Karrier, közel a tűzhöz

A magyar acéliparban nagyjából hatezer szakember dolgozik, többségük a dunaújvárosi Dunaferr acélműben. Közvetve pedig több 10 ezresre tehető azon emberek száma, akik így vagy úgy, de kapcsolatban vannak az acélgyárakkal. Az acélfelhasználás elsősorban az autó- és építőiparban illetve a gépgyártás területére koncentrálódik. Az iparágról Dr. Móger Róberttel, a Magyar Vas és Acélipari Egyesülés igazgatójával beszélgettünk.

Szaktudás, minden szinten

„Az acélgyártás, a fém megmunkálása az egyik legősibb mesterség, mélyen gyökerező, ősi tudást rejt ez a szakma. A régi korok kohász-kovács mestereinek szakértelmét természetszerűen mára átszőtte a tudomány és a technológia, de nálunk még mindig kimondottan fontos a kiváló szakmunkás szakemberek tudása, a gyárakban is 80-20 százalék a fizikai és szellemi dolgozók aránya” – kezd bele a témába Dr. Móger Róbert.

A legtipikusabb kohász szakmák az olvasztárok és az öntészek, ők dolgoznak a folyékony majd szilárddá dermedő fémmel, több technológiai lépésben acélt gyártanak az ércekből. „Az acélgyártás hatalmas kiterjedésű üzemekben zajlik, rengeteg különböző gép és berendezés segítségével, ezért számos, az üzem működtetésével, karbantartásával foglalkozó szakemberre is szükség van a műszerésztől, a lakatoson, kazán gépészen át egészen a vasúti munkakörökig, akik a szállítást végzik” – részletezi a vezető.

Természetesen a fizikai dolgozók mellet rendkívül fontos a mérnökök hozzáértése is. „Elsősorban az anyag- és kohómérnökök azok, akik azért felnek, hogy a különböző ércből, kokszból, acélhulladékból és egyéb alapanyagból jó minőségű acél készülhessen. Ehhez kémiai és fizikai ismeretek, valamint mechanikai tudás szükséges. Gépészmérnököket, villamosmérnököket, folyamatirányító-mérnököket is jelentős számban foglalkoztatnak az acélüzemek, és ma már nálunk is egyre fontosabb az informatikus szakemberek szerepe. Az iparban dolgozó programozóknak meg kell ismerniük legalább alapszinten a termelés folyamatát a vállalati folyamatirányító szoftverek tervezéséhez,fejlesztéséhez, de a gyártósorokat közvetlenül kiszolgáló PLC-k (programozható logikai áramkörök) programozása is tipikus, az acélgyártáshoz kapcsolód IT feladat” – sorolja interjúalanyunk.

Karrierlehetőségek, bárkinek

A fiataloknak hosszú távú és biztos karriert nyújt az acélipar számos területen. „Folyamosan fejlődőik az iparág, a világon a legnagyobb mennyiségben előállított anyag az acél, amelyre szinte mindenhol szükség van. Ezért is gondolom úgy, hogy, aki ezt a szakmát kitanulja biztosan lesz számára munka. A hazai acélgyártás ugyanis fellendülőben van, sok a nyitott és az átlag feletti bért kínáló pozíció a gyárakban” – osztja meg Róbert.

És hozzáteszi: „kimondottan jó lehetőség egy szakmunkás – vagy akár szakmával nem rendelkező fiatalnak is –, hogy ebben az iparágban helyezkedjen el. Sajnos hazánkban jelenleg nincs acélipari szakmunkás képzés, éppen ezért, ha valaki bármilyen szakmunkás iskolát végez, az acélgyárban megkapja a szükséges továbbképzést, vagyis nem csupán biztos munkát, hanem új szakmát is garantál az acélipar, bárki számára. A nagyon erős vállalati belső képzésekben komoly szerep hárul a szenior kollégákra, hogy átadják tudásukat a fiataloknak. ”

„Érdekesség talán, hogy a friss diplomás mérnökök is közvetlenül a gyártásban dolgozva kezdenek. Ha megismerik és megértik a gyártási folyamatokat, akkor van feljebblépési lehetőségük irányító munkakörökbe, a gyártást felügyelő pozíciókba. A mérnök képzés kapcsán szeretnénk elérni, hogy ne csak egy-egy területet, hanem az egész gyártási folyamatot átlátó szakembereket képezzenek az egyetemeken, akik, mindezen túl a feldolgozóiparra vonatkozó tudással is rendelkeznek, Jelenleg azt látjuk, hogy kevesebb az ilyen átfogóbb tudással rendelkező szakember, pedig szükség lenne rájuk” – egészíti ki a fentieket az Egyesülés képviselője.

Iskolapadból az acélgyárba

A munkaerőhiány az acélipart is sújtja. „Egyre inkább fontos, hogy megtaláljuk, bevonzzuk és felvegyük a jó képességű fiatalokat vagy átképezzünk szakembereket. Partnerségre törekszünk egyetemekkel, elsősorban a Dunaújvárosi és a Miskolci Egyetemmel. Részt veszünk a duális képzésben, vagyis amikor a diákok egy-egy szemeszterben negyed évet az egyetemen, negyed évet az acélgyárban töltenek, és az üzemben ismerik meg az iskolai tudás gyakorlati oldalát. A diákok jelentős alapfizetést kapnak a képzésük során, míg az acélgyárak a diploma megszerzését követően azonnal egy „bevethető” fiatal szakembert” – magyarázza az igazgató.

Hogy kinek való ez az iparág? „Ha tréfásan fogalmazunk, akit vonzanak a vulkánok, a folyékony fémek között is jól fogja magát érezni, igaz az előállított olvadékok hőmérséklete még a láváét is meghaladja. Komolyra fordítva a szót, aki szereti a monumentális méreteket, az ipari és műszaki környezetet, és jó érzéssel tölti el, ha kézzel fogható, jól látható eredménye van a munkájának, akkor az acéliparban megtalálhatja a számítását”

És ha mindez nem lenne elég, a szakember szerint ez a terep az önmegvalósításra is kiváló: „Számos technológiai folyamatot fed le a gyártás, és a jó ötletek, az innovációk megvalósítására számos lehetőség kínálkozik, így a munka nem csak „papíron”, irodában zajlik. A gépesítés ellenére - más iparágakhoz képest - nálunk még mindig sok munkakörben lényeges a fizikai erő, ahogy régen, amikor a kovácsok vasmarokkal szorították a kalapácsot. Szem előtt kell tartani azt is, hogy az acélgyártás veszélyes üzem, ezért nagyfokú fegyelmezettséget kíván, figyelni kell egymásra és a folyamatokra. A szabályok betartása szigorú, feszes munkavégzést követel. Ugyanakkor pontosan ennek köszönhetően az iparágban a napi munkavégzés ténylegesen nyolc órát jelent és egyáltalán nem jellemző a túlóra.”

Ha az acéliparban szeretnénk elhelyezkedni, ide kattintva válogathatunk az állások között.  Amennyiben más lehetőségek érdekelnek bennünket, használjuk személyre szabott beállításainkat, vagy nézzünk szét a legfrissebb hirdetések között. Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is, így biztosan nem maradunk le a számunkra legmegfelelőbb munkáról!

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: álláskeresés, munka, szakma, fizetés, acélipar