizetést kapnak, sokan ugyanis úgy vélik: a hagyományostól eltérő munkát kevésbé fizetik meg, a keresetből nehéz megélni. Ám ennek ellenére csupán 1 százalékuk utasította el az atipikus munkavégzést.

A rövidített munkaidő alkalmazása valamennyi résztvevő számára előnyös: a munkáltató elkerülheti az elbocsátás anyagi és morális terheit, a dolgozó megtarthatja a munkahelyét, az állam pedig megtakaríthatja a munkanélküli járadékot és enyhítheti a gazdasági visszaesés negatív társadalmi következményeit. Éppen ezért is írtak ki munkahelymegtartó támogatásokat, amelyekben a munkaidő-csökkentés költségeire is pályázhattak a cégek.

A drogerie markt (dm) munkavállalóinak zöme nő. A DGS Global Research válságkezelési kutatását elemző, bemutató konferencián Sélei Annamária, a drogériahálózat személyzeti vezetője kifejtette: különösen a gyesről, gyedről visszatérő kismamák dolgoznak állásmegosztásban. Lehetőséget biztosítanak nekik a részmunkaidős munkavégzésre, a például a pénztárosoknál az, hogy két személy tölt be egy nyolcórás állást, igen gyakori. Felsőbb szinten - a menedzserek körében - kissé nehezebb megoldani a folyamatosságot, ám nem lehetetlen. A dm nem véletlenül nyerte el a Családbarát Munkahely és a Legjobb Női munkahely-díjat is - tette hozzá.

Évtizedes múltja van

A rövid távú munkaidő-csökkentés nem újkeletű találmány: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Office - ILO) a munkanélküliek ellátásáról szóló 1934. évi egyezményben már említést tett róla, hangsúlyozva, hogy "részleges munkanélküliség esetén járadékban, vagy segélyben kell részesíteni azokat a munkanélkülieket, akiknek a foglalkoztatását időben lerövidítették".

Hazánkban a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége igen alacsony, különösen a nők esetében. Az Európai Unióban a szebbik nem egyharmada így dolgozik, míg nálunk csak 5-6 százalékuk. A magyar férfiak között is 3 százalék alatt marad a részmunkaidősök aránya, holott ez a mutató az EU átlagában megközelíti a 9 százalékot.

Az állásmegosztást az Egyesült Államokban "találták fel" immár több mint negyven évvel ezelőtt. Azok az amerikai nők harcolták ki maguknak ezt a munkaformát, akik nem akartak dönteni a karrier vagy a család között, de a pályakezdő és a nyugdíj előtt álló férfiak is örömmel fogadták. Angliában az ezredfordulón készítettek egy felmérést, amelyből kiderült: a közszolgálati szervek csaknem 90 százaléka, a versenyszférában pedig a cégek fele teszi lehetővé az állások megosztását.

Magyarországon csak a rendszerváltozás után kezdett elterjedni, ám még most is elég kevés vállalat vállalja fel az ezzel járó megnövekedett adminisztrációt, munkerőköltséget és szervez

Szerző: Durbák Ildikó

Fotó: profimedia.hu