Az interjú sikerét nemcsak az határozza meg - sőt, itt már csupán kismértékben számít -, hogy milyen szakmai ismeretekkel és munkatapasztalatokkal rendelkezünk. Sokkal inkább döntő tényező, hogy mennyire tudjuk eladni magunkat. Éppen ezért megnyerő módon kell bemutatkoznunk az interjún: meséljük el az interjúztatónak, milyen eredményeket értünk el a múltban, és mit mutathatnánk fel, ha megkapnánk ezt az állást. De ez önmagában még kevés a sikerhez!

Ugyanis önmagunk hatékony bemutatásának 11 alapvető szabálya van. Nézzük, melyek ezek!

1. Csak jó dolgokat állítsunk a korábbi munkaadóinkról!

Még akkor is, ha méltánytalanul bánt velünk főnökünk, vagy nem szerettük a csapattagokat, ne beszéljünk róla! Miért? Mert az ideális jelölt mindenkivel megtalálja a közös hullámhosszt és a megfelelő hangnemet. A legfontosabb, hogy mindig a közös célt szem előtt tartva és kiváló csapatmunkában dolgozzunk, tudásunk legjavát nyújtva. Tehát ne kritizáljunk, ne panaszkodjunk, és ne vádaskodjunk! Találjunk ki valami pozitív dolgot, amit a korábbi vagy meglévő munkahelyünkről mondhatunk, és próbáljuk meg hitelesen előadni. Ez csak így fog működni!

2. Mindig a jövő lebegjen a szemünk előtt - vagy legalább keltsük ezt a látszatot!

A legtöbb pályázó úgy gondolja, hogy a leendő munkáltatója a múltja iránt érdeklődik. Ez valamennyire így is van, de csupán azért számít, mert a múlt elemzésével előrevetítjük jövőbeni viselkedésünket és munkateljesítményünket. Ezért mindig úgy adjunk választ az interjúztató múltra vonatkozó kérdéseire, hogy a következőkről győzzük meg az illetőt: ura voltunk a helyzetnek, elértünk valamit, és neki is ugyanezt (vagy többet) tudunk nyújtani. Ha mindig szem előtt tartjuk a jövőt, céltudatos ember benyomását keltjük. És a nyertes pályázóét!

3. Gondosan válogassuk meg szavainkat!

Akkor keltjük a kompetens, hatékony és megbízható munkaerő benyomását az interjún, ha érthető, rövid és kifejező szavakat használunk. Az is lényeges, hogy teremtsünk ezzel olyan érzelmi légkört, amely illik az adott helyzethez. Ellenkező esetben - vagyis ha nem összeszedett és túl bonyolult szavakat használunk - az interjúztató ezeket fogja feljegyezni magának rólunk: unalmas, tompa ember, el van telve önmagától, nehezére esik majd másokkal együtt dolgozni, ő maga sem érti igazán, amiről beszél, nem képes jó példákat hozni stb. Ugye, egészen más benyomás ez? Tegyünk ellene, legyünk megnyerőek ebben is!

11 lépés, hogy elnyerjük álmaink állását!

4. Ne tegyünk fel oda nem illő kérdéseket!

Victor Kiam, az egyik legsikeresebb vállalkozó és a Mindent bele! sikerkönyv szerzője egy szemléletes példát hoz erre az esetre. "Ha szeretnéd bebiztosítani magad egy állásinterjún, nem szabad azt a benyomást keltened a vezetőkben, hogy máris a nyugdíjazásról álmodozol. Nemrég egy hozzám jelentkező fiatalember azzal a kérdéssel zárta az interjút, hogy megkérdezte, milyen nyugdíjbiztosítást kínál a cég. És még csak huszonöt éves volt! Azt feleltem neki: Fiam, te azt sosem fogod megtudni!" Tehát inkább zárjuk magunkba azokat a kérdéseinket, melyek kimenetelében nem vagyunk biztosak. Attól még fontos lehet később visszatérni rá, de ezt kizárólag a kiválasztási folyamat későbbi szakaszában tegyük. A szakértők azt tanácsolják, hogy amíg nem alakul ki a rutin az állásinterjúkkal kapcsolatban, inkább kevesebbet kérdezzünk, de az a másik oldal számára pozitívan csengjen.

5. Hallgassuk figyelmesen, amit az interjúztató mond, és ennek megfelelően fogalmazzuk meg válaszainkat!

Tegyük fel, hogy az interjú legelején az interjúztató közli velünk, hogy ez a pozíció lendületes, szorgalmas és elkötelezett embert kíván. A továbbiakban éljünk ezzel az információval maximálisan, ám erőlködés nélkül és meggyőzően! Például arra a kérdésre, hogy "Vajon minek köszönhette a legutóbbi feladatának sikerét?", erre tökéletes válasz az, hogy "Rengeteget dolgoztam rajta, maximálisan elköteleztem magam a projekt mellett. Óriási energiát kívánt, de én mindig a legjobb eredményt szeretem kihozni magamból." És ekkor az interjúztató szeme fel fog csillanni: hiszen pont ilyen embert keres az adott pozícióra!

