10 dolog, amire ne kérdezzünk rá állásinterjún
Az állásinterjúk végén általában felajánlják, hogy kérdezhetünk a felvételiztetőtől. Íme a legkényesebb témák, melyeket nem érdemes feszegetni!
Az interjúszituációk végén az esetek többségében a jelöltnek lehetősége van rá, hogy kérdéseket tegyen fel a felvételiztetőnek. Szakértők egyetértenek abban, hogy ezzel a lehetőséggel mindenképpen élni kell, hiszen nincs annál frusztrálóbb az interjúztató számára, mint amikor az ambiciózusnak tűnő jelölt a beszélgetés végén nem kíváncsi egyéb információra. Nem mindegy azonban, hogy merre tereljük a beszélgetést, egy rossz kérdés ugyanis jelentősen ronthatja esélyeinket.
Az alábbi tíz témát jobb, ha nem hozzuk szóba az állásinterjú első fordulóján:
1. Fizetés és juttatások
A vállalat által kínált fizetés és egyéb juttatások megbeszélése nem aktuális egészen addig, ameddig nem nyertük el az adott pozíciót. A betegszabadság és a vakáció szintén nem kerülhetnek szóba az állásinterjún.
A legjobb, ha kerülünk minden olyan témát, melyből az interjúztató arra következtethet, hogy biztosak vagyunk benne, hogy elnyerjük az állást.
2. A "miért" kezdetű kérdések
Minden "miért" kezdetű kérdés védekező pozícióba kényszeríti a válaszadót, ez pedig nem jó taktika egy állásinterjún.
Ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy "Miért volt leépítés a vállalatnál tavaly?", érdemes átfogalmaznunk a kérdést az alábbiak szerint: "Olvastam a tavalyi leépítésekről. Mi a véleménye, hogyan pozícionálja magát a vállalat a jövőben?"
3. Kik a versenytársak?
Ezzel a kérdéssel ritkán érhetünk el sikerült, nagyobb az esélye annak, hogy tudatlannak fogunk tűnni és kiderül, hogy egyáltalán nem néztünk utána a vállalatnak az interjú előtt.
Fontos, hogy mielőtt bármit is kérdeznénk, gondoljuk át, hogy a válasz elérhető lett volna-e az interneten. Ha igen, semmiképp ne tegyük fel a kérdést.
4. Milyen gyakran kerül sor teljesítményértékelésre?
Ezzel a kérdéssel azt az üzenetet közvetítjük, hogy aggodalmaink vannak azzal kapcsolatban, hogy a cégnél hogyan ítélik majd meg a teljesítményünket, illetve tartunk attól, hogy gyakran érkezik majd negatív visszajelzés feletteseinktől.
Legyünk magabiztosak és kerüljük ezt a témát egészen addig, ameddig fel nem ajánlották az állást.
5. Ha ledolgozom a 8 órát, érkezhetek korábban vagy elmehetek később?
Lehet, hogy az interjú során céloztunk rá, hogy rugalmas munkaidőre lenne szükségünk, de soha ne tegyük fel így a felvételiztetőnek ezt a kérdést az állásinterjún. Csak rosszul jöhetünk ki abból, ha már az interjú során érzékeltetjük, hogy aggodalmaink vannak a munka-magánélet összehangolásával kapcsolatban. A téma felvetésével azt az üzenetet küldjük a munkaadónak, hogy jobban érdekel minket saját igényeink kielégítése, mint a vállalat érdekeinek képviselete.
Önnek ajánljuk!
6. Dolgozhatok otthonról?
Ha nem szerepelt az álláshirdetés szövegében, ne hozzuk fel ezt a témát. Néhány vállalat alkalmanként megengedi az otthoni munkát, ha látja, hogy szorgalmas és lelkiismeretes kollégáról van szó. Az állásinterjún azonban az legyen a legfontosabb célunk, hogy először bekerüljünk a céghez és bizonyítsunk.
7. Szeretné látni a referenciáimat?
Az interjú hasonlatos egy randevúhoz: megmutatjuk emberi értékeinket annak érdekében, hogy később újabb találkozásra kerülhessen sor. Ha túl korán felkínáljuk a referenciáinkat, azzal azt kockáztatjuk, hogy elszántnak és erőszakosnak fogunk tűnni.
8. Milyen gyorsan lesz lehetőség előléptetésre?
A jelölt, aki már az állásinterjún egy másik pozíció betöltéséről álmodozik, arroganciát sugároz és nem kelt jó benyomást.
9. Lesz saját irodám?
Természetes, hogy felmerül bennünk a saját iroda lehetősége, ennek ellenére kifejezetten kellemetlen kérdésről van szó. Gondoljuk át: valóban ettől tennénk függővé, hogy elfogadunk egy nagyszerű karrier lehetőséget? Ha igen, ideje átgondolnunk a prioritásainkat.
10. Figyeli a vállalat a dolgozók közösségi oldalait?
Ezzel a kérdéssel olyan benyomást keltünk, hogy valami takargatni valónk van. Lehetőleg semmit se jelentessünk meg személyes közösségi oldalainkon a vállalatról, az ott dolgozókról vagy feletteseinkről. Ezt a szabályt még akkor is érdemes betartani, ha kollégáink nem "barátaink" a közösségi oldalainkon és elvileg nem láthatják, milyen üzeneteket jelentetünk meg az interneten.
Szemlézte: Fogas Krisztina