Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Bizonyára sok ember találkozott már munkakeresés közben az ún. „stresszinterjú” alkalmazásával.

A tankönyvi definíció szerint a stresszinterjú az állásinterjú egy fajtája, amely során az interjúztató célja az interjúalany stresszhelyzetbe hozása, hogy képet alkothasson annak stressz-tűréséről és a stresszhelyzetben alkalmazott reakcióiról. A stresszinterjúval, amelyre főként a nagy felelősséggel járó vezetői, illetve a problémás emberekkel foglalkozó ügyfélszolgálati állásokra pályázók találkozhatnak, korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk.

Jelen cikkünkben a stresszinterjút más szemszögből, az alapjogi, polgári jogi és munkajogi szemlélettel elemzi, mely során választ kaphatunk arra a kérdésre, mit lehet, és mit nem lehet kérdezni, vagy előidézni egy ilyen interjú során.

Összességében kijelenthető, hogy egyáltalán nem tehet meg bármit a munkáltató arra hivatkozással, hogy stresszinterjút alkalmazott. A jelentkezők emberi méltósága, magánélete elsődleges védelmet élvez ezen alkalmakkor is.

A stresszinterjúnak is vannak határai

A stresszinterjú alkalmazását előzetesen nem köteles az interjúztató bejelenteni, ugyanis ezzel magát a módszert tenné alkalmazhatatlanná, a jelentkező máshogy reagálna a helyzetre, mint akkor, ha nem tudja eldönteni, hogy stresszinterjún van, vagy csak szimplán udvariatlan az interjúztató.

Amennyiben a stresszinterjún például szándékosan kellemetlen hőmérsékletet csinálnak a helyiségben, úgy figyelni kell, hogy az a jelentkező egészségére káros hatással semmiképpen ne legyen.

Ami a stresszinterjún szigorúan tilos!

A személyeskedő, sértő megjegyzések, megállapítások során a jelentkező emberi méltóságára különös tekintettel kell lenni, álláspontunk szerint ez elég kockázatos és kényes terület, ugyanis nincs kifejezetten rögzített határ, hogy például a ruhára tett megjegyzés még nem sérti az emberi méltóságot, de a testi adottságokra (elálló fülek, kapafog) tett már igen.

Már az interjún is érvényes a Munka törvénykönyve

Tekintettel arra, hogy a stresszinterjú eleve egy munkaviszony (vagy esetleg más, munkavégzésre irányuló jogviszony) létrehozása érdekében folyik le, az interjún elhangzottakra irányadó a Munka törvénykönyve (Mt.) szabályozása is. Mindenképpen megállapítható, hogy kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket lehet feltenni a jelentkezőknek, ezért például a jelölt családi állapotára, az étkezési/dohányzási szokásaira, vallására vagy arra, hogy a közeljövőben tervez-e gyermeket semmiképpen nem kérdezhet rá az interjúztató.

Az Mt. rögzíti, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.

A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le.

A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

A munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

Fontos tudni, hogy amennyiben a fentiekben meghatározott valamely személyiségi jogunkban megsértettek minket, jogosultak vagyunk bírósághoz fordulni igényeink érvényesítése érdekében, azonban a bizonyítás terhe minket illet, vagyis nekünk kell bizonyítani, hogy a személyiségi jogainkat megsértették.

A cikkben található információk feldolgozásában a Hargittay és Tóth Ügyvédi Iroda volt segítségünkre. A személyiségi jogokról Magyarország Alaptörvénye (2011.04.25., Alaptörvény); a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.); és a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezik. Ezek teljes körű bemutatása meghaladja jelen cikk kereteit.

 

Készítette: Khojaste K

Címkék: állásinterjú, stresszinterjú, munkajog, Munka törvénykönyve