6. Ha az interjúztató szívesen beszél önmagáról, hagyjuk beszélni!

Különböző típusú interjúztatókkal kerülhetünk kapcsolatba, itt is vannak eltérések. Előfordulhat, hogy az adott kiválasztási szakember nem minket kérdezget folyton és szorgosan jegyzetel, hanem szívesebben mesél önmagáról és a cégről, munkakörről, csapatról. Fogadjuk el, és hagyjuk beszélni! Ezen kívül jegyzeteljük le időnként a kulcsgondolatokat, de ne túl sokáig pillantsunk le jegyzetünkre, mert a szemkontaktus tartása ebben a helyzetben is fontos! Szakértők egybehangzó véleménye, hogy ilyen esetekben - amikor az álláskereső alig jut szóhoz a bőbeszédű interjúztató mellett -, ám nagyszerű hallgatóságot jelent, kiváló értékelést kap és megnyeri az állást. Mérlegeljük ezt is, ha hasonló szituációba kerülünk!

7. Fejlesszük ki és használjuk a saját stílusunkat, mert ettől lesz tökéletes a fellépésünk!

Nem állítjuk, hogy ez a legkönnyebb feladat, de ezzel hagyjuk a legmélyebb nyomot a másikban. Tehát érdemes alaposan kidolgozni stílusunkat és alkalmazni! Az állásért való küzdelemben erre, mint egyfajta eszközre kell tekintenünk. Ez illusztrálja a gondolatainkat, ez juttatja célba mondanivalónkat, és ez kelti a jó benyomást. A stílus szorosan összekapcsolódik a személyiségünkkel és a társadalmi-gazdasági hovatartozásunkkal. Mi minden tartozik ide? A járásunk, a beszédmódunk, a szókincsünk, a humorérzékünk, a modorunk, az öltözékünk, a mosolyunk és a gesztusaink is. Ha finomítani szeretnénk meglévő stílusunkon, kezdjük el minél előbb. Gyakoroljunk sokat és figyeljük önmagunkat! Rengeteget segít, ha videóra felvesszük egy beszédünket, és kielemezzük.

8. Sose vitatkozzunk az interjúztatóval!

Ne hagyjuk, hogy önbecsülésünk aláássa sikereinket: sose vitassuk vagy kérdőjelezzük meg az interjúztató nézeteit! Semmi értelme ugyanis, nem azért vagyunk jelen. Annál is inkább, mert az interjúztató meg van győződve saját igazáról, és mi egyáltalán nem vitapartnerként szerepelünk a fejében. Így csak esélyeinket csökkentjük - vagy éppen lenullázzuk - az állásinterjú során, ha vitába szállunk vele. Ha valamit reagálnunk kell arra, amit az interjúztató állít, akkor válasszunk az arany középutat, például: "Érdekes, amit mond. Végig fogom gondolni."

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

9. Az interjúztató nyelvét beszéljük!

Mindannyian képesek vagyunk órákon át magunkról beszélni, ám ezt az állásinterjún ne kövessük! Az interjúztató sem kizárólag ránk kíváncsi, hanem a következőket akarja megtudni: Megvan-e a pozícióhoz szükséges végzettségünk? Képesek lennénk-e megállni a helyünket az adott munkakörben? Elvégezzük-e majd a ránk bízott feladatokat? Ezért arra törekedjünk, hogy ezeket a végkövetkeztetéseket vonhassa le az illető, bármiről is beszélünk. Vagyis igazítsuk ahhoz mondandónkat, ami az interjúztatót érdekli!

10. Készüljünk fel arra, hogy a hibáinkról és a hiányosságainkról is beszélnünk kell!

Teljesen természetes, hogy csak a legjobb oldalunkat szeretnénk megmutatni egy állásinterjún. Ez azonban a tökéletes jelöltekkel szemben sem elvárás. Amikor az interjúztató a hibáinkat feszegeti, meséljük el a legkevésbé ártalmas történetünket, és tálaljuk úgy, hogy pozitív végkimenetele legyen. A munkáltatók számára az ideális munkaerő már egyaránt megízlelte a sikert és a kudarcot is, és ez utóbbi esetben a tanulságokat levonva még egyszer nem fogja elkövetni ugyanazt a hibát.

11. Ne adjuk magunkat olcsón - ne kolduljunk munkát!

Sose fogadjuk el, amit kezdetben felajánlanak, alkudozzunk! Fogalmazzuk meg a feltételeinket! Hagyjuk, hogy küzdjenek értünk! Ez a hozzáállás valószínűleg felkészületlenül éri majd az interjúztatót, mert a pályázók többsége koldul, nem pedig válogat. Ha nagyobb árat kérünk munkánkért, a munkáltató is másképp néz majd ránk. Játsszuk el, hogy minket nem könnyű megszerezni és a későbbiekben megtartani sem! Legalább egyszer tegyünk ezzel egy próbát, és figyeljük a reakciókat, megéri!

Előfordulhat, hogy nem mindenki számára könnyű ezekbe a szerepkörökbe belehelyezkedni. Van, akinek nehezére esik önmagáról beszélnie, és kényelmetlennek éli meg a helyzetet. Ám ha nyerni szeretnénk, ezt le kell küzdeni és el kell sajátítani a hatásos és gördülékeny kommunikációt - álszerénység és dicsekvés nélkül!

Forrás: Igor S. Popovic: A tökéletes állásinterjú, Akadémiai kiadó.

Készítette: S. G.

Címkék: álláskeresés, állásinterjú, kommunikáció, HR